Kertészet/Tünethatározó/Málna agrobaktériumos vesszőgolyvája
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Málna agrobaktériumos vesszőgolyvája
- (Agrobacterium rubi, Syn: -)
- A kórokozó Ti, vagyis tumort indukáló plazmiddal rendelkezik. A kórokozónak 1-es és 2-es fiziológiai rassza van.
- A betegséget először az USA-ban (Hildébrand) Starr et Weiss 1930-ban írták le, Magyarországon 1958-ban észlelték. A betegség jelenleg a málnaültetvényekben csak szórványosan fordul elő.
Gazdanövény
- A Rubus fajok, így a málna és a szeder.
Tünet
- A hajtáson és a vesszőn észlelhetők a tünetek. A hajtáson apró, sima felületű, sárgászöld, puha és egymásba olvadó daganatok mutatkoznak. A daganatok az epidermisztől részben takartak. A vesszőn a daganat karfiolszerű, barna és kemény. Az epidermisz felrepedezik, szürkésfehér színű lesz és lehámlik. ::A vessző hosszirányban a bélszövetig behasad.
A betegség lefolyása
- A fertőzési források a talaj és a beteg növények. A baktérium a talajból a növénybe a gyökérsebeken keresztül jut, tehát tipikus sebparazita. A baktérium a málna edénynyalábjaiba is eljut, és a hajtás apró repedésein át a kéregszövetbe kerülve daganatok képződését indítja meg. Ezzel magyarázható, hogy a golyvás vesszők eltávolítása után a növényrészeken a következő évben új daganatok keletkeznek. A kórokozó a letermett vesszők eltávolításakor növénynedvvel is átvihető.
Védekezés
- A beteg tövekről szaporítóanyagot nem szabad szedni.
- A beteg töveket az állományból még a letermett vesszők kivágása előtt el kell távolítani.
