Kertészet/Tünethatározó/Paradicsom klavibakteres betegsége
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Paradicsom klavibakteres betegsége
Kórokozó
Először 1909-ben írták le az Egyesült Államokból, Európában először Németországban jelentkezett 1927-ben. Magyarországon először 1964-ben tűnt fel, itthon jelentős növénypusztulást okozott, mivel a 60-as évektől kezdtek elterjedni az Amerikából származó intenzív fajták. A hagyományos magyar fajták alig fogékonyak a betegségre.
A tünetek leírása
- - Legjellemzőbb tünet a növény hervadása, mely először az alsó leveleken jelentkezik.
- - Később az egész növény hervadni, majd száradni kezd, végül teljesen elszárad.
- - A száron és levélnyélen hosszúkás barna csíkok és repedések láthatók, az edénynyalábok, majd később a belső szövetek barnává, üregessé válnak.
- - A szárat megnyomva világossárga baktériumváladék figyelhető meg.
- - A bogyón apró, világos, szegély nélküli foltok láthatóak, közepükön világosbarna elhalással.
Védekezés
szerkesztés- A védekezés legfontosabb alapelve a megfelelő fajtaválasztás. A fogékony fajták termesztése kiváló agrotechnikai feltételek mellett is kockázatos.
- A fertőzött növényi részeket meg kell semmisíteni, nem forgathatók vissza a talajba.
- A vetőmag csávázására KASUMIN 2 L kasugamicin hatóanyagú készítmények használhatók, ezzel a mag felületén lévő kórokozók elpusztíthatók, de ha a fertőzés a mag belsejében is fennáll, a csávázás hatástalan.
- Állományokban kasugamicin, RÉZGÁLIC réz-szulfát és RÉZKÉN 650 FW réz-hidroxid hatóanyagú szerekkel mérsékelhető a terjedés, illetve megelőzhető a bogyófertőzés.
Lásd még: Foltosodást okozó baktériumok
