„Történelmi fogalomszótár/K” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „*kádi – a vallási törvények és a szokásjog alapján ítélkező bíró a mohamedán országokban. Főként egyházi, családi és örökösödési ügyekben illet…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kategória:Történelmi fogalomszótár]]
*'''kádi''' – a vallási törvények és a szokásjog alapján ítélkező bíró a mohamedán országokban. Főként egyházi, családi és örökösödési ügyekben illetékes. – A magyarországi hódoltság (16–17. sz.) idején a kádik a keresztények felett nem ítélkeztek.
*'''kagán''' – szakrális méltóság, fejedelmi cím a türköknél, majd a kazároknál, az araboknál és egyes török népeknél.
*'''kalé''' – (görög) „szép”, „csinos”, főleg a fiatal lányokra.
*'''kalifa''' – a próféta utóda; egyes mohamedán uralkodók és egyházfők címe.
*'''kalosz''' – (görög) „szép”, „csinos”, főleg az ifjakra
*'''kamara''' – 1. a középkori uralkodók palotájának a fejedelem lakóhelyéül szolgáló belső része, ahol a kincstár található. – 2. a királyi javak (regálé) tárolóhelye és az e javakat kezelő szervezet a középkori Magyarországon. Károly Róbert (1308–42) korában területi felosztás alapján 10 kerületre oszlott, melyek élén a 15. sz. elejéig a többnyire idegen bérlők közül kikerülő kamaraispánok álltak. 1526 után szerepüket a Magyar Kamara vette át.
*kámeák – két, vagy több rétegű színes nemeskőből (onix v. kalcedon főleg) készült, domborműves díszítéssel ellátott dísz az ókori Rómában.
|