„Kertészet/Lepkefélék/Nagy színjátszólepke” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
 
 
 
A '''nagy színjátszólepke''' ''(Apatura iris)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[lepkék]] ''(Lepidoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[tarkalepkefélék]] ''(Nymphalidae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]].
 
== Elterjedése ==
[[Kép:Apatura iris.jpeg|thumb|Nagy színjátszólepke]]
A nagy színjátszólepke [[Nagy-Britannia]] déli részétől és Észak-[[Spanyolország]]tól kezdve szinte egész [[Európa|Európában]], valamint a [[mérsékelt égöv]]ben fekvő [[ázsia]]i területektől keletre, [[Kína|Kínáig]] előfordul. A lepke előnyben részesíti a ritkás ártéri [[erdő]]ket és a kevert lomberdőket.
 
== Megjelenése ==
A nagy színjátszólepke szárnyfesztávolsága 55-65 [[milliméter]]. A két pár [[pikkely]]es [[szárny]] szorosan egymás mögött helyezkedik el. Nyugalmi állapotban a lepke függőlegesen a teste felett tartja őket. A [[hím]]nél nem színanyag eredményezi a kékeslila csillogást, hanem a [[kék]] fény visszaverődése, valamint a pikkelyek alatt található kicsiny légkamrák is. Ezért ez a csillogás csak meghatározott szögből látható. Feladata a védekezés és az ellenség megtévesztése. E csillogás alatt valójában fekete-barna [[pigment]] található a szárnyon. A [[nőstény]] szárnyán nincs ilyen csillogó réteg, ezért kevésbé feltűnő. Testét sűrű, apró sörte borítja, s ez [[bársony]]os külsőt kölcsönöz a lepkének. Teste - akárcsak a többi rovaré - [[fej]]re, [[tor]]ra és [[potroh]]ra tagolódik. A lepke [[csáp]]jainak végén rendkívül kifinomult érzékelők vannak, amelyekkel szagjeleket fog fel a levegőből. A [[hernyó]] szájszerve egy pár rágó, a kifejlett lepkéé pödörnyelv.
{|
|[[Kép:Großer Schillerfalter - Jungraupe 01 (HS).JPG|bélyegkép|250px|Hernyó]]
|[[Kép:Apatura iris 2006-07-12.JPG|bélyegkép|250px|és a kifejlett lepke]]
|}
== Életmódja ==
Az állat nappali lepke, többnyire magasan az erdő lombozatában található meg. A hernyó a [[kecskefűz]] [[levél (biológia)|levelével]] táplálkozik, míg a kifejlett lepke [[nektár]]t és állati [[ürülék]]et fogyaszt. A nagy színjátszólepke, mint kifejlett lepke 2 [[hónap]]ig él.
 
== Szaporodása ==
A nőstény [[június]]ban és [[július]]ban többnyire egyesével rakja le a [[pete|petéit]] a [[növények]]re. A petéből való kifejlődéstől a [[báb (biológia)|báb]]állapotig 8 hónap telik el. A hernyó a [[Fa (botanika)|fák]] kérge alatt alussza át a telet, miközben a színe [[zöld]]ről barnára változik. Amikor tavasszal táplálkozás céljából visszamászik a levelekre, megint zöld lesz. A bábból 2-3 hét alatt lesz kifejlett lepke.
 
== Rokon fajok ==
A nagy színjátszólepke legközelebbi rokona a [[kis színjátszólepke]] ''(Apatura ilia)''. Két másik rokona a [[nagy nyárfalepke]] ''(Limenitis populi)'' és a [[kis lonclepke]] ''(Limenitis camilla)''.