„Növények/K/Kajszibarack” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Új oldal, tartalma: „{{Kert-főcím}} {{TOC right}}”)
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
{{Kert-főcím}} {{TOC right}}
[[Kép:Apricots.jpg|thumb|Kajszibarack]]
 
 
A '''kajszibarack''' vagy '''kajszibarackfa''' ''(Prunus armeniaca L'' vagy ''Armeniaca vulgaris Lam)'' egy [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiából]] vagy [[Kína|Kínából]] származó [[gyümölcs]]fa. A [[szilva|szilvának]] közeli, az [[őszibarack]]nak és a [[mandula|mandulának]] távolabbi rokona.
 
== Elnevezése ==
A ''barack'' szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a ''Prunus persica'' és a ''Prunus armeniaca'' fajtáira. A '''kajszibarack''' esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag.
 
A ''barack'' szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely [[nyugati szláv nyelvek|nyugati]] [[szláv nyelvek|szláv nyelvből]] került (vö. például [[cseh nyelv|cseh]] ''broskev'', [[szlovén nyelv|szlovén]] ''breskev'' stb.), feltehetőleg *''brosky'' alakban. A szláv nyelvek a [[német nyelv|németből]] vették át a szót, vö. [[ófelnémet nyelv|ófelnémet]] ''phirsih'', ''persih''; ennek a szónak a gyökerei a [[latin nyelv|latinra]] nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot ''persica''-nak nevezték ''(malum Persicum'': tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a [[görög nyelv]], ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: ''mélon perszikon)'' alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai ''barack'' és ''perzsa'' szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
 
A ''kajszi'' a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török ''kāɪysɪ'', újperzsa ''qaisï''), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a '''kajszi''' szó önálló használata. További elnevezései: '''sárgabarack''', tengeribarack, majombarack.
 
== Jellemzése ==
{{Tápérték| name=Kajszibarack (nyers) | kJ=201 | protein=1.4 g | fat=0.4 g | carbs=11 g | sugars=9 g | fibre = 2 g | iron_mg=0.4 | vitC_mg=10 | vitA_ug=96 | betacarotene_ug=1094 | source_usda=1 | right=1 }}
{{nutritionalvalue | name=Kajszibarack (szárított) | kJ=1009 | protein=3.4 g | fat=0.5 g | carbs=63 g | fibre=7 g | sugars=53 g | iron_mg=2.7 | vitC_mg=1 | vitA_ug=180 | betacarotene_ug=2163 |source_usda=1 | right=1 }}
A [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak.
 
 
== A Kárpát-medencében ==
Magyarországon a [[török hódoltság]] idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.
 
== Talajigénye ==
== Tápanyagigénye ==
Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében.
 
== Gyümölcse ==
Gyümölcse, a '''kajszibarack''' vagy '''sárgabarack''' gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.
 
== Felhasználása ==
Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. [[Befőtt]]nek, [[dzsem]]nek, [[lekvár]]nak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de [[pálinka]] készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege.
 
 
== Fajták ==
 
<center>
{|| align="center" border=2
|+<big>'''Kajszibarack fajták'''</big>[http://www.baloghfaiskola.hu/faiskola/index.php?option=com_content&task=view&id=36&Itemid=43]
|
|-align="center" border=1
|-
|!'''Megnevezés '''||'''Érési ideje ''' || '''Hússzíne''' ||'''Állománya'''||'''Mérete''' ||'''Súlya'''||'''íze'''||'''Megjegyzés'''
|-
|Bergamon||június közepe||narancssárga||rostos, szilárd||közép nagy|| 40-55 g||édes-savas, harmonikus, kiváló||fagytűrése kiváló
|-
|Budapest || || || | || || g||
|-
|Ceglédi arany|| || || | || || g||
|-
|Ceglédi bíbor || || || | || || g||
|-
|Ceglédi óriás||június eleje||narancssárga||lédús, puha||igen nagy||50-80 g||édes-savas, aromás||friss fogyasztás, export
|-
|Ceglédi Piroska || || || | || || g||
|-
|Gönci magyar||június közepe||aranysárga||kemény||középnagy||40-55 g||édes-savas, zamatos||legkiválóbb ízű, zamatú, piacos, minden célra kiváló
|-
|Korai piros || || || | || || g||
|-
|Magyar kajszi|| || || | || || g||
|-
|Mandula kajszi|| || || | || || g||
|-
|Pannónia||július közepe-vége||narancssárga||rostos, szilárd||közép nagy|| 40-55 g|||édes-savas, harmonikus, kiváló||fagytűrése kiváló
|-
|Rózsakajszi|| || || | || || g||
|-
|Szegedi mamut || || || | || || g||
|}</center>
224 104

szerkesztés