„Kertészet/Emlősök/Gímszarvas” változatai közötti eltérés

 

== Megjelenése ==

 

A gímszarvas a legnagyobb szarvasfélék közé tartozik. Rokonaihoz hasonlóan kérődző, összetett gyomra négyüregű. A nyelőcső után a bendő (rumen) található, utána következik a recés gyomor (reticulum). A harmadik rész a leveles- vagy százrétű gyomor (omasus), végül az igazi, oltógyomor (abomasus). Lábai párosujjban végződnek, mint a [[tevefélék]], [[kecskeformák]] és [[tulokformák]] lábai. A gímszarvas [[farok|farka]] hosszabb, mint a vapitié. A gímszarvas alfajok között is van némi különbség, a méretben és agancsnagyságban. A legkisebb alfaj a [[Korzika]] és [[Szardínia (Olaszország)|Szardínia]] szigeteken élő [[korzikai gímszarvas]], míg a legnagyobb a [[kaukázusi gímszarvas]], amely nem csak a Kaukázusban él, hanem Anatólia félszigetén is. A [[kelet-európai gímszarvas]]ok közül a legnagyobb példányok a [[Közép-Európa|közép-európai]] [[Kárpátok]]ban találhatók.<ref name="Geist 187" /> A [[nyugat-európai gímszarvas]]ok eléggé nagy méretűek, mivel bőséges a táplálékforrásuk (ide értve az emberek általi rendszeres etetését is) és keresztezik őket az Új-Zélandról és Argentínából visszatelepített „óriás” példányokkal; emiatt agancsaik is igen méretesek, ami a vadászok kedvére van. A kaukázusi és kárpátokbeli állatok nagysága vetekedhet a vapitikéval. A tehenek kisebbek és könnyebbek, mint a bikák.