Állatok/Emlősök/Nyest
(Martes foina szócikkből átirányítva)
Nyest
- (Martes foina, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A nyest a ragadozók rendjébe és a menyétfélék családjába tartozó faj.
- Eurázsiai kis ragadozó. Elterjedési területe Spanyolországtól Közép- és Dél-Európán át, Közép-Ázsiáig, Mongóliáig és a Himalája vidékéig tart.
Európában a Földközi-tengeri szigetek java részéről hiányzik.
- Az állat a Martes nem típusfaja.
Alfajai
szerkesztés- Martes foina foina
- Martes foina bosniaca
- Martes foina bunites
- Martes foina kozlovi
- Martes foina intermedia
- Martes foina mediterranea
- Martes foina milleri
- Martes foina nehringi
- Martes foina rosanowi
- Martes foina syriaca
- Martes foina toufoeus
Megjelenése
szerkesztés- Testhossza 40–54 cm, farokhossza 22–30 cm, testtömege 1,1-2,3 kg. Karcsú testalkata és viszonylag rövid lábai vannak. Szőrzete barnás színű. Jellegzetessége a nagy fehér mellfolt, mely egyben a legfőbb megkülönböztető jegye a nyuszttól, melynek mellfoltja narancssárgás színű.
Orra világos színű, talppárnái szőrtelenek.
Életmódja
szerkesztés- A sziklás, nyíltabb területeket kedveli. A magashegységekben is megtalálható, a nyári hónapokban akár 4000 méter magasságig is felhúzódik. Gyakran megjelenik a városokban, sőt megtelepedhet az épületekben is. Ügyesen mászik, de ritkán megy fel magas fákra. Főleg szürkületkor és éjszaka mozog. Hatékony vadász, tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból, madarakból, tojásokból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, annak tartalmát kiszívja, csak az üres héjat hagyja hátra. Esetenként háziállatokat is megtámad.
Szaporodása
szerkesztés- Magányosan él, csak a nyár közepén esedékes párzási időszakban tartanak együtt. A hímek területe annak adottságaitól függően 12-211 hektár közötti méretű, nyáron a legnagyobb. A hímek territóriuma több nőstényével is átfedő. Bár éjszakai állat, a párzási időszakban nappal is láthatók. Mivel a megtermékenyült peték késleltetetten ágyazódnak be az anyaméhbe, az ellés nem következik be a következő tavasz előtt. A vemhesség teljes ideje 230-275 nap, míg a valódi terhesség mindössze egy hónap. Az alom általában 3-4 vak, szőrtelen kölyökből áll, de esetenként 8 is előfordulhat. A kölykök két hónapos korukban már elkezdenek vadászni tanulni, majd 15-27 hónapos korukban válnak ivaréretté. A természetes körülmények között 3 év a várható átlagos élettartamuk, vadon maximum 10 évig élnek, fogságban 18 év a csúcs.
A nyest és a nyuszt
szerkesztés- A nyest és a w:nyuszt (Martes martes) nagyon hasonlítanak egymásra. Megfigyelések szerint, ahol egy területen mindkét faj él, ott kerülik egymást: míg a nyuszt jobbára nappal és alkonyatkor, addig nyest éjszaka vadászik; a nyuszt kerüli a településeket, a nyest viszont nem; a nyuszt ügyesen mászik a fára, a nyest inkább földközelben tartózkodik.
Nyest mint fizetőeszköz
szerkesztés- A középkori Horvátország egyes területein a nyestbőr volt az adózás fizetőeszköze. Ezért fut Szlavónia címerében a középkor óta nyest, és ennek okán lett 1993-ban a független Horvátország hivatalos fizetőeszköze a kuna, vagyis 'nyest'.
Forrás: Magyar Wikipédia w:Nyest
