Lett nyelvtan/Mondatrészek/Határozók/Számállapot-határozó

Lett nyelvtan


Számállapot-határozó


A cselekvők, elszenvedők számának kifejezésére két mód adott a lettben.

1. Az egyik lehetőség pusztán a számnév használata, ez gyakorlatilag alanyként szolgál a mondatban.

  • Trīs sievietes iet pa ielu. Divas apstājas. ’Három nő sétál az utcán. Ketten megállnak.’
  • Piecas zivis peld ūdenī. Es zvejoju četras. ’Öt hal úszik a vízben. Négyet kifogok.’

Ha a korábbi mondatokat úgy kívánjuk módosítani, hogy a két mondat cselekvőinek száma azonos, akkor a számnevek elé névmást kell illesztenünk:
vagy az abi/abas ’ketten/mindketen’ a kettes szám esetében,
vagy a visi/visas ’mind’ a kettőnél nagyobb számok esetében.

  • Divi vīrieši iet pa ielu. Viņi abi apstājas. ’Két férfi sétál az utcán. Mindketten megállnak.’
  • Trīs sievietes iet pa ielu. Visas trīs apstājas. ’Három nő sétál az utcán. Mindhárman megállnak.’

Amennyiben hangsúlyozni akarjuk, hogy a korábban említettek közülük álltak meg, akkor beilleszthetjük a mondatban
a no viņiem ’közülük’ kifejezést, ha a résztvevők mind hímneműek, illetve ha mindkét nem képviseltetve van,
vagy a no viņām kifejezést, ha a nőneműek.

  • Trīs sievietes iet pa ielu. Divas no viņām apstājas. ’Három nő sétál az utcán. Ketten közülük megállnak.’

Ha azt akarjuk hangsúlyozni, hogy csak egy bizonyos részre vonatkozik az új állítmány, a mondatba beletehetjük a tikai ’csak ’ jelentésű szót.

  • Trīs sievietes iet pa ielu. Tikai divas no viņām apstājas. ’Három nő sétál az utcán. Csak ketten állnak meg közülük.’

2. A számiság kifejezésének egy másik módja egy számnevekből képzett határozoszói alak, amely az adott szám tövét, az -at- képzőt és a LOKATÍVUSZI végződést tartalmazza. Ez formailag tehát állapothatározó, ezért használata nem egyezik meg a korábban bemutatott számnevekkel, ezek mellett ugyanis kötelezően meg kell jelennie külön egy alanynak is. Szabályosan képezhető (29.2.1.7.), csupán az ’egy’-ből képzett ’egyedül’ jelentésű vienatnē alakja kivételes.

  • viens/viena ’egy’ > vienatnē ’egyedül, egymagában’
  • divi/divas ’kettő’ > divatā ’ketten, kettesben’
  • trīs ’három’ > trijatā ’hárman, hármasban’
  • četri/četras ’négy’ > četratā ’négyen, négyesben’
  • pieci/piecas ’öt’ > piecatā ’öten, ötösben’

Mivel ezek az alakok határozók a mondatban, ezért jellemzően ki kell melléjük tenni a személyes névmásokat vagy egy tartalmas főnevet.

  • Mēs ejam trijatā. ’Hárman megyünk./Hármasban megyünk.’
  • Putni lido piecatā. ’A madarak ötösével repülnek.’