Kertészet/Tünethatározó/Szürkepenész

A lap mérete: 8393 bájt

Kertészet

Szürkepenész

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


Szürkepenész bazsalikomon
Paprikán
Szürkepenész
(Botrytis cinerea, Syn: -)
Más neve(i): szürkerothadás


A szürkepenész egy nekrotróf gomba, amely számos növényfajt érint, bár legjelentősebb gazdája a borszőlő lehet. A szőlőtermesztésben közismert nevén botrítisznek nevezik.

A gomba kétféle fertőzést okoz a szőlőn. Az első, a szürkerothadás állandó nedves vagy párás körülmények következménye, és általában az érintett fürtök elvesztését okozza. A második, az aszúsodás akkor fordul elő, amikor a szárazabb körülmények nedvesebbek lesznek, és ez jellegzetes édes desszertborokat eredményezhet, mint például a tokaji aszú vagy a kövérszőlő. A Botrytis cinerea fajnév a latin „szőlő, mint a hamu” szóból származik; bár költői „szőlő” a gombaspórák konidiofórjaikon való csomósodására, a „hamu” pedig csak a spórák tömeges szürkés színére utal.

Gazdanövény
A szürkepenész betegség több mint 200 kétszikű növényfajt és néhány, a mérsékelt és szubtrópusi övezetekben előforduló egyszikű növényt, és potenciálisan több mint ezer fajt érint. Súlyos gazdasági veszteségeket okozhat mind a szántóföldi, mind az üvegházban termesztett növények számára. A kórokozó, a Botrytis cinerea megfertőzheti az érett vagy öregedő szöveteket, a betakarítás előtti növényeket vagy akár a palántákat is. A kórokozó által megfertőzött gazdaszervezetek széles sora létezik, beleértve a fehérje növényeket, rostnövényeket, olajos növényeket és kertészeti növényeket. Utóbbiak közé tartoznak a zöldségfélék (például a csicseriborsó, a fejes saláta, a brokkoli és a bab) és a kis méretű gyümölcsök (például a szőlő, az földi eper, a málna és a szeder), közismert, hogy a paradicsomban jelentős károkat okoz, ezeket érinti a legsúlyosabban és pusztítja el a szürkepenész. Az érintett növényi szervek közé tartoznak a gyümölcsök, virágok, levelek, tárolószervek és hajtások.


Elterjedése
A Botrytis cinerea az itt felsoroltakon kívül sok más növényt is érint.
A szürkepenésznek kedvez a nedves, párás és meleg környezet (18–24 °C között).
A hőmérséklet, a relatív páratartalom és a nedvesség időtartama kedvező környezetet teremt, amely kedvező a micélium vagy konídiumok beoltásához. Az ellenőrzött környezetek, például az üvegházak biztosítják azt a nedvességet és magas hőmérsékletet, amely elősegíti a kórokozó terjedését és fejlődését.
A növényi levelek felületén álló víz helyet biztosít a spóráknak a csírázáshoz.[10] A nedves körülmények a helytelen öntözési gyakorlatból, a túl közel egymáshoz helyezett növényekből vagy az üvegház szerkezetéből adódnak, amelyek nem teszik lehetővé a hatékony szellőzést és a légáramlást. Az éjszakai szellőztetés jelentősen csökkenti a szürkepenész előfordulását.[11]
A melanizált szklerócium lehetővé teszi, hogy a B. cinerea évekig túléljen a talajban. A szkleróciumok és az ivartalan konídiumspórák hozzájárulnak a kórokozó széles körű fertőzőképességéhez.
Az alacsony pH-értéket (savasság) a szürkepenész kedveli. A B. cinerea szerves savak, például oxálsav kiválasztásával savanyíthatja környezetét. Környezetének savanyításával a sejtfalat lebontó enzimek hatása (CWDE-k) fokozódik, a növényvédő enzimek gátolódnak, a sztómazáródás deregulált, és a pH-jelátvitel elősegíti patogenezist.


A tünetek leírása

- A tünetek a növényi szerveken és szöveteken jelentkeznek. A leveleken, virágokon, gyümölcsön szürkésbarna foltok jelentkeznek. A termés lágyan rothad, szürkés bevonatú.
- A Botrytis cinerea egy puha rothadás, amely összeesett és vízzel átitatott megjelenést mutat a puha gyümölcsökön és leveleken.
- A fejletlen gyümölcsön lassan barna elváltozások alakulhatnak ki.
- A szürkepenésszel fertőzött gallyak elpusztulnak, a virágok, a gyümölcs lehullását és sérülését okozzák, például a fejlődő és érett gyümölcsön is kialakulnak.
- Azokon a sebhelyeken láthatók, ahol a gomba elkezdi rothasztani a növényt. :- A bársonyos megjelenésű szürke tömeges konídiumok a növényi szöveteken a növényi kórokozók jelei. Ezek a konídiumok ivartalan spórák, amelyek továbbfertőzik a növényt és a környező gazdanövényeket a növekedési időszakban, így ez policiklikus betegség.

Védekezés

A Botrytis cinerea kezelhető művelési, kémiai és biológiai megoldásokkal.
Nincsenek ellenálló fajok a szürkepenészes rothadásnak. Védekezhetünk a műtrágya kijuttatásának módjával, mennyiségének és időzítésének figyelemmel kísérésével a gyümölcsrothadás csökkentése érdekében. A túlzott nitrogénkijuttatás növeli a betegségek előfordulását, miközben nem javítja a termést.
Az egyenes vagy sűrű növekedési szokásokkal rendelkező fajták ritkább elültetése csökkentheti a betegségeket, mivel ezek sűrűsége korlátozza a légáramlást és kedvező a kórokozó számára. Ha a növényeket úgy helyezzük el, hogy ne érjenek egymáshoz, akkor megnő a légáramlás, ami lehetővé teszi a terület kiszáradását, és csökkenti a betegségek terjedését. A beteg, elhalt vagy túlnőtt hajtások rendszeres metszése vagy célzott eltávolítása szintén segíthet a légmozgás javításában.
Az elhalt vagy elpusztuló növényi szövetek ősszel történő eltávolításával végzett higiéniai eljárás csökkenti az oltóanyag-szintet, mivel nincs törmelék a szkleróciumnak vagy a micéliumnak az átteléshez.
A szürkepenészre utaló jeleket és tüneteket mutató bogyók betakarítás során történő ártalmatlanítása csökkenti az inokulum mennyiségét a következő évben.
A bioszén, a faszén egy formája, talajjavítóként alkalmazható epernövényeken, hogy csökkentse a gombás betegség súlyosságát azáltal, hogy serkenti a növényen belüli védekezési útvonalakat.
A szürkepenész vegyileg irtható az első virágzáskor kezdődő, jól időzített gombaölő szerekkel. A jó időzítés csökkentheti a fertőzés esélyét, és megtakaríthatja a költségeket.
A biológiai kontrollt vagy mikrobiális antagonistákat a betegségek visszaszorítására használták, Európában és Brazíliában sikeresen alkalmazták gombaszerű Trichoderma harzianum és Clonostachys rosea f. rosea formájaban Bainier (Gliocladium roseum). Különösen a Trichoderma fajokról kimutatták, hogy kontrollálják a szürkepenészt.
Kálium-hidrogén-karbonát E501 alapú gombaölő szer használható. Fundazol 50 WP, Topsin M 70 WP, Quadris, Rovral 25 FW, Rovral 50 WP, Sumilex 50 WP, Teldor 500 SC, Trichodex WP
A többszörös gombaölő szerekkel szembeni rezisztencia számos termesztési területen probléma.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Lásd még: Magyar Wikipédia: Szürkepenész Ibolyántúli sugárzás

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürkepenész témájú médiaállományokat.