„Akarta a fene/Petőfi jelenléte” változatai közötti eltérés

:Ez a sor másképp kezelendő, mint az eddigiek. A dőlt betűvel szedetés (eredetiben: aláhúzás) metakommunikációs úton jelzi, hogy itt egymetakommunikációs másikcsatornán síkrais tevődikérkeznek át a szövegjelzések és velefolyik együtta annakbefogadó-értelmező értelmezéseinformálása..

:1) óva intette Aranyt, hogy királyt pozitív színben tüntessen fel, még Mátyást se. <ref><small>(Petőfi levele Aranyhoz, Pest, Február 23. 1847.)</small></ref>

:Petőfi egyszer nagy nekibúsulásában – vagy jókedvében? – elkövetett a FelhőkbenFelhők ciklusban egy végzetesnek tűnő hibát, ami egyben irodalmi végrendeletevégrendeleteként is Sándornakérthető... és így ''ármány'' (a Felhők-béli)''keze-írása'' - csakis iménti szavakat emeli ki Arany a most elemzett balladában.

:Amely ármányos kézírásról Petőfi már csak azért is eszünkbe jut - pár asszociatív bakugrást közbeiktatva -, mert Schiller műve az ''Ármány és szerelem''. (
:A német költő ezen drámája Arany balladájának "ármány" dőlt betűs szavából ugrott be.) A szerelem pedig vagy asszociálódik "magától", vagy itt emlékeztetünk, hogy "szerelmes szív"ről beszél kicsit később maga Arany is. A balladai levél pedig szívből jön és ahhoz is szól. :Ugyanakkor Arany tesz célzást Schiller egy dalára majd ''A kép-mutogató'' lábjegyzetében, de úgy, hogy a háttérben egyidejűlegszintúgy ott lappang Petőfi is, ugyanismivel annak apropóján, ami révén Arany "előveszi" és megemlíti a Schiller -vers magyarra fordítóját (Szemere Pált), megemlíthetné teljesen nyugodtan Petőfi Sándort is, mivelhiszen ő is fordította ugyanazt a Schiller-dalt (''Ifjú a pataknál'') Az, hogy ezt a tényt, miszerint a verset Petőfi is fordította, hogy Arany ne tudta volna, kizártnak tartjuk,. mivelArany kiválóan ismeri barátja költészetét, néha még jobban is az övét, mint a saját magáét. (lásd Petőfitől való kölcsönzéseit, "vendégszövegeit" majd balladáiban. Ezt mai divatos szóval "intertextualitásnak hívják.)