Kertészet/Tünethatározó/Napraforgó peronoszpórája
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Napraforgó peronoszpórája
- (Plasmopara halstedi, Syn: -)
(Gombabetegség)
- A napraforgó peronoszpóra termesztett és vadon növő napraforgókon fordul elő.
- A peronoszpóra a napraforgó egyik legveszedelmesebb betegsége, amely az 1970-es években az akkor még teljesen fogékony fajtákon 30–60%-os megbetegedést (a beteg növények számával arányos állományritkulást) ezért gyakran a növényállomány kiszántását eredményezte.
- Ennek a súlyos kártételnek az a magyarázata, hogy a kórokozó gomba által fiatal korban megfertőzött növények a bennük szisztematikusan szétterjedő gomba élősködése következtében általánosan megbetegednek, nem gyógyíthatók, és termést sem hoznak.
Gazdanövény
- Napraforgó, a saláta, a burgonya és a dohány
Tünetek
- - A fiatal növényeken megfigyelhető tipikus tünetek közé tartozik a törpe növés és a levelek sárgulása (klorózis).
- - Valamint fehér, vattaszerű anyag (gomba micélium és spórák) megjelenése a levelek alsó, néha felső felületén, magas páratartalom vagy harmat előfordulása esetén.
- - Sok fiatal csemete elpusztul, de a fertőzést túlélő csemetékből is csak satnya növények fejlődnek, egyenesen felálló, lapos tányérral, amiben ha egyáltalán fejlődik, akkor is nagyon kevés maggal.
- - Ha a fiatal növényeket a fertőzés a csemeték kibújása után több héttel éri, akkor a tünetek a négy- vagy nyolc-leveles szakaszban jelentkeznek.
- - Ha az arra fogékony növények a fejlődésük csemete szakasza után vannak kitéve a gombafertőzésnek, előfordulhat, hogy megvastagodott, furkósbotszerű gyökerük alakul ki és satnyák lesznek, de a tünetek a leveleken nem jelentkeznek.
- - Ezek a fertőzött növények tartják fenn a gomba létét a talajban, és érzékenyebbek a szárazságra, hajlamosabbak a megdőlésre.
A betegség lefolyása
- A Plasmopara halstedii ivaros folyamatát követően vastag falú kitartó oospórák képződnek a beteg növények gyökér- és szárszöveteiben, majd onnan a talajba kerülve évekig megőrzik élet- és fertőzőképességüket.
- Az ismét ugyanoda vetett fogékony napraforgófajták gyökérváladékának hatására – megfelelő talajnedvesség esetén – kicsíráznak, és a fejlődő sporangium, illetve az abból kiszabaduló rajzóspórák indítják el a fertőzést.
Védekezés
