„Kertészet/Rovarok/Nagy szarvasbogár” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}}{{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:34 (CE…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
[[Fájl:Lucanus-cervus-femininum.jpg|bélyegkép|250px|Nőstény szarvasbogár]]
A '''nagy szarvasbogár''' ''(Lucanus cervus)'' egy közismert [[európa]]i [[Rovarok|rovarfaj]], a kontinens legtermetesebb [[bogár|bogara]]. A közhasználatban többnyire csak '''szarvasbogár''' néven emlegetik. Nevét a hímek megnagyobbodott, agancsra emlékeztető rágószervéről kapta, amelynek a párzást megelőző vetélkedésben van szerepe.
== Előfordulása ==
Szarvasbogar.jpg Nagy szarvasbogár
Zömmel [[Dél-Európa|Dél-]] és [[Közép-Európa]] lakója, de [[ázsia|Ázsiában]] [[Irán]]ig, nyugaton pedig [[Nagy-Britannia]] szigetéig találkozhatunk vele. Régebben jelentős számban élt az egész földrészen, ám élőhelyének megritkulása miatt példányszáma is lecsökkent.
== Megjelenése ==
A hím és a nőstény szarvasbogarak között igen nagy eltérések mutatkoznak. A hímek alapvetően jóval nagyobbak a nőstényeknél: akár rendszerint 30-80 [[milliméter]] [[hossz]]úságúak, de ritkán akár 10 [[centiméter]]esre is megnőhetnek, míg a másik nem képviselői rendszerint csupán 3-5 centiméteresek. A „szarvak”, ezek a megnyúlt, erős, 1-2 centiméteres rágók szintén csak a hímek jellemzői.
A nagy szarvasbogár alapszíne sötétbarna, a rágók rendszerint vörösesek, és a szárnyfedőkön is találkozhatunk ilyen árnyalattal.
== Életciklusa ==
A nagy szarvasbogár [[xilofágia|xilofág]] állat, ami azt jelenti, hogy [[imágó]] állapotban [[Fa (botanika)|fák]] – főleg [[tölgy]]ek – nedveit szívogatja, de nem létfontosságú, hogy táplálkozzon. (Fogságban akár mézzel vagy cukros vízzel is táplálható, amit hosszú, nyaló-szívó szájszervével szürcsöl fel). De nem csak a kifejlett állat kötődik a tölgyesekhez, hanem a lárvák is ezt a fát szeretik rágni, leginkább korhadt állapotban. A nagy szarvasbogár a homoki tölgyesek legnagyobb testű bogara.
A május-júniusban megjelenő imágók legfőbb feladata a szaporodás. Nappal inaktívak, ilyenkor a fatörzseken pihennek és szívogatják a nedveket, majd alkonyattájt hangos zúgással kezdenek repülni párt keresve. Repülésük nem túlzottan biztos, gyakran ütközéssel állnak meg. Ha egy nőstényre több hím is ráakad, látványos harcra kerül sor, melynek célja, hogy a fogóként használt szarvakkal megragadják és a hátára fordítsák az ellenfelet – vagy éppen ledobják egy faágról.
A győztes hím megtermékenyíti a nőstényt, ami elég hosszú ideig is elhúzódhat, majd hamarosan, rendszerint júliusban elpusztul – ha nem kerül sor párzásra, valamivel tovább él. A nőstények akár augusztus végéig is elélhetnek. Petéiket leginkább korhadó fatörzsekbe, pusztuló rönkökbe rakják. A peték 2,25 mm nagyok, melyekből hamarosan kikelnek a piszkosfehér, görbült testű lárvák]], a pajorok. Ezek eleinte kis földrögökkel táplálkoznak,és csak később,mikor már nagyobbak lesznek, kezdenek el tölgy vagy más fa korhadékát enni. Ám mivel étkük kevéssé tápláló, fejlődésük is rendkívül lassú: általában 5 éven keresztül rágják erős szájszervükkel a faanyagot, ekkorra már elérik a 10 cm-t is, mire ősszel bebábozódnak. A meleg idők elérkeztével bújnak elő a kifejlett egyedek, hogy újrakezdjék a ciklust. A bogár lassú mozgású, és ha a nőstényért való harcban veszít, a győztes hím lelöki a fárol és rá pár perce életét veszti.
== Védettsége ==
Bár a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat összegyűjtő Vörös Listáján nem szerepel, élőhelye folyamatos pusztítása miatt visszaszorulóban van élőhelye nagy részén. Magyarországon védett, '''eszmei értékét 2000 forint'''ban szabták meg.
| |||