A benedekfű az őszirózsafélék családjába tartozó növény, a Cnicus nemzetség egyetlen faja. A Földközi-tenger keleti medencéjéből terjedt el. Magyarországra (és egész Európába) a bencés szerzetesek hozták Itáliából, és sokáig a kolostorkertekben termesztették. Gyógyászati célokra oldalhajtásait és felső 30–40 cm hosszú virágos, leveles részét szedik. Árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfényre érzékeny; azon hamar kifakul. Egy kilogramm szárítmányhoz 5 kilogramm nyers növény kell.
Gyógyhatása(i): epe-, máj-, gyomor-, és bélbajokban, emésztési zavarokban; étvágygerjesztő, (nagy adagja hánytató). Jó emésztés- és étvágyjavító hatású szer. Fokozza a gyomorsav elválasztását, az epefunkciót is előnyösen befolyásolja. A népi gyógyászatban epehajtóként alkalmazzák.
Felhasználjuk:Rendkívül keserű; ezt a likőriparban használják ki (gyomorkeserűk gyártásánál).