Wikikönyvek

Sablon:Jegyzetszakasz

A sablonról [Sablondok. infó] [Sablon szerkesztés] [Infó szerkesztés]
== Előljáróban egy gyorstalpaló a sabloncsaládhoz ==
  1. A Jegyzetek szakaszába azt írod, hogy {{Jegyzetek}}. Ez ahhoz kell, hogy a lábjegyzetek megjelenjenek.
  2. A Források szakaszában részletesen leírod a felhasznált forrásokat (például citlibbel, vagy cite bookkal, vagy gyalog), és a sorok elejére egy-egy rövid azonosítót írsz, így:
    • {{hely|Kovács 1978}} Kovács Pista: Születésem története. 1978.  
  3. A cikkben minden olyan helyen, ahol hivatkozni akarsz erre a forrásra, ilyeneket írsz:
    vagy
    • {{refhely|Kovács 1978|5. old. bla bla }}
  4. Ha csak szövegelni akarsz:

Ennyivel már megélsz.

A sablonos hivatkozási módszer arra alapul, hogy a forrásokat felsoroljuk és azonosítjuk a sor elejére írott {{hely}} sablonnal a Források szakaszban. Ezekre a helyekre lehet aztán hivatkozni a cikk szövegéből a {{refhely}} sablon segítségével. A refhelyben megjegyzéseket is mellékelni lehet minden egyes forráshivatkozáshoz külön.

A {{jegyzet}} sablonnal megjegyzést lehet valamihez hozzáfűzni, a megjegyzés lehet forráshivatkozás nélküli is. Ezek a megjegyzések ugyanabba a „Jegyzetek” szakaszban jelennek meg, mint a forráshivatkozások.

Ehelyett lehet a {{jegyzet*}} sablont is használni, és ez azoknak jó, akik a megjegyzéseket nem szeretnék a hivatkozásokkal elkeverve látni, és külön „Megjegyzések” szakaszt, és külön „Hivatkozások” szakaszt használnak (ilyenkor nincs „Jegyzetek” szakasz).

Minden sablonnál gondolni kell arra, hogy a „paraméternév=paraméterérték” forma kötelező, ha egy paraméterértékben egyenlőségjel van (mint az az url-ekben gyakori). A névtelen paramétereknél a paraméter sorszáma szolgál paraméternév gyanánt. Ha ilyenkor nem adjuk meg a paraméter sorszámát, akkor az olyan, mintha a paraméter teljesen hiányozna.

A jegyzetelő sabloncsalád sablonjai

szerkesztés
Sablon Feladat

Alapsablonok

{{jegyzet | szöveg }} egy megjegyzés[1]
{{refhely | helyazonosító }} röviden hivatkozik a Források szakaszban felsorolt részletes forrásleírások egyikére egy helyazonosító segítségével[2]
{{refhely | helyazonosító | szöveg }} röviden hivatkozik a Források szakaszban felsoroltak valamelyikére, kiegészítve az oldal pontosításával vagy más lábjegyzettel [3]
a kis számmal a lábjegyzetbe, onnan a források felsorolásába ugrathatunk
{{jegyzetek }} a Jegyzetek szakaszában gondoskodik arról, hogy a { { jegyzet } }, { { refhely } } és { { refweb } } sablonokba írt lábjegyzetek láthatóvá váljanak
{{hely | azonosító }} a források felsorolásában a sorok elején áll, helyazonosítót rendel egy-egy részletes forrásleíráshoz

Sablonok gyakorlottabbaknak

{{refweb | hely | szöveg | az egyik lapjának webcíme | azonos=refnév }} Hivatkozik a források felsorolásában arra a sorra, ami egy webhely főlapjának leírását és webcímét (url) tartalmazza, és ezt kiegészíti ugyanazon a webhely egy másik lapjának webcímével is[4]

A kis számmal a lábjegyzetbe, onnan az "online" feliratra kattintva a weblap megfelelő helyére ugrathatunk, vagy az helyazonosítóra kattintva a főlap leírásához.

A refweb kaphat egy azonos= paramétert is egy névvel, ami az adott referenciaösszeállítást azonosítja. Ennek ismételt előfordulásakor elég az { { azonos | refnév } }, és az összes összetartozó hivatkozás együtt jelenik meg a lábjegyzetek között.
{{refhely | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | azonos=refnév }} hivatkozás maximum tizenegy forrásra egyetlen lábjegyzetben[5]
A refhely kaphat egy azonos= paramétert is, ami az adott referenciaösszeállítást azonosítja. Ennek ismételt előfordulásakor elég az { { azonos | refnév } }, és az összes összetartozó hivatkozás együtt jelenik meg a lábjegyzetek között.
Ez utóbbi lehetőség használata nélkül is együtt jelennek meg az azonos helyekre hivatkozó lábjegyzetek, feltéve, hogy szabad szöveget nem tartalmaznak.
{{refhely* | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | azonos=refnév }} ugyanaz, mint a refhely, de a Megjegyzések szakaszában jelenik meg
{{azonos | refnév }} ismétlődően előforduló lábjegyzet[5]
{{jegyzet* | szöveg }} jegyzetelés egy a forráshivatkozásoktól elkülönített lábjegyzet részbe, amit a { { sablon:Megjegyzések } } jelöl ki.[* 1]
{{Megjegyzések }} kijelöli azoknak a lábjegyzeteknek a szakaszát, ahol a { { jegyzet* } } sablon segítségével írt megjegyzések láthatóvá lesznek, tehát egy a forráshivatkozásoktól elkülönített lábjegyzet-szakaszt
{{refindex | azonosító | azonosító (folyt.) }} betűvel (vagy más szabadon választható azonosítóval) jelölt megjegyzéshez a szövegbeli index. Csak az azonosító eleje látszik az indexben. A megfelelő azonosítóval jelölt helyhez ugrat.
{{hely | azonosító | azonosító (folyt.)| megjegyzés }} betűvel (vagy más szabadon választható azonosítóval) jelölt megjegyzés elhelyezése tetszőleges helyen

Technikai sablonok

A technikai sablonok a cikkekben nem, csak a többi sablon kódjában használatosak.
{{refmutat | hely | szöveg }} közvetlenül látható helyazonosító és szöveg, nincs lábjegyzetDevecseri 1981 22.o.. A helyazonosítóra kattintva közvetlenül a részletes forrásleíráshoz jutunk. Használata a cikk szövegében nem ajánlott.
{{lefele nyilacska | hely }} lefelé mutató nyilacska, class=dokulink; link, backlink, buboréksúgó a helyazonosítóból képezve.↓ (elavult)
{{hiba | sablonnév | a hiányzó paraméter sorszáma névelővel }} Pirosbetűs (class=error) hibajelzés.
A részletes ismertetőkhöz az illető sablon nevére kattintva juthatunk el.
Ha az egeret a megjelenített kis nyilak és számok fölött nyugodni hagyjuk, akkor a sablonba írt szövegek kattintás nélkül is olvashatóvá lesznek a tiptoolban úszva.
szerkesztés
  1. Ha az egyes sablonok által megjelenített kis nyilak és számocskák fölött az egeret egy kis ideig nyugodni hagyjuk, akkor a sablonokban megadott szövegek úszva, egy úgynevezett buboréksúgóban (tooltip) láthatóvá válnak. Ez sok esetben már elegendő információ, és nem szükséges a továbbkattintás.
  2. Egy lefelé mutató nyilacskára kattintva közvetlenül az illető forrásleíráshoz ugratunk, egy számocska viszont előbb a lábjegyzetbe visz, ahonnan szintén tovább lehet ugratni a forrásleíráshoz.
  3. Egy forrásleíráshoz ugratva az azonosító háttere kiszínesedik.
  4. A forrásleírások azonosítóját megelőző felfelé mutató nyilacskájára kattintva az ehhez a forrásazonosítóhoz tartozó lefelé mutató nyilacskák közül az elsőhöz ugratunk, aminek a háttere ki is színesedik.

Hivatkozási stílusok

szerkesztés

A sabloncsalád nem köti meg, hogy a rövid hivatkozások képzésében vagy a részletezett forrásleírásban milyen stílust kövessünk (APA, Harvard, stb.). Ezekhez itt találunk segítséget:

  • Hkoala/Fj (Tapasztalatcsere a rövid forrásazonosítók képzéséről)
  • (...)

A sabloncsalád azt sem szabja meg, hogy milyen sablonokat használjunk a forráshelyek részletes leírásához ( cite book, citlib, stb. ), vagy hogy használjunk-e sablonokat egyáltalán. Segítségül szolgálhat:

  • (...)

Minta a sablonok használatára

szerkesztés 
;Alapsablonok:
Az 1846–1847-es erdélyi országgyűlés felterjesztésére 
az uralkodó 1847. október 12-én erdélyi kincstárnokká nevezte ki, 
egyszersmind belső titkos tanácsosi címet 
is kapott.{{refhely|Zoványi 1977}}

A református iskola építésére 
20 aranyat adott.{{jegyzet| Az aranyforintot 119 osztrák forinttal egyenlőnek tekintették.}}  
A kolozsvári református teológiai akadémia alapjához 
4000 forinttal járult hozzá.{{refhely|Zoványi 1977|405. o.}} 

A [[Koós Ferenc]]-féle bukaresti református iskola építésére 
20 aranyat adott.{{jegyzet| Az aranyforintot 119 osztrák forinttal egyenlőnek tekintették. }}

;Összetettebb minták:

Az ő anyagi segítségével alakult meg 1859-ben Sepsiszentgyörgyön 
a református kollégium, 
jelenlegi nevén [[Székely Mikó Kollégium]]. 
Ez utóbbira végrendeletében 60 000 forintot hagyott.{{refhely|Szinnyei 1891|1349. o.,| Egyed 1993|98–99. o.}}
A kolozsvári [[Protestáns Teológiai Intézet (Kolozsvár)|református teológiai akadémia]] 
alapjához 4000 forinttal járult hozzá.{{refhely|Zoványi 1977|405. o.}}

;Megjegyzések:
{{Megjegyzések|1}}
;Hivatkozások: 
{{Hivatkozások}}
;Források:
* {{hely|Devecseri 1971}} {{citlib |kiadó = Magvető Könyvkiadó |hely = [Budapest |cím = Bikasirató  |szerző = Devecseri, Gábor  |év = 1971 |url=http://openlibrary.org/works/OL3620210W/Bikasirato%CC%81}}
* {{hely|Devecseri 1981}} {{cite book |publisher = Magvető |isbn = 9632714954 |place = Budapest |title = Antik tanulmányok  |author = Devecseri, Gábor. |year = 1981 |id = 9632714954 }}
*{{hely|JSTOR}} {{citlib|cím=JSTOR digital archive of academic journals and other scholarly content|url=http://www.jstor.org/|kiadó=Jstor.org}}
*{{hely|Szinnyei 1891}} Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
*{{hely|Szophoklész 1979}} {{citlib|cím= Szophoklész drámái|sorozat=Bibliotheca classica|szerző=	 Szophoklész|kiadó=	 Európa| év =	 1979}}
*{{hely|Tóthné 1992}} {{cite book |publisher = Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola |isbn = 9637173358 |place = Savariae [Szombathely] |title = Devecseri Gábor könyvtárának katalógusa |author = Tóthné Király, Katalin. |year = 1992 |id = 9637173358 }}
* {{hely|Zoványi 1977}} [[Zoványi Jenő]]: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. 405–406. o. ISBN 963-7030-15-8 [http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=1878 Online elérés]
Alapsablonok

Az 1846–1847-es erdélyi országgyűlés felterjesztésére az uralkodó 1847. október 12-én erdélyi kincstárnokká nevezte ki, egyszersmind belső titkos tanácsosi címet is kapott.[6]

A református iskola építésére 20 aranyat adott.[7] A kolozsvári református teológiai akadémia alapjához 4000 forinttal járult hozzá.[8]

A Koós Ferenc-féle bukaresti református iskola építésére 20 aranyat adott.[9]

Összetettebb minták

Az ő anyagi segítségével alakult meg 1859-ben Sepsiszentgyörgyön a református kollégium, jelenlegi nevén Székely Mikó Kollégium. Ez utóbbira végrendeletében 60 000 forintot hagyott.[10] A kolozsvári református teológiai akadémia alapjához 4000 forinttal járult hozzá.[11]

Megjegyzések
Hivatkozások
Források
  • ↑ Adamik 1971: Catullus versei. Adamik Tamás. Tankönyvkiadó. 1971. = Auctores Latini.
  • ↑ Benkő 1971: Benkő Samu: Középajtától Európáig. In: Sorsformáló értelem. Bukarest. 1971.
  • ↑ Devecseri 1971: Devecseri, Gábor: Bikasirató. [Budapest: Magvető Könyvkiadó. 1971.  
  • ↑ Devecseri 1981: Devecseri, Gábor. (1981). Antik tanulmányok. Magvető. 9632714954. ISBN 9632714954. 
  • ↑ Egyed 1993: Egyed Ákos: Mikó Imre 1805–1876. In: História XV. 1993. 5–6. sz. 54–56.
  • ↑ Éder 1978: Éder Zoltán: Benkő József nyelvészeti munkássága és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság. Budapest: Akadémiai. 1978. ISBN 963-05-1383-8
  • ↑ JSTOR: JSTOR digital archive of academic journals and other scholarly content. (hely nélkül): Jstor.org.  
  • ↑ Kőváry 1859: Kőváry László: Erdély történelme. Pest: Ráth Mór. 1859–1866.
  • ↑ Szinnyei 1891: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
  • ↑ Szophoklész 1979: Szophoklész: Szophoklész drámái. (hely nélkül): Európa. 1979. = Bibliotheca classica,  
  • ↑ Rácz 2001: Rácz János: Népi növényneveink. In: Magyar Nyelvőr. 125. évfolyam 3. szám. 2001. július–szeptember. ISSN 1585-4515
  • ↑ Szabó–Tarnai 1988: ' Benkő József levelezése. A leveleket összegyűjtötte és a jegyzeteket szerkesztette Szabó György és Tarnai Andor. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. 1988. ISBN 963 222 153 2.
  • ↑ Tóthné 1992: Tóthné Király, Katalin. (1992). Devecseri Gábor könyvtárának katalógusa. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. 9637173358. ISBN 9637173358. 
  • ↑ Zoványi 1977: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. 405–406. o. ISBN 963-7030-15-8 Online elérés

Ismert korlátok és hiányosságok

szerkesztés
  1. A { { hely } } sablonnal azonosított forrásleíráshoz a cikk szövegének több helyéről is eljuthatunk, és ilyenkor (helyesen) kiszínesedik a { { hely } } háttere. Visszafelé irányban viszont a szóba jöhetőek közül csak az első hivatkozás háttere színesedik ki, a többi (helytelenül) nem.
    • Sürgősen megoldandó hiányosság! A megoldáshoz javascript kiegészítésre lenne szükség, amiben segíthetsz!
    Azt kellene a scripttel elérni, hogy a class=dokulink összes azonos horgonya egyszerre kiszínesedjen egy ilyen helyre kattintáskor: [ [ #back:horgonyid ] ] Jelenleg csak az a hely színesedik ki, ahova a kattintás oda is ugrat, és ez az első hivatkozás a helyre.
    Ötletadónak szolgálhat: Extension:HarvardReferences/Scripts - MediaWiki
  2. Ha a { { refweb } } sablon hármas számú paramétereként megadott webcím hosszú, akkor a webcím figyelmen kívül marad, és csak ennyi látszik helyette: [ online]. Például egy „google book” egy bizonyos lapjára nem tudunk a { { refweb } } sablonnal rámutatni.
    • Az egyik lehetséges megoldás, hogy a { { refhely } } sablont használjuk, és ebben megadjuk az oldalszámot vagy valamilyen más szöveges információt, aminek a segítségével az olvasó el tud navigálni a főlapnak a { { hely } } után megadott webcíméről a hivatkozott lapra.
    • Egy másik lehetséges megoldás, hogy minden egyes hivatkozott lapot külön helyként fogunk fel amik egyenként önálló sort és azonosítót kapnak a forrásleírások között, ezekre aztán a { { refhely } } segítségével hivatkozunk.
  3. A sablonok a kis számok és nyilak buboréksúgóit (tooltip) a title HTML-attribútum segítségével jelenítik meg, és ezt nem minden böngésző kezeli megfelelően
    • Ajánlott többek közt a Chrome, IE, Firefox, Opera és a Safari böngészők használata.
    • A kis számokra és nyilacskákra kattintva is hozzájuthatunk ugyanahhoz az információhoz.
  4. Ha a szövegben egy sablon fordul elő, akkor a buboréksúgóban ennek kibontása jelenik meg.
    • megoldás?
  5. A hivatkozás azonosítója az első és az utolsó helyen nem tartalmazhat kapcsos zárójelet, a { { sablon:hely } } hibásan reagál rá, lásd sablon:hely/regressziós tesztelés
    • Megoldás: Ne használj kapcsos zárójelet az azonosítókban.
  6. Nincs ellenőrzés és hibajelzés ha nem létező illetve elírt forrásleírás azonosítót használtunk.
    • Kérdés, hogy ez baj-e. Lehetővé teszi ugyanis, hogy már azelőtt beleírhassuk az azonosítókat a szövegbe, hogy a forráslistát felállítottuk volna.
  7. Szerencsésebb lenne, ha egy forrásleírásra ugratva az illető sor fölötti és nem pedig az alatta levő részt látnánk az ablakban, tehát ha a célhely az ablak legalsó sorává lenne. Ekkor ugyanis lenne esély arra, hogy egyszerre lássuk a forráshivatkozást és felette a jegyzeteket. A jegyzetekre való ugratáskor viszont ugyanezért jó a szokásos ablakon belüli ugratás, tehát amikor a célhely az ablak legfelső sorává válik.
    • A böngésző ugrat ezen a módon a lap kérdéses helyére: [ [ #hely ] ]. A megoldáshoz alighanem egy javascript varázslatra lenne szükség.
  8. A paraméterek elején és végén az üres helyek nem játszanak szerepet.
    • Nem hiba, hanem szolgáltatás.
  9. A sablonok paramétereinek első jeleként nem adható meg kettőspont(:), pontosvessző(;), csillag(*) vagy kettős-kereszt(#).
    • Megoldás: Ne írj a paraméterek első jeleként kettőspontot, pontosvesszőt, csillagot vagy kettős-keresztet.

Információk a sablonok továbbfejlesztőinek

szerkesztés
  • A { { hely } } sablon által létrehozott horgonyok prefixe hely: és a class="dokulink" szabályozza a szinezést a MediaWiki:Common.css-ben.
  • A forráshelyekre hivatkozó sablonok által létrehozott horgonyok prefixe back: és a class="dokulink" szabályozza a szinezésüket a MediaWiki:Common.css-ben.
  • Regressziós tesztelés
A sablonok későbbi kiegészítésekor vagy más megváltozatásakor a sablonhoz tartozó regressziós tesztelés(ek) segítségével ellenőrizhető, hogy a változtatások után is helyesek-e még a korábbi funkciók.
Ha egy szerkesztő a sablont új funkcióval egészíti ki, akkor az ahhoz tartozó regressziós tesztelés(eke)t is megfelelően ki kell egészítenie az új funkcionalitást tesztelő esetekkel.
A sabloncsalád regressziós tesztlapjai a sablonok funkciójának megértésre is alkalmasak:

A fenti leírás a sablon:Jegyzetelő sabloncsalád lapról van beillesztve.

  1. ↑ Halottégető rabszolga, akit félig megnyírtak, hogy ne tudjon megszökni.
  1. ↑ Kiszera méra bávatag.
  2. ↑ Rácz 2001
  3. ↑ Éder 1978 12.o. – a kifejezés csak ezen a helyen fordul elő
  4. ↑ JSTOR Quem deus vult perdere dementat prius
  5. ↑ 5,0 5,1 Devecseri 1971 55.o.; Devecseri 1981  12.o.; Tóthné 1992 32.o.
  6. ↑ Zoványi 1977
  7. ↑ Az aranyforintot 119 osztrák forinttal egyenlőnek tekintették.
  8. ↑ Zoványi 1977 405. o.
  9. ↑ Az aranyforintot 119 osztrák forinttal egyenlőnek tekintették.
  10. ↑ Szinnyei 1891 1349. o., Egyed 1993 98–99. o.
  11. ↑ Zoványi 1977 405. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Sablon:Jegyzetszakasz&oldid=286769”