„Kertészet/Lepkefélék/Tarka vízimoly” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a A Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Tarka vízimoly lapot átmozgattam a következő névre: Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék/Tarka vízimoly . |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
A '''tarka vízimoly''' vagy '''tasakosmoly'''<ref name="Mészáros2005">{{cite book
| language=magyar
| last=
| first=
| coauthors= Mészáros Zoltán (szöveg), Szabóky Csaba (rajz)
| url=http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf
| title=A magyarországi molylepkék
gyakorlati albuma
| year=2005
| publisher=Agroinform
| location=Budapest
| edition=Növényvédelem 2005 különszám
| id=ISSN 0133-0839
| pages=
}}</ref> ''(Elophia nymphaeata'' avagy ''Nymphula nymphaeata)'' a [[valódi lepkék]] közül a [[fényiloncafélék]] ''(Pyralidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jában a [[vízimolyok]] ''(Acentropinae)'' [[család (rendszertan)|alcsalád]]jába tartozó [[lepke]]faj.
== Elterjedése, élőhelye ==
[[Kép:Nymphula.nymphaeata.mounted.jpg|thumb|'''Tarka vízimoly''']]
Ez az európai faj Magyarország a lápos-mocsaras területein is gyakori.
== Megjelenése ==
Púderfehér szárnyán szürke és fekete mintáival a föltűnő megjelenésű lepkék közé tartozik. [[Szárny]]ának fesztávolsága 22–26 mm.
== Életmódja ==
Egy évben két-három nemzedéke nőhet fel úgy, hogy valószínűleg a [[hernyó]]k telelnek át.
Egész nyáron át az alkonyati órákban rajzik az állóvizek, mocsaras rétek fölött. Petéit levelek aljára rakja, egyesével. Két hét múlva kelnek ki a kis, viaszsárga hernyók, és berágják magukat a levelekbe. A lerágott levéldarabkákból testük védelmére kis házat építenek, és azt tegezzé szövik össze. A tegezben víz van, és benne a hernyók a bőrükön át lélegzenek. A vízben úszó levelek felületéről viaszban gazdag táplálékot vesznek fel, és ettől kültakarójuk víztaszítóvá válik; ettől kezdve légzőnyílásaikon vesznek levegőt. Ilyenkor új, 2 cm hosszú és 1,5 cm széles, hordó alakú tegezt készítenek, amiből csak fejük és testük eleje áll ki. A tegezt levegővel töltik fel. Gyakran átúsznak egyik növényről a másikra; víz nélkül nem élnek meg. Őszig mintegy 2 cm-esre nőnek, és ekkor az iszapba húzódnak áttelelni. Tavasszal ismét a felszínre emelkednek, és nemsokára 10–30 cm mélyen a víz színe alatt váladékukkal egy víz alatti növény szárához erősítik a frissen elkészült, még zöld tegezt (amin egy kis lyukat rágtak, hogy oxigénszükségletüket a növény légszállító edényeiből fedezzék), és bebábozódnak. Két-három hét múlva a kikelt lepkék a tegezben maradt légbuborékok segítségével úsznak fel a felszínre.
A hernyó vízinövényeken él:
* [[békabuzogány]] ''(Sparganium sp.),''
* [[békaszőlő]] ''(Potamogeton sp.),''
* [[tündérrózsa]] ''(Nymphaea alba).''
Alkalmanként a [[rizs]] kártevője lehet; egyes rizstermelő államokban a kártétel elérheti a termés 10–20%-át.
A lepkék nappal és éjszaka is repülnek, a mesterséges fény vonzza őket.
| |||