Kertészet/Tünethatározó/Szilva monilíniás betegsége

A lap mérete: 2750 bájt

Kertészet

Szilva monilíniás betegsége

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


Szilva monilíniás betegsége
(Monilinia fructigena, | Monilinia laxa } fajok
Más neve(i): -
Gazdanövény
A monília nevű növénybetegség az összes gyümölcsfán előfordul, a Monilinia fructigena (syn. Sclerotinia fructigena)[1] és Monilinia laxa (syn. Sclerotinia cinerea) nevű penészgombák okozzák. A gyümölcsöt (almát, körtét, szilvát, őszibarackot stb.) előbb penész vonja be, ebből aztán kör alakú láncolatban úgynevezett gombapárnák, azaz dudorodások emelkednek ki, a gyümölcsöt megrontják, majd rothadásba juttatják vagy elszárítják. A gyümölcs legnagyobb része lehull, de maradnak a fán összeaszottak is.
Ez a betegség a gombák csíráiból évről évre felújul.
A kora tavaszi fagyok legyengítik a gyümölcsfákat, aminek következtében erősebb moníliafertőzés alakul ki. Magyarországon országszerte a fagyos tavaszi időjárást követően a cseresznye, a meggy, a kajszibarack, a szilva, a ringló és a mandula a legveszélyeztetettebb gyümölcsfák közé tartozik. A -2, -4 °C éjszakai minimum hőmérsékletű időjárást követő nedves, párás idő virágzás idején legyengíti a virágokat, amiket könnyebben megtámad a párás idő miatt megerősödő monília. Ilyenkor a fertőzött vesszőket a még egészségesnek tűnő 10 cm hosszúságú darabbal együtt le kell vágni és meg kell semmisíteni. A fák kezelését réz tartalmú szerekkel, például bordói lével, Rézoxikloriddal, vagy Champion oldattal kell elvégezni.
Védekezni úgy lehet ellene, hogy a megtámadott és lehullott gyümölcsöt napról-napra összeszedjük, a gyümölcsösből eltávolítjuk, és mélyen elássuk vagy elégetjük. A fákon maradt összeszáradt gyümölcsöket is már ősszel le kell szedni és elégetni. Az elhalt ágrészeket és végeket le kell vágni és szintén elégetni, s ha a korona sűrű volt, azt meg kell ritkítani, hogy a levegő jól átjárhassa. Ősszel a fa tövét olyan körben, amekkora a korona széle, jó ásónyomnyira fel kell ásni.
Különböző szerekkel való permetezéseknek nem igen volt eredményük, csak gyérítik a fertőzés mértékét, de a fertőzött növényi részeket (gyümölcs,ág, levél) el kell távolítani és megsemmisíteni.




A Wikimédia Commons tartalmaz Szilva monilíniás betegsége témájú médiaállományokat.