Címerhatározó/Konstantinápoly címere
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Konstantinápoly címerével foglalkozik.
A nyugati keresztes lovagok időlegesen elfoglalták Konstantinápolyt és annak területén különféle hűbéres államokat hoztak létre. Ezeknek külön címereik is voltak.
A Bizánci Birodalom 14. századi zászlója a Szent György Kereszt és a bizánci uralkodócsalád, a Palaeologoszok (1258-1453) címerének kombinációja. Egyes nézetek szerint a kereszt sarkaiban látható négy címerábra tűzkő, mint az Aranygyapjas rend esetében, vagy görög B betűk megfelelője. Ebben az esetben jelentésük a Palaeologoszok jelmondata:
Βασιλευς Βασιλεων Βασιλευων Βασιλευσιν, azaz: Királyok királya, a királyok fölött uralkodó
Ez a címer később Szerbia címere lett.
-
Bizánc zászlója 14. sz. A Szent György Kereszt és a bizánci uralkodócsalád, a Palaeologoszok (1258-1453) címerének kombinációja.
-
Törökország címere Sebastian Münsternél (1552). Az 1. és 4. mezőben Konstantinápoly címere látható
-
Konstantinápoly cászárának címere Münsternél
-
Gonzaga címer (1575), Mantova pajzsán 1. a Keleti Birodalom, 2. Csehország, 3. Gonzaga, 4. Jeruzsálem, 5. Aragónia, 6. Montferrat, 7. Szászország, 8. Bar, 9. Konstantinápoly
Hűbéres államok
szerkesztésKépzeletbeli keleti címerek
szerkesztés-
Kis-Ázsia címere Münsternél (1552)
-
Kappadókia címere Münsternél
-
Méd címer Münsternél
-
Perzsia képzeletbeli címere Münsternél. A mintát Szerbia magyarországi címere szolgáltathatta számára
-
Pártus címer Münsternél
-
India képzeletbeli címere Münsternél. Néha a magyar gyűjtőcímer is tartalmazza India címerét, mely egy oroszlán.
-
Babiloni (?) címer Münsternél
-
Szkítia képzeletbeli címere Münsternél
-
Kína címere Münsternél
-
Tunisz címere Münsternél
-
Egyiptom címere Münsternél
-
Etiópia címere Münsternél
-
János papkirály címere Münsternél. A középkori legendák szerint a Keleten nagy birodalom fölött uralkodott, ahol a kereszténységet tette államvallássá
-
János papkirály címere: Libro del Conoscimiento de todos reynos (1350 k.)
- Irodalom: Ottfried Neubecker: — Sources, Symbols and Meaning. Macdonald and Janes (United Kingdom) 1977
Külső hivatkozások: [1]
Lásd még: