„Gomba/Mikológia” változatai közötti eltérés

A bazídiumos gombák között jelentős különbségek vannak termőtestük trámájának felépítésében. A '''kalaposgombák''' trámája többnyire védetten helyezkedik el, és bonyolult szerkezete nagy felületet biztosít a termőréteg kifejlődéséhez, a minél több '''spóra''' termeléséhez. A leggyakoribb típusnál a himénium a '''kalap (mikológia)|kalap''' alján lévő '''lemez (mikológia)|lemezek''' felszínét borítja, tehát a tráma lemezes (például '''csiperkefélék''' ''(Agaricaceae)'', '''pereszkefélék''' ''(Tricholomataceae)''). A tráma azonban lehet ráncos ('''rókagombák''' ''(Cantharellus)''), csöves ('''tinórugomba-alkatúak''' ''(Boletales)'', '''taplóalakúak''' ''(Polyporales)'') vagy tüskés szerkezetű ('''gerebengomba-félék''' ''(Hydnaceae)''), sőt sima is ('''trombitagombák''' ''(Craterellus)''). A gömbszerű termőtesteket fejlesztő '''pöfetegfélék|pöfeteggombáknak''' ''(Lycoperdaceae)'' nem a termőtest felszínén, hanem annak belsejében fejlődik ki a trámája (gaszterális termőtest).

A trámatípus egyes rendeken, családokon, nemzetségeken belül hasonló, vannak azonban olyan gombacsoportok is, amelyekben többféle trámatípus is keveredik ''('taplóalakúak''taplóalakúak|Polyporales' ''(Polyporales)''. Előfordulnak olyan ritka esetek is, amikor még egy fajon belül is léteznek átmeneti formák a lemezes és csöves trámatípus között: '''rózsás egyrétűtapló''' ''(Daedaleopsis confragosa)''. A tráma tehát nem egyértelmű bélyeg a rendszertani rokonság bizonyítására, de a fajok felismerésében az egyik legjobban használható jellemző.