Lett nyelvtan/Mondatrészek/Határozók/Módhatározó
|
A módhatározó a cselekvés módját nevezi meg. A módhatározó alakilag nagyon hasonlít az ÁLLÍPOTHATÁROZÓHOZ, ugyanis a módhatározónak is a melléknevekből -i képzővel létrehozott HATÁROZÓSZÓ a legjellemzőbb formája. A lett gondokodásmód nem tesz éles különséget a mód- és az állapothatározó között, a két határozó egy mondatban kötőszóval összekapcsolva egymás mellett szerepel.
- Es gulēju labi šonākt. ’Jól aludtam az éjjel.’
- Skolotāja saprata viegli jautājumu. ’A tanárnő könnyedén megértette a kérdést.’
- Nākotnē visi dzīvos ilgi un laimīgi. ’A jövőben mindenki hosszan és boldogan fog élni.’
A valamilyen nyelven való beszédet úgy fejezhetjük ki, hogy az adott nemzet férfitagjainak megnevezéséről levágjuk az esetvégződést, és helyére az -iski ’-ul/-ül’ képzőtt tesszük. (vö. 27.1.1.11.2.)
- Viņš runā jau angliski. ’Ő csak angolul beszél.’
- Kur interneta lapā atrodama informācija latviski? ’A az internetes honlapon hol található információ lettül?’
- Kā vāciski ir „suns”? ’Hogy van németül, hogy „kutya”?’
A pēc elöljárószó ’szerint’ értelemben való használatával is megadhatunk módhatározót. A pēc elöljárószóként birtokos esettel és részesesettel áll.
- Es kārto grāmatas pēc alfabēta. ’Betűrend szerint rendezem a könyveket.’
- Darbs iet pēc plāna. ’A munka a terv szerint halad.’
Egyes módhatározók alakjai HATÁROZÓSZÓKÉNT rögzültek:
- végződés nélkül: bail ’szörnyen’, brīv ’szabadon, ingyen’
- részesettel:, godam ’becsületesen’, kājām ’gyalog’, klusām ’csendesen’, lēnām ’lassan’, papilnam ’bőségesen’
- tárgyesettel: végződéssel: braukšus ’utazva, vezetve’, guļus ’fekve’, jāšus ’lóháton’, lēkšus ’vágtázva’, peldus ’úszva’, rāpus ’csúszva-mászva’, sēdus ’ülve’, skriešus ’futva’, stāvus ’állva, felegyenesedve’, tupus ’guggolva’
- lokatívusszal: balsī ’hangosan’.