Kertészet/Tünethatározó/Dió xantomonászos betegsége

A lap mérete: 2634 bájt

Kertészet

Dió xantomonászos betegsége

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők




Dió xantomonászos betegsége


Kórokozó

(Xanthomonas arboricola pv. juglandis, Syn: -)
A betegséget először az 1800-as évek végén, az észak-amerikában észlelték,
Európában az 1920-as évek elején Olaszországban jelentkezett.
Magyarországon a betegség már az 1940-es években jelentős.
A betegség lombhullást és gyümölcskárosodást idéz elő.

Tünetek

- A levélen 2-3 mm-es szegletes foltok alakulnak ki a levélerek mentén.
- A levélér elfeketednek.
- Ha ezek összeolvadnak, a levél deformálódik.
- A gyümölcsön feketedő foltok lesznek, melyek elrothadva rátapadnak a héjra.
- A héj és a dióbél is elfeketedik, összezsugorodik.
- A fertőzéshez a nedves idő kedvez.
- A hajtáson és a vesszőn 5–8 mm hosszú fekete csíkok húzódnak, amelyek később rákos sebek lesznek.
- A virágbarkák elfeketednek, torzulnak.


A betegség lefolyása

A gyümölcs epikarpiumán szabálytalan alakú, először apró, vizenyős, majd egyre nagyobbodó, sötétbarna foltok láthatók.
Végül az epikarpium elfeketedik, rothad és rátapad a héjra.
A héj szintén elfeketedik. A magbél összezsugorodik, elfeketedik.
A foltokon fényes, filmszerű baktériumnyálka figyelhető meg.

Terjedés:

A kórokozó esőcseppekkel, légmozgással, rovarokkal és a barkák pollenjével, fertőzött növénymaradványokkal, ágrészekkel terjed.
A baktérium elsősorban a zsenge zöld növényrészeket, főképpen a fiatal leveleket és hajtásokat, valamint a fejlődő gyümölcsöket fertőzi.
A kórokozó számára a 4–30 °C közötti hőmérséklet kedvező.
Ilyenkor az inkubációs idő általában 10–15 nap.

Védekezés

Rügypattanás előtt a fákat rézhidroxid, rézszulfát vagy rézoxiklorid hatóanyagú szerekkel lemosásszerűen permetezni kell.
Ezután virágzás előtt, majd virágzás után 10 napos időközzel, főleg a gyümölcsfejlődés időszakában június közepéig rézhidroxid, rézszulfát, rézoxiklorid (és kombinációi)tartalmú szerek eredményesen használhatók.
A rendszeres és eredményes védekezés csak zárt telepítésű, alacsony törzsű és szellős lombkoronájú dióültetvényekben jöhet számításba.
A szórvány gyümölcsösök védelme nehezen oldható meg.




A Wikimédia Commons tartalmaz Dió xantomonászos betegsége témájú médiaállományokat.