„Heraldikai lexikon/Bandérium” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
32. sor:
saját [[familiáris]]ai közül. A főpapok az [[egyházi nemesek|egyházi prediális nemesekből]] szerveztek bandériumot. A
kisebb birtokosok és a személyesen hadba vonuló [[nemes]]ek a vármegye bandériumában harcoltak. A városok a király zászlaja
alatt vonultak hadba, később saját bandériumokat is kiállítottak. Erdélyben a [[vájda]], Szlavóniában, Horvátországban, Macsóban, Szörényben a [[bán]]ok, a székelyek a székely [[ispán]], a kunok a [[nádor]] zászlaja alatt vonultak hadba. Ettől fogva, a 14. századtól, nevezik [[zászlósúr|zászlósuraknak]] a bandériumokat vezető országos főméltóságokat.
A 14. századi banderiális haderő magvát a királyi és királynéi bandérium alkotta (1000-2500) fővel. A bárók, főpapok és területi önkormányzatok bandériumai egyenként 50-400 főből álltak. Mátyás uralkodása elején a bárók és főpapok bandériumainak összlétszáma elérte a 12 000 főt. [[Bonfini]] szerint a bécsújhelyi seregszemlén Mátyás minden csapata saját zászlóját használta, melyen a keresztény hit (kettős kereszt), a Corvin-ház (holló), a egyőzhetetlen magyar nemzet (vágások), továbbá Dalmácia, a cseh királyság és Ausztria jelvényei látszottak. Ezenkívül a lovasok és gyalogosok parancsnokainak is volt saját zászlója, nem tekintve az egyes lovasok dzsidáihoz erősített zászlócskákat.
A bandériumok a 15. századtól, a [[zsoldos]] hadseregek elterjedésével elavulttá váltak. Jogilag az egész
A rendszer nyomai a nemesi felkelésben maradtak fenn. A 17. század elején a vármegyei bandériumok saját zászlójuk és kapitányuk vezetése alatt vonultak hadba. A zászlók a főúri csapatok zászlóinak mintájára készült és megyei [[nemesi felkelés|insurrectionális]] zászlóknak nevezték. A nemesi bandériumok egészen a 20. századig, a második világháború végéig tartottak díszes felvonulásokat.
==A bandérium mint zászló==
58 ⟶ 44 sor:
[[Kép:A_franczia_király_czímer-adománya_Garai_Miklós_részére.jpg|thumb|A Garaiak bandériumi zászlója Garai Miklós 1416-os címeres levelén]]
Angliában a lovaggá válásnak négy fokozata volt: [[apród]] (page), pajzshordozó (squire), "koszorús" lovag (knight bachelor) és "zászlós" lovag (knight banneret). Az apródi és pajzshordozói szolgálat a gyermekkoron és a korai tizenéves koron át tarttott, de a csatában csak az utóbbi vett részt. A legalacsonyabb, de legősibb lovagi fokozat a koszorús lovagé.
A lovag feladata eredetileg a katonai szolgálat teljesítése volt a birtokadomány fejében (knight's fee), mely fokozatosan pénzbeli fizetséggé (shield money, scutage) alakult át. A középkorban a koszorús lovag a legkisebb katonai egységet vezette, mely nem lehetett több, mint néhány rokonból álló csapat. Címerét [[pennon]]on viselte.
Néhányan soha nem emelkedtek magasabb [[rang]]ra és egész életükben csak a [[lovag]]okat szolgálták. Mások viszont személyes tetteik vagy [[származás]]uk alapján elnyerték a magasabb zászlós lovagi rangot. A banneret eredetileg a hűbérúr fő vazallusa volt vagy kisebb báró, valamint nemesi rang a koszorús lovag és a [[báró]] között. A középkorban a zászlós lovagnak jogában állt saját zászlaja alatt csapatot vezetni. Mivel ez kisebb méretű volt, mint a felettesei zászlója, a nagyobb zászlóval (en: banner) szemben kis zászlónak (banneret) nevezték. A hagyomány szerint amikor a koszorús lovagot a csatatéren zászlós lovaggá léptették elő, a [[herold]]ok [[pennon]]járól levágták a farkakat, miáltal az kis zászlóvá vált.
A bandérium a család [[libéria (heraldika)|színeit]] és a címer jelképeit tartalmazta. A bandérium alakja változó volt Magyarországon. Lehet négyzetes, a felső sarkán gyakran fanonnal ellátva. Előfordul a rövidebb oldalára állított téglalap, a négyzet és a téglalap alakú zászló. Ilyen zászlók láthatók lándzsán a Garaiak címeres levelén, a Domin család [[címer]]ének egyik [[sisakdísz]]én,<ref>Nagy Iván III. 355.</ref> a Litassy,<ref>Nagy Iván VII. 147.</ref> illetve a Pálffy család címerében.<ref>Nagy Iván IX. 70.</ref> A négyzet alakú magyar bandériumok láthatók egyes 14. századi [[pecsét]]eken is. A bandérium tehát eredetileg mindenképpen kisebb zászlófajta volt, amire a neve is utal. Franciaországban a Százéves háborű idején is a fecskefarkas zászlót nevezték bandériumnak (fr: bannière, gótikus bandi). Olyan jelvény, mely alatt egy úr vazallusai sorakoztak fel a csatában, és régi templomi zászló is volt. Alakra egyezik a magyar nemesi felkelések 17-19. századi zászlóival.
<gallery perrow="5">
| |||