Állatok/Rovarok/Szöcskék/Erdélyi avarszöcske

(Pholidoptera transsylvanica szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3085 bájt

Kertészet

Erdélyi avarszöcske


[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Erdélyi avarszöcske]]

Erdélyi avarszöcske
(Pholidoptera transsylvanica, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovarok! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. (2016)


A erdélyi avarszöcske a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a fürgeszöcskék családjába tartozó, Közép-Kelet-Európában honos szöcskefaj.
A testhossza a hím esetében 16-26 mm, a nőstény 21-26 mm, ehhez járul még a 21-26 mm-es tojócső. Viszonylag nagy termetű, erőteljes testalkatú faj. Alapszíne a hímek esetében feketésbarna, a nőstények világosabb barnák, mindkét nem hasoldala világos sárgászöld, vagy sárga. A torpajzs oldallebenyei feketésbarnák vagy feketék; főleg hátsó, de sokszor alsó peremükön széles világos sáv húzódik. A hím torpajzsának hátsó része vörösesbarna. A fej világosabb színezetű a homlokon a szemek közt, és a szemek mögött sötét szalaggal. Szárnyai csökevényesek, a hímé viszonylag nagyobb (a nőstényé alig nyúlik ki a torpajzs alól), világos vörösesbarna erezete hálózatos. A nőstény tojócsöve egyenes, és feltűnően hosszú, nagyjából testhossznyi. Lárváik a többi avarszöcske fajtól (Pholidoptera sp.) legfeljebb az utolsó lárvastádiumban különíthetők el.
Ciripelése szabálytalan időközökben adott halk hangokból áll. Nappal énekel.
Európában honos, a Keleti- és Déli-Kárpátokban (Kelet-Szlovákia, Dél-Lengyelország, Kárpátalja, Észak- és Dél-Erdély), az Erdélyi-szigethegységben, valamint Közép-Szerbiában. Magyarországon csak északkeleten, a Zemplén északi részén, az Aggteleki-karszton, valamint a Beregi-síkságon (Kaszonyi-hegy) ismertek kis, elszigetelt állományai.
Dús, változatos növényzetű hegyi rétek, erdőszélek, tisztások lakója kb. 2300 méteres magasságig. Nappal aktív. Túlnyomóan ragadozó életmódot folytat, de néha puhább leveleket is elfogyaszt. Fürge, gyors szöcske. Ha megzavarják nagy ugrásokkal menekül és a sűrű gyepben rejtőzik el. A hímek a fűszálakra vagy alacsonyabb cserjékre mászva ciripelnek. Borús, hidegebb időben aktivitásuk jelentősen csökken.
Kifejlett példányaival júniustól szeptemberig lehet találkozni. Az áttelelő petékből tavasszal bújnak elő a lárvák.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Közeli rokonaival (nagy avarszöcske, galléros avarszöcske, szürke avarszöcske, bujkáló avarszöcske) lehet összetéveszteni.


Lásd még: Magyar Wikipédia:Erdélyi avarszöcske


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Erdélyi avarszöcske

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi avarszöcske témájú médiaállományokat.