Lett nyelvtan/Mondatrészek/Határozók/Állapothatározó
|
Az állapothatározó azt fejezi ki, hogy a mondatban megjelenő ige cselekvője milyen állapotban van a cselekvés időtartama alatt. Az állapothatározó jellemzően melléknév tövéből létrehozott HATÁROZÓSZÓ, amely jellemzően az állítmány után szerepel a mondatban. Az állapothatározó általában nem kerülhet a mondat elejére.
- Skolēni lasa strādīgi grāmatu. ’A (kis)diákok szorgalmasan olvassák a könyvet.’
- Bērni spēlē piecīgi dārzā. ’A gyerekek vidáman játszanak a kertben.’
- Suns skatītās gudri. ’A kutya okosan néz.’
A foglalkozást, rangot és egyéb minőséget a par elöljárószóval nevezhetünk meg, amely TÁRGYESETTEL áll. Az ilyen alakban szereplő állapothatározó az állítmány után áll.
- Zviedris piedālās konferencē par tulku. ’A svéd férfi fordítóként vett részt a konferencián.’
- Ābols ir izmantojams arī par dabisku medicīnu. ’Az alma természetes gyógyszerként is alkalmazható.’
Az állapothatározó egy speciális formája a bez elöljárószóval kifejetett valami nélküliség. A bez RÉSZESESETTEL áll, a határozó maga pedig általában az állítmány után található.
- Viņam ir jādzīvo bez naudas. ’Pénz nélkül kell boldogulnia.’
- Viņa gaida bez cerības nākotni. ’Remény nélkül várja a jövőt.’
Az állapothatározó másik speciális válfaja a számállapot-határozó, amely a cselekvők számbeli állapotát fejezi ki. SZÁMÁLLAPOT-HATÁROZÓ létrehozható a SZÁMNEVEK képzett alakjából, amely lokatívuszi esetben áll, jellemzően az álítmány után.
- Mēs ejam trijatā. ’Hárman megyünk./Hármasban megyünk.’
- Putni lido piecatā. ’A madarak ötösével repülnek.’