Kertészet/Tünethatározó/Körte
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
| Megnevezés | Tudományos neve | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Agrobaktériumos betegség | (Agrobacterium tumefaciens), (A. rhizogenes) | |
| Ervíniás elhalás | (Erwinia amylovora) | |
| Mikoszferellás levélfoltosság | (Mycosphaerella sentina), (Septoria pyricola) | |
| Varasodás, gyümölcsön | (Venturia pyrina), (Fusicladium pyrinum) | |
| Körte gyűrűs mozaik | (Apple chlorotic leaf spot virus)' | Vírusbetegség |
| Körte vörös foltosság | (Pear red mottle virus) | Vírusbetegség |
| Körtekövecsesedés | (Pear stony pit virus) | Vírusbetegség |
| Körte fapuhulása | (Apple rubbery wood phytoplasma) | Fitoplazmás betegség |
| Körtepusztulás | (Pear decline phytoplasma) | Fitoplazmás betegség |
| Körte ventúriás varasodása | (Venturia pyrina)' | |
| Körte moníliás betegsége | (Monilia fructigena) | Gombabetegség |
| Körterozsda | (Gymnosporangium sabinae) | Gombabetegség |
| Körte mikoszferella | (Mycosphaerella sentina) | Gombabetegség |
| Roszellíniás gyökérbetegség | (Rosellinia necatrix') | Fás részek gombabetegsége |
| Körte fomopsziszos rákja | (Phomopsis sp.) | Fás részek gombabetegsége |
| Nektriás rák | (Nectria cinnabarina) | Fás részek gombabetegsége |
| Szegecsfejű gyökérgomba | (Roesleria pallida) | Fás részek gombabetegsége |
| [[Kertészet/Tünethatározó/| | (), () | |
| [[Kertészet/Tünethatározó/| | (), () | |
| [[Kertészet/Tünethatározó/| | (), () | |
Vírusbetegségek szerkesztés
- Körte gyűrűs mozaik
- (Apple chlorotic leaf spot virus)
- Tünetek:Röviddel a lombképződés után világoszöld elmosódott pettyszerű foltok, majd sárgászöld szabálytalan gyűrűk és szalagok jelennek meg. A mintázottságuk lehet elmosódott, vagy határozott körvonalú. Ezen kívül gyakran barnás fekete foltok is megjelennek a leveleken és a felkunkorodó levélszéleken, amit fokozott érzékenységnek kell tulajdonítani. A tünetek erőssége függ a fajták fogékonyságától, a betegség főleg a faiskolákban tejed, a fertőzött fák fagyérzékenysége is nagyobb.
- Körte vörös foltosság
- Kórokozó: (Pear red mottle virus)
- Tünetek:
- Körtekövecsesedés
- Kórokozó: (Pear stony pit virus)
- Tünetek:A sziromhullás után 10-20 nappal jelennek meg a tünetek, amely az epidermisz alatti zöld foltok jeleznek, majd a gyengébb fejlődés miatt ezeken a részeken bemélyedések keletkeznek, és az érés idején a gyümölcs alaktalanodásához vezet. A mélyedéseknél a gyümölcshúsban fészkesen elhelyezkedő kősejteket találunk, innen ered a vírus elnevezése is. A kősejt felhalmozódást poloska szúrás is előidézheti, de ilyenkor a gyümölcs héjon világosan látható a szúrás helye.
- Terjedés: Oltással, szemzéssel vihető át-
- Védekezés: Mindhárom betegségnél egyetlen megoldás a vírusmentes szaporítóanyag telepítése.
Fitoplazmás betegségek szerkesztés
- Körte fapuhulása
- Kórokozó: (Apple rubbery wood phytoplasma)
- Tünetek: a fa szerkezetében okoz rendellenességet.
- Körtepusztulás
- Kórokozó: (Pear decline phytoplasma)
- Védekezés: az egyetlen megoldás az egészséges szaporítóanyag telepítése.
Gombabetegségek szerkesztés
- A körte ventúriás varasodása
- Kórokozó: (Venturia pyrina)
- Tünetek: a körte legjelentősebb kórokozója. A kórokozó a lehullott levelekben telel. A leveleken, a virág részein, a hajtáson, vesszőkön, varas, sötét foltok keletkeznek, a kéreg berepedezik. A gyümölcsön is megjelenik, a varas foltoknál a körte bereped, deformálódik.
- Terjedés: a fertőződött, fás növényi részeken áttelelhet.
- A körte moníliás betegsége
- Kórokozó: (Monilia fructigena)
- Tünetek: a betegség terjedését tekintve összefügg a sebzést okozó kártevők kártételével. A sérüléseken könnyen bejut a kórokozó. A gyümölcsön sárga, gyakran koncentrikus körökben elhelyezkedő kinövések láthatók. A gyümölcsök elrothadnak, összeszáradnak (mumifikálódnak) és sokszor a fán maradnak.
- Terjedés: talajon lévő gyümölcsmúmiák, sebzést okozó kártevők. Ha a gyümölcsök összeérnek, akkor a micélium seb nélkül is áthatolhat.
- Körterozsda
- Kórokozó: (Gymnosporangium sabinae)
- Tünetek: feltűnő, de kevésbé veszélyes betegség. A leveleken sárga színű, ovális foltok keletkeznek. A foltok fokozatosan növekednek, vastagodnak, majd később narancsszínűre változnak, végül megbarnulnak. A levél színén kicsi, sötétbarna, kissé kiemelkedő foltok is megjelennek. A megbarnult foltok fonáki oldalán szarvacskákra emlékeztető képződmények alakulnak ki.
- Terjedés: a betegség fő gazdanövénye a boróka.
- Körte mikoszferella
- Kórokozó: (Mycosphaerella sentina)
- Tünetek: csapadékos időben várható a megjelenése. Sziromhullás után fertőződnek a levelek, apró, kiszürkülő közepű foltok jelennek meg rajtuk.
- Terjedés: a betegség fő forrása a lehullott, beteg levél.
Fás részek betegségei szerkesztés
- Roszellíniás gyökérbetegség
- Kórokozó: (Rosellinia necatrix)
- Tünetek: csökkent növekedés, a sárguló levelek. Fiatal fákon gyakoribb. A megtámadott fa nem hajt gyökérsarjakat. A beteg gyökéren nincsenek gyökérszőrök. A vastagabb gyökerek kérge leváló és sötét színű. Nedves körülmények között fehér, pelyhes micéliumbevonat látható. Nedvesség és magas talajhőmérséklet segíti a terjedését.
- Terjedés: a kórokozó a fertőzött növényi maradványokon 8-10 évig is életképes.
- A körte fomopsziszos rákja
- Kórokozó: (Phomopsis sp.)
- Nektriás rák, vörösszemölcsös ágelhalás
- Kórokozó: (Nectria cinnabarina)
- Tünetek: az ágakon, a törzsön rákos sebek, és elhalások kelteznek.
- Terjedés: rákos sebek kelteznek a fás részeken, innen is terjed tovább a betegség.
- Szegecsfejű gyökérgomba
- Kórokozó: (Roesleria pallida)
- Tünetek: a megfertőzött növények sínylődni kezdenek, gyengén fejlődnek. Hajtásaik vékonyak, rövidek, satnyák, nem nagyon gyümölcsöt. Kezdetben a vékonyabb gyökerek kezdenek barnulni, korhadni. A vízfelvétel akadályozott. A fiatalabb fák pár év alatt ki is pusztulnak. A rohadó gyökereken fehér penész szövedék keletkezik, melyek behálózzák a gyökereket.
- Terjedés: fertőzött növénymaradványok, a beteg vagy kipusztult fák a szomszédos fák gyökereit is megfertőzik.
Kártevők szerkesztés
- Füstösszárnyú körtelevélbolha
- Kórokozó: (Psylla piri)
- Közönséges körtelevélbolha
- Kórokozó: (Psylla pyricola)
- Kártétel: általánosan elterjedt, veszélyes kártevő. A tömeges petézés a levelek fejlődését gátolja, a szívogatás deformálódáshoz vezet, a mézharmat és a rátelepedő korompenész asszimilációt gátolja, termés értékét csökkenti. Főleg ott szaporodik fel, ahol intenzív tápanyag utánpótlást végeznek, rendszeresen alkalmaznak rovarölő szereket, melyek természetes ellenségeit pusztítják. A korompenész egy másodlagos gombabetegség, ami a levéltetvek által termelt ragacsos váladékra telepszik rá. Ha nincs levéltetű, akkor nincs korompenész sem. Körténél a körtelevél bolha felelős a ragacsos "mézharmatért", ezért azt kell elpusztítani. Vektafid R
- Fejlődés: 4-6 nemzedéke van, a kifejlett rovar telel lehullott levelekben, kéregrepedésekben.
- Terjedés: a vízhajtásokon szaporodik fel,
- Almamoly
- Kórokozó: (Cydia pomonella)
- Kártétel: a molylárvák a magházig berágnak a termésbe, a magkezdeményekkel táplálkoznak, ürülékszemcsékkel töltik az üregeket. A károsított gyümölcs lehullhat.
- Fejlődés: 2 nemzedéke van, tömeges rajzása május közepétől június végéig tart.
- Körtemoly
- Kórokozó: (Laspeyresia pirivora)
- Kártétel: a lárva a tojásból közvetlenül a gyümölcsbe furakszik, a magkezdeményekkel táplálkoznak. A károsított gyümölcs lehullhat, vagy értékesíthetetlen.
- Fejlődés: 1 nemzedéke van, június-júliusban rajzik a lepke.
- Piros gyümölcsfa takácsatka
- Kórokozó: (Panonychus ulmi)
- Kártétel: szívogatják a leveleket, melyek hamarabb elöregednek, kanalasodnak. Láthatók rajtuk az elszórtan elhelyezkedő szívásnyomok. Erős felszaporodásuk hatására a levelek lehullhatnak, így közvetve csökkenthetik a termésmennyiséget.
- Fejlődés: 5-6 nemzedék / év.
- Poloskaszagú körtedarázs
- Kórokozó: (Hoplocampa brevis)
- Kártétel: tojásait csészelevelek tövénél a fonák bőrszövete alá helyezi, a lárva innen járatot rág a magház felé. A kiodvasított gyümölcs, lehullik. Egyes években a termés nagy részét elpusztítja.
- Fejlődés: 1 nemzedék / év, 1-4 évig fejlődik.
- Kaliforniai pajzstetű
- Kórokozó: (Quadraspidiotus perniciosus)
- Veszélyes kártevő, ellene a védekezés nagyon fontos, de nem minden évben van rá szükség.
- Kártétel: Pajzsuk alatt szívogatják a leveleket, fás részeket, a gyümölcsöt is megtámadja, szívogatásától piros "lázfoltok" alakulnak ki a gyümölcsön.
- Fejlődés: 2 nemzedék / év.
- Terjedés: szaporítóanyaggal, gyümölccsel elhurcolható más növényállományokba is.
- Levéltetvek
- Kórokozó: (Aphididae)
- Tünetek: erős kártételük okozhat gondot. Kolóniákat alkothatnak, szívogatják a leveleket, melyek torzulhatnak.
- Körte csipkés-poloska
- Kórokozó: (Stephanitis pyri)
- Kártétel: szívogatnak a levelek fonákán, melyen sárgás pöttyök jelennek meg. A levélfonákot ürülékcseppek borítják.
Egyéb kártevők szerkesztés
- Almailonca
- Kórokozó: (Adoxophyes reticulana)
- Sodrómolyok
- Kórokozó: (Pandemis, Recurvaria fajok)
- Tünetek: a hernyók megrágják a virágokat, leveleket, főleg a gyümölcsökön okoz kárt: szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt hámozgatják a gyümölcsöt, vagy rágnak bele.
- Fejlődés: 2 nemzedék / év.
- Araszolók
- Kórokozó: (Operoptera brumata, Erannis spp.)
- Tünetek: az araszolóhernyó lyukat rág, átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal, éretlen gyümölcsöket. Lombosodás után laza hálót szőnek a levelek köré. Szabálytalanul megrágott, átlyukasztott leveleket hagynak maguk után.
- Fejlődés: 1 nemzedék / év, a lepkék októberben rajzanak.
Talajlakó kártevők szerkesztés
- Májusi cserebogár, Erdei cserebogár, Kalló cserebogár
- Kórokozó: (Melolonthidae)
- Tünetek: a fiatal ültetvényeket veszélyezteti. A bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik. Fiatal növény esetén ez gátolja a fejlődést, növekedést. Az öntözött területeket kedvelik. A sorközök füvesítése vonzza őket. Erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége fokozza a kártételt.
- Levélbarkók
- Kórokozó: (Phyllobius sp.)
- Tünetek: a fakadó rügyeket, fiatal leveleket, virágbimbókat és a virágokat megrághatják. A leveleket csipkézik.
- Körte gubacsatka
- Kórokozó: (Eriophyes piri typicus)
- Tünetek: a leveleken apró, hólyagos gubacsokat okoz szívogatásával. Nem tartozik a jelentős kártételek közé.
A körte-levélbolhák petéik tömeges lerakásával, majd a kikelő lárvák és imágók szívogatásával erősen visszavetik a körtefák fejlődését. A kártevő táplálkozása során a számára emészthetetlen tápanyagokat kiválasztja, ez az ún. mézharmat, ami egy ragacsos, nagy cukortartalmú anyag. Ez a mézharmat beborítja a leveleket, melyeket ezután szívesen látogatják a hangyák, méhek, darazsak. Később megtelepszik rajta a korompenész, ami a növény fotoszintézisét gátolja. Nagy-fokú károsítás következtében a levelek és a gyümölcsök idő előtt lehullanak, a megmaradó gyümölcsök minősége, kereskedelmi értéke is nagyban csökken. Közvetett kártételként a levélbolhák vírusközvetítő szerepét is meg kell említeni, amivel főleg faiskolákban okoz számottevő kárt.
A körtét három levélbolha faj károsítja, a közönséges körte-levélbolha, a nagy körte-levélbolha, és a füstösszárnyú körte-levélbolha. A levélbolhák kb. 1-4 mm testhosszúságú rovarok, melyek a kabócákra, levéltetvekre emlékeztetnek. Hátsó ugrásra módosult lábaikkal és szárnyaikkal igen gyors helyváltoztatásra képesek.
A Füstösszárnyú körte-levélbolha a három faj közül a legjelentősebb. Évente több nemzedék (5-6) követi egymást. A fajnak két, jól elkülöníthető alakja ismert: a nyári és a téli alak.
A téli alak kéregrepedésekben, lehullott levelek védelmében telel. Tél végén – tavasz elején igen korán előjönnek telelőhelyükről; már az első napsütétes időben, mikor a hőmérséklet 5 oC fölé emelkedik, imágók jelennek meg a hajtásokon. Nem sokkal később párosodnak, majd megkezdik a tojásrakást.
A tömeges petézés a rügypattanás után 10-15 nappal történik. A petéket először a rügyekre, termőkalácsokra és a vékony vesszőkre, majd később a fiatal levelekre, virágokra helyezik, de tömeges elszaporodásukkor már a vázágakon is megfigyelhetők a tojások. A lárvák kelése legtöbbször virágzás előtt kezdődik. A fiatal lárvák az első lombleveleken, majd virágzáskor a körte virágain szívogatnak. A két lárvastádiumot három nimfastádium követi, és virágzás után megjelennek az első nyári nemzedék imágói (kifejlett egyedei). Egy-egy nemzedék kifejlődéséhez a hőmérséklettől függően 26-41, nyáron átlagosan 30 nap szükséges. A nőstények igen nagy számú (több száz) tojást képesek lerakni minden nemzedékben, emiatt – beavatkozás nélkül – igen gyors felszaporodásra számíthatunk. A peteprodukció minden esetben erősen függ az ökológiai és egyéb környezeti viszonyoktól. Az áttelelő téli alak imágói szeptemberben fejlődnek ki.
A körtefajták fogékonysága eltérő.
A kártevő előnyben részesíti a Hardy és a Diel vajkörte fajtákat, míg pl. a Hardenpont téli vajkörtét kevésbé károsítja.
A körte-levélbolha elleni védekezés összetett feladat. A kártevő felszaporodásának kedvez a sűrű koronarendszer, a sok vízhajtás jelenléte, ezért fontos az év közbeni hajtásválogatás elvégzése. Az elmúlt években a levélbolhák természetes ellenségeit különböző növényvédő szerekkel elpusztítottuk, ez is közrejátszik a felszaporodásukban. Az ültetvény gyommentesen tartása is lényeges.
A vegyszeres védekezésnél a lemosó permetezésnek nagy jelentősége van a felszaporodás késleltetésében, mivel ezzel a lerakott tojások nagy részét elpusztítjuk. Június végén már csak a későbbi nemzedékek ellen tudunk védekezni. Ha a kártevő már nagy mértékben felszaporodott, akkor többszöri kezeléssel is csak részleges eredményt tudunk elérni – de ezt is el kell végezni a még nagyobb kártétel megelőzése érdekében.
Ha nagyfokú a mézharmat képződés – ami megvédi a kártevőt a vegyszerek hatásától -, akkor vazelinolaj tartalmú hatásfokozót (Agrol Plusz) kell hozzáadni a permetszerhez a jobb hatás érdekében. Felhasználható készítmények közül a piretroid hatóanyagú szerek az imágók ellen hatásosak, sajnos a hasznos élő szervezeteket is elpusztítják, és hatástartamuk rövid. Ilyen készítmény a Chinetrin 25 EC, Decis 2,5 EC, Decis WST, Fendona 10 EC, Karate 5 EC, Ripcord 20 EC. A szerves foszforsavészterek az imágókat és a fiatal lárvákat pusztítják, hosszabb hatástartamúak, de a melegvérűekre, valamint a hasznos élő szervezetekre mérgezőek. Ilyen készítmény a Cyren EC, Dimecron 50, Pyrinex 48 EC, Suprathion 20 EC. Két hatóanyag gyári kombinációja a Nurelle D.
Egy más hatóanyag csoportba tartozó szer a Mospilan 20 SP, amely felszívódó, hosszú hatástartamú, és nagyon jó hatékonyságú. A kitinszintézisgátló készítmények a lárvák vedlését akadályozzák meg. Kontakt hatásúak, a kipermetezéskor nagyon jó fedettséget kell biztosítani, és Agrol Plusz-t mindenképpen keverjünk hozzá. Ilyen szerek a Dimilin 25 WP, Ekos 100 EC, Nomolt 15 SC, Cascade 5 EC. A kitinszintézisgátló készítmények környezetkímélő szerek.
A körte-levélbolha elleni védekezéssel most már csak csökkenteni tudjuk a kárt, de fontos cél a jövő évi felszaporodás megelőzése az áttelelő nemzedék gyérítésével.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
- Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
- Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
- Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
- Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
- Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
- Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
- Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
- V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
- Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
- Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9
