A kökény a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona. Honos Kaukázusban, Ny-Ázsiában, Európában. Országszerte gyakori, degradált erdős-sztyepp, erdőszéli bozótosok társulás alkotója. Márciusban, áprilisban virágzik. Érdekes népi megfigyelés: a kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás. A virágot lombfakadás előtt gyűjtik és napon vagy mesterséges szárítóban kíméletesen szárítják, mert könnyen megbarnul (beszáradás 5:1).
Tartalmaz:→ flos (virág): flavonoid glikozidokat (kempferol és kvercetin), fructus (termés): növényi savakat, cukrot, cserzőanyagot és C-vitamint, kék prunicyanin, flavonoidok, nyomokban cianogén glikozid (amygdalin, prunasin), gyökérkéregben prunetin, prunitrin, virágban kvercitrin, rutin, hiperozid
Gyógyhatása(i): flos (virág): Húgyutak: teát enyhe vizelet- és hashajtás céljából isszák, de köhögés esetén is ajánlják, csökkenti az ödémákat és a vérnyomást, - vértisztító: segíti a salakanyagok kiválasztását - fructus (termés): Emésztőrendszer: hashajtó vagy székletfogó. - Aszalt termését, és a belőle készült főzetet hasmenés kezelésére adják.
Felhasználjuk:A termésekből készült kökénybort és a pálinkát alacsony vérnyomás és vérszegénység ellen ajánlják.
.jpg)
Lásd még: A növényről Mit-mihez
