Kertészet/Tünethatározó/Szilvarozsda

A lap mérete: 3391 bájt

Kertészet

Szilvarozsda

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők



Szilvarozsda


(Tranzschelia pruni spinosae, | Tranzschelia discolor } fajok
Más neve(i): -
Gazdanövény
- Főgazdái a szilva, a ringló, a kajszi, az őszibarack, és a kökény.
- Köztes-gazdái az Bogláros szellőrózsa Anemone ranunculoides, valamint a borkórófélék Thalictrum fajok.

Elterjedése

A betegség az 1900-as évek elejétől Közép- és Dél-Európában és más földrészeken is elterjedt.
A betegséget két kórokozó faj, mégpedig a Tranzschelia pruni spinosae és a T.discolor idézi elő.
Magyarországon az előbbi fajt már az 1930-as években jelentősnek tartották, az utóbbi viszont 1967 óta ismert.
A betegség egyes évjáratokban jelentős, főleg akkor, amikor májusban és júniusban az időjárás csapadékos.

A betegség lefolyása.

- A fertőzési források a lehullott levelek, ahol a kórokozó fajok credo- és teleutospórákkal telelnek át.
- Fertőzési források még a köztesgazdák, ahol a gombák azok gyöktörzsében micéliummal több évig fennmaradnak.
- A teleutospórák tavasszal bazídiospórákat fejlesztenek, amelyek a köztesgazdákra jutva fertőznek.
- Az áttelelt uredospórák, vagy ritkábban a köztesgazdákon fejlődő ecidiospórák a szilva zsenge levelét fertőzik meg, és az első tünetek már nyár elején megjelennek.
- A betegség rendszerint csak a nyár vége felé válik epidémikussá, mert a nyári uredonemzedékek újabb fertőzést idéznek elő.
- A betegség lefolyásában az uredospóráknak döntő szerepük van, mert egyrészt az áttelelésben, másrészt a folyamatos fertőzésben vesznek részt.
- A gombafajok köztesgazdáinak a kórfolyamatban csak alárendelt szerepük van.

A tünetek

- Az Anemone és Thalictrum fajok levelei megnyúltak, halványzöldek vagy pedig rövidek, megvastagodottak. Többnyire a levél fonákán elszórtan apró, barna spermogóniumok találhatók.
- Közöttük, ugyancsak elszórtan csésze típusú ecídiumok helyezkednek el.
- A szilva levelén a két kórokozó faj uredoalakja által kiváltott tünetek azonosak.
- A levél színén apró, 1 mm-nél nem nagyobb sárga, szögletes foltok, jelentkeznek.
- A foltok később beszáradnak, szürkésbarna színűek lesznek.
- A levél fonákán világosbarna uredoszóruszok figyelhetők meg.
- A két kórokozó faj teleutoalakja által kiváltott tünetek eltérőek.
- A T. pruni spinosae esetében a levél színén kezdetben apró, sárgászöld, később 2–3 mm átmérőjű szürkésbarna szögletes foltok jelentkeznek.
- A fonákon 2–3 mm átmérőjű, vörösbarna, elporzó teleutoszóruszok figyelhetők meg.
- A T. discolor esetében a Levél színén kezdetben apró,: sárgászöld, később sárga foltok jelentkeznek.
- A fonákon apró, pontszerű, sötétbarna,. nem elporzó teleutoszóruszok vannak.
- Egy levélen vagy egy fa különböző levelein mindkét kórokozó faj kórképe egyaránt megtalálható.





A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvarozsda témájú médiaállományokat.