„A zene története/A nemzeti zene kialakulása/Cseh szerzők” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Azenetörténete-cím}}
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">
=== Cseh szerzők ===
Csehország tipikus zeneszerző-párosa Smetana és Dvořak.
[[w:Bedřich Smetana|'''Bedřich Smetana''']] (1824. Leitomischl-1884. Prága) otthon élte le életét, művei egy részét - '''legnagyobb műveit süketen írta''' (Hazám, Libussa). Ő az első, aki a tipikus cseh néptáncokat - polka, furjant (utóbbi kétnegyedes, pontozott ritmus is előfordul benne, a frázisok utolsó hangja hangsúlyos, a rézfúvós hangszereket feltűnően kedveli) - használja fel. Ez jellemző szimfonikus műveire és operazenéjére egyaránt.
Legjelentősebb műve ''Eladott menyasszony'' c. operája. Jelentősége, hogy a színpadon megjelenik a cseh nép, falu a színtér, parasztemberek a szereplők.
''Hazám'' c. ciklusát 6 szimfonikus költemény alkotja. Egész estét betöltő zenemű. Csehország tájain vezeti végig a hallgatót, és felidézi a történelmi emlékeket. A hat tételt a '''Visehrad-téma''' köti össze.
[[w:Antonín Dvořák|'''Antonín Dvořák''']] (1841. Nelahozeves-1904. Prága) Smetana művészetének folytatója, életének egy részét Amerikában tölti, ahol <u>megismerkedik a néger és indián népzenével</u>. Ez muzsikáját sokkal színesebbé teszi. A három népzene - cseh-néger-indián - hangulata összeforr, és német technikát alkalmazva dolgozza fel. Sikereit az Amerikában írt ''IX. szimfónia („Az új világ”)'' és ''Gordonkaversenye'' koronázta meg. Szimfóniáit átszámozták - előbb a fent említett volt az V. számú. <u>„Új világ” szimfóniájában nincs indián népzene, de saját témáit azoknak megfelelő hangulatúra szerkesztette</u>. Hasonlóan járt el ''Néger kvartett'' c. vonósnégyesében is. Nevezetes ''Stabat mater'' c. kórusra, zenekarra és 4 szólistára írott műve, valamint ''Ruszalka'' c. operája. Különleges, új típusú kamarazene-műve a ''Dumki-trio'', mert nem a szokásos formában készült. A 3 hangszer - hegedű-gordonka-zongora - sok tételt játszik. A ''Szláv táncok'' - zenekari mű - cseh népies dallamok feldolgozása.
{A nemzeti romantika kategóriájába tartoznak a magyar ilyen irányú törekvések is, de ezeket A magyar zene története c. külön fejezetben tárgyaljuk.}
== Jegyzetek ==
| |||