Kertészet/Tünethatározó/Dinnye
< Kertészet | Tünethatározó
Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Dinnye kártevői
Fusarium oxysporum f. sp. niveum, F. oxysporum f. sp. melonis
VírusbetegségekSzerkesztés
Uborkamozaik
- Kórokozó: (Cucumber mosaic virus)
Görögdinnye mozaik
- Kórokozó: (Watermelon mosaic virus)
Cukíni sárga mozaik
- Kórokozó: (Zucchini yellow mosaic virus)
- Tünetek: sárgászöld mozaik foltok és apró nekrózisok, levélhullámosodás, kisebb termések. Az indafejlődés kezdetétől fertőzheti a dinnyét.
- Terjedés: szövetnedvvel és a sok tápnövényű levéltetvekkel.
GombabetegségekSzerkesztés
A dinnye fuzáriumos hervadása
- Kórokozó: (Fusarium oxysporum f. sp. niveum) – görögdinnyén
- Kórokozó: (Fusarium oxysporum f. sp. melonis) – sárgadinnyén)
- Tünetek: a palántákat és a fejlett növényeket is fertőzi. A növények hervadnak, lankadnak, az indák elhalnak, az edénynyalábok megbarnulnak, a szártő és gyökérzet rothad. Magas talaj hőmérsékletet kedvel.
- Terjedés: a talajba került fertőzött növényrészek (a kórokozó 10 évig fertőzőképes) és a vetőmag.
Dinnye kolletotrichumos betegsége (más néven fenésedés)
- Kórokozó: (Colletotrichum orbiculare)
- Tünetek: csapadékos hűvös időjárás mellett, öntözött állományban a kabakosok legveszélyesebb betegsége. A csíranövény, a palánta szártöve elbarnul, rostossá válik, a palánta kidől. A levélen ovális foltok, a levélnyélen és száron ovális, besüppedt foltok. Az inda hervad, elszárad. A termés is foltosodhat. Magas hőmérsékletet kedvel.
- Terjedés: a beteg növényi maradvány és a mag.
Dinnye didimellás betegsége
- Kórokozó: (Didymella bryoniae)
- Tünetek: a levélen ovális, barnás foltok jelennek meg, melyek a későbbiekben beszáradnak és kitöredeznek, a levél rongyolódik. A beteg levélnyél letörik. Az indán mézgacseppek jelennek meg, majd elszárad, elhal. A harmatlecsapódás és a magas relatív páratartalom kedvező.
- Terjedés: beteg növénymaradvánnyal.
Dinnyeperonoszpóra
- Kórokozó: (Pseudoperonospora cubensis)
- Tünetek: a levélen szegletes foltok, a foltok fonákán lilásbarna bevonat. A foltok később kitöredeznek. A meleg, esős idő kedvező a kórokozó számára.
- Terjedés: beteg növénymaradványokkal.
Dinnyelisztharmat
- Kórokozó: (Erysiphe cichoracearum, Sphaerotheca fuliginea)
- Tünetek: jellegzetes fehér bevonat jelenik meg a leveleken.
- Terjedés: fertőzött növénymaradványokkal.
KártevőkSzerkesztés
Gyökérgubacs-fonálférgek
- Kórokozó: (Meloidogyne spp.)
- Tünetek: termesztő berendezésben és szabadföldön különböző fajok támadnak. A növények a növekedésben visszamaradnak, a gyökereken gubacsok keletkeznek.
- Terjedés: fertőzött földkeverékkel.
Talajlakó kártevőkSzerkesztés
Cserebogarak lárvái
- Kórokozó: (Melolonthidae)
Pattanóbogarak lárvái
- Kórokozó: (Elateridae)
Vakondtücsök
- Kórokozó: (Gryllotalpa gryllotalpa)
- Tünetek: a gyökereket rágják, a növények a növekedésben lemaradnak, hervadnak, súlyos kártétel esetén elpusztulnak. Az idős, már jól begyökeresedett növények kevésbé érzékeny.
- Terjedés: a korábban gyomos terület növeli a jelenlétük esélyét.
Gyepi hangya
- Kórokozó: (Tetramorium caespitum)
- Tünetek: a növény gyökerét és földbeli szárát rágják. A gyom-irtott dinnyeföldön, a felszaporodott hangyáknak egyedüli szerves anyag forrás a dinnyepalánták lehetnek.
Uborka levéltetű
- Kórokozó: (Aphis gossypii)
- Tünetek: sok tápnövényű faj. Szívogatásának hatására a növények növekedése leáll, a levelek besodródnak, a hajtás torzul, romlik a kötődés. A növényi vírusokat terjesztik. Leggyakrabban a kiültetés után jelennek meg dinnye állományon. Ragadós mézharmatot termelnek.
- Védekezés: a kontakthatású rovarölő szerek (deltametrin, lambda-cihalotrin) csak akkor hatásosak, ha a kártvő élőhelyére, a levelek fonákára juttatjuk. Az első levéltetű-kolóniák észlelésekor kijuttatott szisztémikus (dimetoát, heptenofosz) vagy mély hatású (pirimikarb) rovarölő szerek számottevően mérséklik a levéltetvek elszaporodását.
Közönséges takácsatka
- Kórokozó: (Tetranychus urticae)
- Tünetek: talajtakarásos és fóliaalagutas termesztésnél kártétele számottevő lehet. Alacsony páratartalmú növényházakban tömegesen elszaporodnak. Szárazság és melegkedvelő. A levelek fonákán szövedék védelmében szívogatnak. A levelek sárgulnak, barnulnak, száradnak.
Dohánytripsz
- Kórokozó: (Thrips tabaci)
- Tünetek: a palántanevelés során gyakran megjelenik. A dinnye levelein tűszúrásnyi, ezüstös-fehér foltok formájában jelentkezik.
Dinnyetripsz
- Kórokozó: (Thrips palmi)
- Tünetek: a levélen ezüstös szívásnyomok alakulnak ki. Később a levelek megbarnulnak, pöndörödnek, elhalnak. A virágok torzulnak és lehullnak. A termések torzultak lesznek. A növényi vírusokat terjesztik.
Üvegházi molytetű
- Kórokozó: (Trialeurodes vaporarium)
- Tünetek: leginkább hajtatásban károsít. A levelek fonákán szívogatnak, melyek torzulnak, lehullnak. A növények a növekedésben visszamaradnak, a termés mennyisége csökken. Ragadós mézharmatot termelnek.
Mezei nyúl
- Kórokozó: (Lepus europeus)
- Tünetek: a hajtását és a termés felületét rágja meg. Kártétele az egész tenyészidőben megfigyelhető, de a hajtásnövekedés megindulásakor, ill. érést megelőző időszakban a legjelentősebb.
- Szaporodása: rendkívül szapora. Évente 3–5 alkalommal fial. Az újszülöttek nyitott szeműek, szőrösek, és hamarosan önállóan is táplálkoznak.
- Védekezés: a veszélyeztetett növényállományok bekerítésével, kutyás őrzésével és táplálkozást gátló, vadriasztó készítmények használatával. A dinnyében a mezei nyúl kártételének megelőzésére természetes gyanta + rézszappan hatóanyagú vadriasztó szer ismételt kipermetezése kielégítő eredményt ad.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
- Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
- Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
- Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
- Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
- Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
- Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
- Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
- V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
- Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
- Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9
