Kertészet/Tünethatározó/Répa peronoszpóra
< Kertészet | Tünethatározó
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Répa peronoszpóra
- (Peronospora farinosa f.sp. betae, Syn: -)
(Gombabetegség)
Gazdanövény
- - Hűvös, csapadékos tavaszon jelentős mértékű fertőzéseket és súlyos veszteségeket okozhat a répa-peronoszpóra.
Tünetek
- - Az első tünetek májusban, júniusban a fiatal, középső, u.n. szívleveleken jelennek meg.
- - A beteg levél szövetei előbb sárgulnak (zsírfoltos elváltozásokat mutatnak), majd megvastagodnak, később fodrosodnak, összezsugorodnak, és a fonákuk felé besodródnak.
- - A levélnyél rövid marad. A levelek 8-10 nap alatt elszáradnak.
- - A fertőzött magrépa szára elszárad, a növény nem hoz termést.
- - Nedves, hűvös időben a levelek fonákán szürkés-ibolyás színű penészbevonat (a kórokozó sporulációja) jelenik meg.
- - Meleg, száraz időben a betegség terjedése leáll.
A betegség lefolyása
- - A kórokozó a répafejben, a levélkezdeményekben, a répagomolyban oospórával vagy micéliumos alakban telelhet át.
- - Az oospóra a talajban évekig életképes marad.
- - Hűvös tavasszal tömegesen fertőz, a beteg leveleken 2–4 hét alatt konídiumokat képez, melyek a szél útján több km-re is eljutnak.
- - Szaporodását a hűvös, ködös időjárás és a fogékony fajták elősegítik.
Védekezés
