Kertészet/Tünethatározó/Fitoplazma
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Fitoplazma
Baktériumos betegségek
- A fitoplazmák sejtfal nélküli, táptalajon nem tenyészthető, a növények floémszöveteiben élő baktériumok.
- Fitoplazma-okozta növénybetegségről már régről vannak írásos emlékek, az egyik legkorábbi az 1603-as eperfa-törpeségről Japánból. Először ezeket a betegségeket vírusoknak tulajdonították, melyek terjedéséhez éppúgy szükség van rovarvektorra, nem lehet kultúrában tenyészteni őket, és az okozott tünetek is hasonlóak, mint a fitoplazmáknál.
- 1967-ben találták meg a fitoplazmákat a növényi floémszövet ultravékony metszeteiben, és mikroplazmaszerű szervezeteknek, vagy MLO-knak (mycoplasma-like organism) nevezték el őket, mivel hasonlítottak a mikoplazmákra. Azóta több száz sárgulásos, törpüléses, seprűsödéses tünetet mutató növényben mutatták ki jelenlétüket. Az élőlények 1994-ben, a Nemzetközi Mikoplazmológiai Szervezet 10. kongresszusán kapták meg a fitoplazma nevet, ami egyértelműen jelzi növénykórokozó mivoltukat.
- 2004-ben bevezették a Candidatus (Ca) Phytoplasma elnevezést. Az a két fitoplazma nevezhető Candidatus (jelölt) fajnak, amelyeknek 16S rRNS szekvenciái 97,5 %-nál nagyobb eltérést mutatnak, vagy ha a 16S rRNS szekvenciájuk ennél kevésbé különbözik, akkor eltérő vektorral, természetes gazdanövénnyel és molekuláris tulajdonságokkal kell rendelkezniük.
- Hazánkban a fitoplazmát elsőként Szirmai János írta le a fűszerpaprika kórokozójaként, 1956-ban.
Tünetek
- - A fitoplazma-fertőzés gyakori tünete az ellevelesedés (fillódia), azaz a virágok helyén levélszerű képletek kialakulása.
- - Más tünetek, mint a levelek elsárgulása, annak a számlájára írhatók, hogy a fitoplazma puszta jelenléte a floémban befolyásolja annak funkcióját, akadályozhatja a szénhidrátok transzportját.
- - A fitoplazmával fertőzött növényeken előfordul még a párta sejtjeiből hiányzó pigmentek miatt zöld virágok kifejlődése (virescence) és időnként a virágok sterilitása is.
- - A fitoplazma-fertőzött növények gyakran bokros vagy boszorkányseprű-megjelenésűek, mivel a fertőzéstől a normális növekedési minták megváltoznak.
- - A legtöbb növény csúcsdominanciát mutat, de a fitoplazmától elburjánozhatnak az oldalirányú hajtások, és megnőhet a szártagok mérete.
- - A fertőzés miatt megnő az oldalirányú hajtások száma, ami lehetővé teszi az egynél több virágú mikulásvirágok termesztését.
- - Sok, a fitoplazmák által okozott tünetet valójában nem a fitoplazma valamely specifikus patogén hatása váltja ki, hanem a fertőzés okozta stressz.
- - A fotoszintézis, különösen a II. fotokémiai rendszer sok fitoplazma-fertőzött növényben blokkolva van.
- - A fitoplazmával fertőzött növények gyakran elsárgulnak, amit a klorofill lebomlása okoz, mivel annak bioszintézise is gátolt.
Terjedés:
- A fitoplazma terjedése történhet vegetatív szaporítással, oltással, szemzéssel, kabócák és levélbolhák szívogatásával és egy élősködő gyomnövénnyel, az arankával (a Cuscuta nemzetség négy fajával).
- A tápnövény gyökereiben telelnek át, majd tavasszal a nedvkeringés megindulásával terjednek szét a növényben.
- Jelenlegi tudásunk szerint a megbetegedett növények nem gyógyíthatóak, meg kell azokat semmisíteni.
