Állatok/Madarak/Kis kárókatona
(Microcarbo pygmeus szócikkből átirányítva)
Kis kárókatona
- (Microcarbo pygmeus, Syn: Pelecanus pygmeus)
- Más neve(i): -
- A kis kárókatona a madarak osztályának szulaalakúak rendjébe, ezen belül a kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) családjába tartozó faj.
- Védett madár! - Eszmei értéke:,- Ft. (2012)
- A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1773-ban, a Pelecanus nembe Pelecanus pygmeus néven. Sorolták a Phalacrocorax nembe Phalacrocorax pygmaeus néven is.
- Dél-Európában, Észak-Afrikában, Dél-Ázsiában (Jáváig és Borneóig) honos. A természetes élőhelye mesterséges és természetes édesvizű tavak és tengerpartok. Vonuló faj.
- Magyarországon rendszeres fészkelő 1991 óta, elsősorban a Hortobágyon, március-október hónapokban észlelhető, néha áttelelhet
- Testhossza 45–55 centiméter, szárnya fesztávolsága 80-90 centiméter, a hím testtömege 650-870 gramm, a tojóé 565-640 gramm. Feje teteje, nyakszirtje, nyakoldalai rozsdás-barnák. Dolmánya és háta szürkés-fekete alapon bársony-fekete tollszegéllyel rajzolt, többi része, a fénytelen fekete evezők és faroktollak kivételével fénylő sötét fekete. A nászruha finom, keskeny, fehér, pehelyszerű ideiglenes tollakkal ékes. A szeme zöld. Testének csupasz helyei, a csőr és láb feketék.
- Víz alá bukva keresi a 10-15 centiméteres nagyságú halakat, de elfogyasztja a vízirovarokat és piócákat is.[6] Halastavaknál károkat okoznak.
- Más vízimadarak telepei közelébe, nagy nádasokba, ártéri erdők fáira rakják fészkeiket. 4-6 tojáson 27-30 napig kotlanak. Fiókáik fészeklakók.
- Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekvő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
- Magyarországon fokozottan védett!
Magyar Wikipédia:Kis kárókatona
Forrás: Magyar Wikipédia Kis kárókatona
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)