„Kertészet/Lepkefélék/Ligeti sodrómoly” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a A Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Ligeti sodrómoly lapot átmozgattam a következő névre: Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék/Ligeti sodrómoly . |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
A '''ligeti sodrómoly''' vagy '''májszínű rügysodó''' ''(Pandemis heparana)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrólepkefélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, hazánkban is honos faja.
== Elterjedése, élőhelye ==
[[Kép:Pandemis heparana.jpg|thumb|Ligeti sodrómoly]]
Megtalálhatjuk egész Európában, valamint Ázsiában az alpi hegységrendszertől északra Koreáig, Kínáig és Japánig. A hegyekben 3600 méter magasra hatol fel. Hazánkban mindenütt elterjedt,
de az ország melegebb részein gyakoribb, mint a hűvösebbeken.
== Megjelenése ==
Szárnyán kifelé fehéredő vörösesbarna csíkok követik egymást. A szárny fesztávolsága 16–24 mm.
== Életmódja ==
Hazánkban évente két nemzedéke fejlődik ki (irodalmi adatok szerint lehet egy harmadik is). A fiatal hernyók telelnek át a fák koronájában egyesével szőtt gubóikban. Rügyfakadáskor a zöld növényrészekre húzódnak, és május végére fejlődnek ki. Az összesodort levelek között bábozódnak, és első nemzedékük zömmel júniusban rajzik. A nyári nemzedék hernyói július–augusztusban fejlődnek, és a nyári lepkék augusztus végén–szeptember elején rajzanak. Ezek utódai telelnek át.
A hernyók nagyon [[polifág]]ok; Magyarországon a következő gyümölcsfajokon mutatták ki őket:
* [[alma]],
* [[körte]],
* [[birs]],
* [[naspolya]],
* [[mandula]],
* [[kajszi]],
* [[őszibarack]],
* [[szilva]],
* [[cseresznye]],
* [[meggy]],
* [[szamóca]],
* [[málna]],
* [[vörös ribiszke]],
* [[fekete ribiszke]],
* [[galagonya]],
* [[kökény]].
Európában ezeken kívül számos egyéb fán és cserjén megélnek. Első generációja hazai gyümölcsöseinkben a tavaszi molyegyüttes leggyakoribb fajai közé tartozik. A második nemzedék hernyói a hozzászőtt levél védelmében az érő gyümölcsök felületét rágják. A rágás sekély, de olykor igen kiterjedt, szabálytalan alakú.
== Források ==
* [http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma]
* [http://w3.mkk.szie.hu/dep/kerteszet/ta/gyumolcs/alma/novved.htm Növényvédelem]
{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:33 (CET)}}
| |||