„Akarta a fene/Arany János:Tetemre-hívás/A 2012-es magyar irodalom érettségihez” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
:<center> Kedves Ágnes! </center>
:
:Engedje meg, hogy hozzáfűzzek pár gondolatot levelének a ''Tetemre''-''hívás''-ról írt dolgozatomat kifogásoló soraihoz. Azaz: hogy is jutottam el az apa bevádolásáig - mert higgye el: ez részemről egy folyamat eredménye és nem vele született tulajdonságom – és így (próbálva félretenni minden nagyképűséget) eddigi elemzések szintéziséig.
 
:Mindvégig felfogásom-sejtésem volt - és ez megvolt már a bemutatandó összes lépcsőfokon -, hogy
18. sor:
:Az csak később - a harmadik stádiumban - alakult ki bennem, hogy mindezt egy nyelvi rejtvénnyel „fejeli meg”. Rejtvényfejtő (és rejtvényalkotó!) kedv - és/vagy kényszer? - is jellemzi Arany utolsó éveit, gondoljon csak itt arra az ötszavas varázsábrára (pl. [http://www.iti.mta.hu/Szorenyi60/Kilian.pdf itt], 616. old.) és arra a szélmérőre (Gyöngyösy László: ''Arany János élete és munkái'', 380. old, Franklin-társulat, 1901), amiket versíráson kívüli tevékenysége során alkotott. Az öt szóból álló képvers nagy teljesítmény, a nehézségeket maga hunyt mesterünk is leírja… (Amilyen könnyűnek látszik, annyira nehéz...) A szélmérője pedig arra utal, honnan is fúj a szél… Így az ilyen nyelvi rejtvények-feladványok és a praktikus szemlélet felől közelítettem és terjesztettem ki ezt a ''Tetemre-hívás'' értelmezésére is - mivel szerintem innen fúj a szél, az ilyen rejtvények felől. <ref>Amihez nagyban hozzájárult egri tanulmányaim alatt a Lisztóczky Laci bácsi keze alatt töltött pár szemeszter. Egy József Attila (vagy Illyés?) vers kapcsán jutott valamelyikünk eszébe az a hasonlat, hogy a versek mint szellemi alkotások jól összevethetők sakkfeladványokkal /Laci bácsi nagy sakkozó!/. Minden elem és tag értelmezendő, semmi sem hagyható ki, csak a megfelelő kulcslépés megtalálása nehéz. Ezért a szellemi kalandért (is) olvas az ember verseket - és fejt sakkrejtvényeket.</ref> <ref>Illetőleg a fülembe csengenek egri éveimből a mostani tanszékvezető - akkor még tanársegéd - Szentesi tanár úr szavai, aki a "Bevezetés az irodalomtudományba" című tárgy előadásai alatt kitért rá, hogy a versértelmezés mindig nyelvközpontú kell legyen. Konkrétan a „kódban” (=elemzésben) valami exponált nyelvűség, szellemes (vicces) nyelvi megoldás rejlik. Lesz egy vicc, ami célra fog vezetni.</ref>
 
<small>'''Vádlottak padján'''
Szökőkút permetez
szivárvány perceket.
A hajnal mégis két
üszökbe dermedt
testet talál
se ébren, se álomban.
Gyilkos nincs
- csak két vádlott van </small>
(K.A.)
 
<references/>
----
Következő oldal: [[Arany János:Tetemre-hívás/RövidAz jogtörténetiesztétikai - pszichológiai kitérő‎‎ismerkedés]]
----