Kertészet/Tünethatározó/Fitoplazma

A lap mérete: 3835 bájt

Kertészet

Fitoplazma

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


AMV.jpg
Fitoplazma
Baktériumos betegségek


A fitoplazmák sejtfal nélküli, táptalajon nem tenyészthető, a növények floémszöveteiben élő baktériumok.
Fitoplazma-okozta növénybetegségről már régről vannak írásos emlékek, az egyik legkorábbi az 1603-as eperfa-törpeségről Japánból. Először ezeket a betegségeket vírusoknak tulajdonították, melyek terjedéséhez éppúgy szükség van rovarvektorra, nem lehet kultúrában tenyészteni őket, és az okozott tünetek is hasonlóak, mint a fitoplazmáknál.
1967-ben találták meg a fitoplazmákat a növényi floémszövet ultravékony metszeteiben, és mikroplazmaszerű szervezeteknek, vagy MLO-knak (mycoplasma-like organism) nevezték el őket, mivel hasonlítottak a mikoplazmákra. Azóta több száz sárgulásos, törpüléses, seprűsödéses tünetet mutató növényben mutatták ki jelenlétüket. Az élőlények 1994-ben, a Nemzetközi Mikoplazmológiai Szervezet 10. kongresszusán kapták meg a fitoplazma nevet, ami egyértelműen jelzi növénykórokozó mivoltukat.
2004-ben bevezették a Candidatus (Ca) Phytoplasma elnevezést. Az a két fitoplazma nevezhető Candidatus (jelölt) fajnak, amelyeknek 16S rRNS szekvenciái 97,5 %-nál nagyobb eltérést mutatnak, vagy ha a 16S rRNS szekvenciájuk ennél kevésbé különbözik, akkor eltérő vektorral, természetes gazdanövénnyel és molekuláris tulajdonságokkal kell rendelkezniük.
Hazánkban a fitoplazmát elsőként Szirmai János írta le a fűszerpaprika kórokozójaként, 1956-ban.

Tünetek

- A fitoplazma-fertőzés gyakori tünete az ellevelesedés (fillódia), azaz a virágok helyén levélszerű képletek kialakulása.
- Más tünetek, mint a levelek elsárgulása, annak a számlájára írhatók, hogy a fitoplazma puszta jelenléte a floémban befolyásolja annak funkcióját, akadályozhatja a szénhidrátok transzportját.
- A fitoplazmával fertőzött növényeken előfordul még a párta sejtjeiből hiányzó pigmentek miatt zöld virágok kifejlődése (virescence) és időnként a virágok sterilitása is.
- A fitoplazma-fertőzött növények gyakran bokros vagy boszorkányseprű-megjelenésűek, mivel a fertőzéstől a normális növekedési minták megváltoznak.
- A legtöbb növény csúcsdominanciát mutat, de a fitoplazmától elburjánozhatnak az oldalirányú hajtások, és megnőhet a szártagok mérete.
- A fertőzés miatt megnő az oldalirányú hajtások száma, ami lehetővé teszi az egynél több virágú mikulásvirágok termesztését.
- Sok, a fitoplazmák által okozott tünetet valójában nem a fitoplazma valamely specifikus patogén hatása váltja ki, hanem a fertőzés okozta stressz.
- A fotoszintézis, különösen a II. fotokémiai rendszer sok fitoplazma-fertőzött növényben blokkolva van.
- A fitoplazmával fertőzött növények gyakran elsárgulnak, amit a klorofill lebomlása okoz, mivel annak bioszintézise is gátolt.

Terjedés:

A fitoplazma terjedése történhet vegetatív szaporítással, oltással, szemzéssel, kabócák és levélbolhák szívogatásával és egy élősködő gyomnövénnyel, az arankával (a Cuscuta nemzetség négy fajával).
A tápnövény gyökereiben telelnek át, majd tavasszal a nedvkeringés megindulásával terjednek szét a növényben.
Jelenlegi tudásunk szerint a megbetegedett növények nem gyógyíthatóak, meg kell azokat semmisíteni.





Sablon:Baktériumosbetegségek-trt