Állatok/Rovarok/Szöcskék/Közönséges dobolószöcske
(Meconema thalassinum szócikkből átirányítva)
Közönséges dobolószöcske
- (Meconema thalassinum, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A közönséges dobolószöcske a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a fürgeszöcskék családjába tartozó faj.
- Európában (Észak-Spanyolországtól a Kaukázusig) és Észak-Amerika északkeleti és északnyugati részén honos. Magyarországon mindenütt elterjedt, viszonylag gyakori faj.
- A testhossza a hím esetében 11-15 mm, a nőstény 12-16 mm, ehhez járul a 8-9 mm-es tojócső. Színe világoszöld, ritkán sárga; a hátán sárga csík húzódhat a fejétől a toron keresztül az elülső szárnyak alapjáig. A torpajzs hátsó végén két vörösbarna folt, előttük két kis fekete vonal látható. Világoszöld erezetű, jól fejlett szárnyaik általában túlérnek a potroh végén. A hímek elülső szárnyairól hiányzik a cirpelő készülék. A hímek potrohfüggelékei (cercusai) feltűnően hosszúak, kissé be- és felfelé hajlanak. A nőstény tojócsöve enyhén felfelé ível.
- A hímek nem a szárnyaikon ciripelnek, hanem hátsó lábaikkal gyorsan, pörgetősen (másodpercenként 30-60-szor) "dobolnak" a leveleken, melynek hangja csak kb. egy méterre hallatszik. Az 1-3 rövid (0,1 másodperc) koppantást egy-két hosszabb (1 mp) pergő dobolás követi.
- Erdőszéleken, tisztásokon, ligeterdőkben, cserjésekben, parkok és kertek bokrain él. Különféle lombos fák és bokrok levelein tartózkodik.
- Az imágókkal júniustól novemberig lehet találkozni. Alkonyatkor és éjjel aktív, nappal a levelek fonákján rejtőzik. Ragadozó, kisebb rovarokkal táplálkozik.
- A nőstények kéregrepedésekbe, korhadó fákba rakják petéiket, amelyből a következő év (néha két évvel később) májusában kelnek ki a lárvák. A lárvák öt vedlést követően válnak ivaréretté. Ősszel gyakran behúzódnak az épületekbe, ahol meleget és rovarzsákmányt keresnek.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Közönséges dobolószöcske
Forrás: Magyar Wikipédia w:Közönséges dobolószöcske