„A zene története/A magyar zene története/Dohnányi Ernő” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „{{Azenetörténete-cím}} <div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;pa…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Azenetörténete-cím}}
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">
=== Dohnányi Ernő ===
[[w:Dohnányi Ernő|'''Dohnányi Ernő''']] (1877. Pozsony-1960. New York) zongoraművész, karmester, zeneszerző. Zongorázni <u>Thomán István</u> tanítja, aki Liszt Ferenc tanítványa volt. A 20. század első felének legnagyobb Beethoven-játékosa. Zenei tanulmányai kezdetén megmutatkoznak zeneszerzői hajlamai. Zeneszerzést <u>Koessler János</u>nál tanul. 19 éves korában zongora-kvartettjével Bösendorfer-díjat nyer. Mint komponista inkább <u>a német utóromantikába kapcsolódik</u>, és Brahms vonalát folytatja. A népzenét is felhasználja bizonyos mértékig.
Legismertebb műve a ''Ruralia hungarica'', melyben magyar népdaltémákat alkalmaz. 7 tételes ''Zongoraszvit''jét később 5 tételben meghangszereli. Egyik zenekari műve a ''Szimfonikus percek'', ''Fisz-moll szvit''je nemes veretű. ''D-moll szimfóniája'' zeneszerzői pályájának tetőpontját jelenti, '''egyedülálló a világirodalomban''', minőségben Mozart Jupiter szimfóniájához hasonlítható. Expozíció után a zenekar egyik része ismétli az expozíciót, a többiek a kidolgozást intonálják. Kánon, rákkánon, és hasonló bonyolult zenei szerkezetek alkalmazása ellenére nem hat mesterkéltnek.
1923-ban Budapest főváros egyesítésének 50. évfordulóját ünnepelték. Dohnányit is felkérték - Bartók és Kodály mellett - erre az alkalomra illő zenemű komponálására. Ekkor írta ''Ünnepi nyitány'' c. művét.
Egyéb művei: ''Szegedi mise'' (solemnis), ''A tenor, Simona néni, A vajda tornya'' - székely tárgyú - (operák). ''Pierett fátyola'' (táncjáték), ''Változatok egy gyermekdalra'' - zongora-zenekar, ''Desz-dúr vonósnégyes'', ''Brácsaverseny''. Rengeteg zongoradarab, dalok, népdalfeldolgozások.
== Jegyzetek ==
| |||