Kertészet/Tünethatározó/Kajszi peritéciumos gomba
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Kajszi peritéciumos gomba
Kórokozó
- (Phomopsis stipata, | Cytospora rubescens } fajok
A piknídiumban az α-piknokonídium hiányzik, kizárólag hosszú, fonál alakú β-piknokonídiumok képződnek.
- A fertőzési források a beteg fák, ahol a kórokozó a kéreg alatt piknídiummal vagy micéliummal telel át.
- Peritéciumok ritkán, csak a teljesen elhalt ágrészeken exogén sztrómákban fejlődnek, ezek szerepe a gomba életében alárendelt.
- A kéreg alatt lévő piknídiumok a kérget áttörik, és az azokból kanyargósan kitóduló piknokonídiumok a vízcseppekkel szétterjednek.
- A piknokonídiumok sebzéseken (metszési felületeken, fagyléceken vagy művelőeszközök okozta sebeken) keresztül hatolnak be a növénybe.
- A frissen ejtett sebek hosszú ideig alkalmasak a kórokozó behatolására.
- A kórokozó júliustól március elejéig fertőz, és a kambiumot, valamint a háncsszövetet lassan pusztítja el.
- A növények a márciustól júniusig terjedő időszakban nem fogékonyak a gombára.
Tünetek
- - A fertőzési források a levelek, ahol a kórokozó peritéciumokkal telel át.
- - A peritéciumok szerveződése március elején kezdődik.
- - A peritéciumokban az aszkospórák tavaszra, a kajszi sziromhullása után alakulnak ki.
- - Az aszkospórák kiszóródása általában április közepén, a levelek kihajtásakor kezdődik és június közepéig tart.
- - Az aszkospórák kiszóródásának üteme és a lehullott csapadék között szoros összefüggés van. Ezért a lombfakadástól június közepéig lehullott csapadék gyakorisága és mennyisége a megbetegedés mértékét döntően befolyásolja.
- - Az aszkospórák fertőzésére tehát már sziromhullás után, lombfakadástól kell számítani.
- - Az első tünetek a fertőzés után 2–3 hetes inkubáció után, általában június közepétől jelennek meg.
- - A levél fonákán augusztustól a piknídiumok is megjelennek, amelyekben nagyszámú β-piknokonídiumok képződnek. Ezek fertőzőképességét eddig nem igazolták.
- - Így a betegség terjesztésében legnagyobb szerepük az aszkospóráknak van, amelyeknek mindkét sejtje 24 óra alatt csíratömlőt fejleszt.
Védekezés
- - A lehullott lombot a talajba kell forgatni.
- - Ősszel, lombhulláskor, a fán maradt és talajra hullott leveleket DNOC, benomil vagy tiofanát-metil tartalmú szerekkel lemosásszerűen kell permetezni.
- - E lombfertőtlenítés gátolja a peritéciumok kialakulását, következésképpen lényegesen csökkenti az aszkospórakiszóródás mértékét.
- - Az őszi, karbamiddal történő permetezés elősegíti a levelek korhadását, s így a peritéciumok pusztulását.
- - A vegetációs időben a permetezéseket sziromhullás után, április közepén kell megkezdeni és folyamatosan, 10 naponként, június közepéig kell permetezni.
- - A június közepétől végzett permetezéseknek nincs gyakorlati jelentősége.
- - Védekezésre a tirám, a cineb, a mankoceb, a kaptán, a dodin, a ditianon, a bitertanol, a benomil, tiofanát-metil vagy prokloráz hatóanyag-tartalmú szerek eredményesen használhatók.
- - Az eredményes védekezés feltétele, hogy az aszkospórás fertőzést hárítsuk.
