Kertészet/Bogarak/Szentjánosbogár-félék

(Lampyridae szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 5925 bájt

Kertészet

Szentjánosbogár-félék


Szentjánosbogár-félék
Photuris lucicrescens
Hosszú expozíciós idővel készült fénykép világító szentjánosbogarakról
Törpe szentjánosbogár (Phospaenus hemipterus)
Cyphonocerus ruficollis
Szentjánosbogár-félék
(Lampyridae, Syn: -)


A szentjánosbogár-félék a rovarok osztályában a bogarak rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak alrendjébe tartozó család. Mintegy 2000 fajuk trópusi és mérsékelt égövben él, Magyarországon 3 faj fordul elő.
Fajaik a sarkvidékek kivételével az egész Földön megtalálhatóak, de legnagyobb változatosságban a szubtrópusi és trópusi területeken fordulnak elő.
Magyar neve Keresztelő Szent Jánoshoz fűződik: "A néphit szerint Szent János (Szent Iván) napjának estéjén, június 24-én a földben rejlő kincs tűzláng fel­csapásával jelzi magát, s ahol a láng felcsap, csak keresni kell, s a földben megtalálható a kincs. A szentjánosbogár Szent János napja táján röpköd és világít a legtömegesebben.
Közepes méretű (5–16 mm), gyengén kitinizált bogarak. Testük lapított, párhuzamos. Fejük a tor alá mélyen behúzódott, így felülről nem látható. A hímek szeme félgömb alakú, majdnem összeér, míg a nőstényeké átlagos fejlettségű. Csápjuk rövid, fonalas. Előtoruk félkörív alakú. Szárnyfedőjük a varratnál gyengén szétálló; a nőstények olykor szárnyatlanok. Potrohuk utolsó szelvényeiben világítószerv található. Több fajnál jelentős ivari dimorfizmus figyelhető meg: itt a hímek szárnyasok, míg a nőstények szárnyatlanok, lárvaszerűek.
Lárváik ragadozók; csigákat, apró rovarlárvákat fogyasztanak. Rövid életű imágóik éjszakai állatok, kifejletten nem táplálkoznak. A hímek repülve keresik meg a fűben, avarban rejtőző nőstényeket; az ivarok egymásra találását fajspecifikus fénykibocsátásuk (biolumineszcencia) segíti. Fényt a luciferin nevű pigment oxidációjával bocsátanak ki, a folyamatot a luciferáz enzim katalizálja. A sugárzott sárga vagy zöld fény hullámhossza 510 és 670 nanométer közötti. Nemcsak az imágók, de a lárvák, bábok és tojások is bocsátanak ki fényt. A világítás hullámhossza és a felvillanások mintázata fajonként eltérő.
Meleg nyári estéken, nedves réteken, erdőkben megfigyelhetjük a fű fölött keringő és a fűben felvillanó morzejeleket. A szaporodási időszakban nagyobb populáció esetén ez mesebeli látványt nyújt. A szentjánosbogarak násza este 9 és 10 óra között zajlik. Az imágók júniustól egészen július végéig láthatók. Június-júliusban van a rajzásuk. A nőstény szentjánosbogár a teljes sötétség beálltakor (Magyarországon este 10 óra körül) kapcsolja be lámpását. Általában mozdulatlanul ül a talajon, legfeljebb a növényekre mászik fel, hogy fénye észrevehetőbb legyen. Potrohát néha jobbra-balra csóválja vagy felgörbíti, ez még inkább megkönnyíti a hím dolgát, mely repülve, a fényt figyelve keresi a nőstényeket. Hatalmas, lefelé irányuló szeme éppen erre szolgál, így a nőstényt akár 50 méterről is észreveszi.
Ha egy élőhelyen több szentjánosbogárfaj is előfordul, ott a nőstények csak a számukra „érthető” szignálra válaszolnak. A hímek számára a fény ereje is nagyon fontos információ, melynek jobb láthatósága érdekében a nőstények potrohukat még meg is emelik. Ezek a kódolt üzenetek nagyon fontosak a szaporodási időszakban, figyelembe véve annak rövid, akár csupán kéthetes időtartamát.

Mit tehetünk a szentjánosbogarakért

A nagy szentjánosbogár az elterjedési területének peremvidékein (például Nagy-Britanniában) ritka, és állományai lokálisan veszélyeztetettek lehetnek, Magyarországon azonban gyakori. Élőhelyeinek tönkretétele, a rovarirtó szerek túlzott használata nyilvánvalóan nem válik előnyére. Megtelepedését és szaporodását elősegíthetjük, ha óvjuk a növényzet természetességét, ez ugyanis a bogarakon kívül a zsákmányul szolgáló csigáknak is kedvez. Parkokban, kertekben, temetőkben hagyjunk olyan részeket, ahol őshonos lágyszárúak a maguk kedvére tenyészhetnek. A változatos, mozaikos táj kialakítása is a szentjánosbogár hasznára válik. A zárt erdőkben a hímek nehezebben veszik észre a nőstényeket, az egyhangú nyílt területeken pedig a bogarakat és a csigákat is jobban fenyegeti a kiszáradás – a tisztásokkal tagolt erdők vagy a facsoportokkal tarkított rétek azonban pont nekik valók.
A nyári estéken egyszerre világító szentjánosbogarak serege megkapó látványosság, melyet eszközként használhatunk a biolumineszcencia, e különös természeti jelenség megismertetésére. Az Alcsúti Arborétum már több éve rendez ilyen hangulatos programot a nyár pontosan meghatározott napjain.

Magyarországon élő fajok

  1. Nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca)
  2. Kis szentjánosbogár (Lamprohiza splendidula)
  3. Törpe szentjánosbogár (Phosphaenus hemipterus)


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Szentjánosbogár-félék

A Wikimédia Commons tartalmaz Szentjánosbogár-félék témájú médiaállományokat.