N E M Z E T E K - Szakácskönyve
A könyv szerzőjének honlapjáról
Receptek: Fűszerek Előételek Levesek Ételek Bab ételek Bádzsik Barták Csatnik Dálok Karik Kebabok
Kenyérfélék Krumplis ételek Pulávok Raiták Rizsek Snack-ek Saláták Sütemények Édességek Italok, szörpök
|
A könyv szerzőjének honlapjáról
(részlet) India megítélése, mint ahogyan korábban sem volt az, ma sem egyértelmű. Valószínűleg mindenkinek megvan a maga saját India-képe. Sokan nem szeretik ezt a színpompás, sokvallású, ezernyelvű, megmagyarázhatatlan Janus-arcú országot, csak a rosszat veszik észre, becsmérlően beszélnek róla, undorodnak a felgyűlt szemét láttán, viszolyognak a bádogviskók látványától, a kéregetők sokaságától. Mások viszont rajonganak érte, csodálatosnak, mesésnek tartják, képesek a sok szépet, értékeset, vagy a megindítóan kedves gesztusokat is észrevenni, felfogni. Indiában nem lehet unatkozni, szinte minden pillanatban újabb és újabb ingerek - színek, hangok, illatok - érik az embert, és tengernyi megfejthetetlen, átláthatatlan, megmagyarázhatatlan teória bölcsője e hatalmas ország. Ahogyan Csalo! Csalo! című könyvünk elején írtuk: ([1]) India nem a racionális, hanem az intuitív emberek világa. Egy olyan ország esetében, melyről nem lehet semmi olyat állítani, melynek ne lenne az ellenkezője is igaz; melyet közhelyszerűen, sommásan az ellentétek országának neveznek, mely, noha rohamosan modernizálódik, sok tekintetben mégis megrekedt a középkornál, melyről elmondható, hogy egyszerre vonzza és taszítja az embert, mely ugyanabban a pillanatban mutatkozik gazdagnak és szegénynek; nem sok értelme van a logikus érvelésnek. (…) India elsősorban érzelmeket ébreszt, hangulatot kelt, éppen ezért csak belülről, spirituálisan közelíthető meg. Nem lehet leírni vagy megmagyarázni, csak sejtetni engedi magát; e földrésznyi hatalmas ország belső lénye a nyugati, racionális elme számára megfejthetetlen rejtély, elérhetetlen, megfoghatatlan talány.” Nem tagadom, „beleszerelmesedtem” Indiába. Idővel felfedeztem magamon, hogy India átformált, már másként viszonyulok a világhoz, elveim cizelláltabbak lettek, életfelfogásom finomodott, segített abban, hogy másként gondolkozzak, hogy másokkal szemben még toleránsabb, befogadóbb, megértőbb legyek. Pedig ottlétemkor bizony sokszor dohogva fogadtam meg, ebbe az országba soha többé nem teszem be a lábam. Aztán egy kis idő múltán ismét és ismét hatalmába kerített India iránti nosztalgiám. E vágyakozásra nem tudok rövid, de még kevésbé ésszerű magyarázatot adni, de talán erre nincs is szükség. Mivel sokan keresték meg, olvasták el, vagy töltötték le Indiáról szóló útikönyvünket, e cikksorozattal kibővítem az ott leírtakat, és megkísérlem visszaadni mindazt, amit Indiáról megtudtam, amit Indiától kaptam. Megpróbálom érzékeltetni a tőlünk eltérő észjárásukat, felfogásukat, szokásaikat. Írok élményeinkről, benyomásainkról, emberekről, gyerekekről, néhány megbocsátható becsapottságról, átverésről, és az általunk nehezen érthető furcsaságokról. Megemlékezem Indiában élt nagyszerű magyarjainkról, és a magyarok előtt kevésbé ismeret, de az indiaiak által tisztelt nagyságainkról. Írok a szentnek tartott tehenekről, hindukról, szikhekről, muszlimokról, mindenről, ami csak eszembe jut. S ha sikerül honlapomra varázsolnom mindazt, amit elterveztem, talán kiderülhet, milyennek látom, milyennek ismertem meg Indiát.
|