„A zene története/Ókori népek zenéje” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
# '''Ütő hangszerek''' (dobok, hangolt ütőhangszerek fából, kőből)
Volt egy speciális hangszerük, a '''cseng'''. Ezt ma is használják. Kivájt lopótökbe különböző hosszúságú bambuszcsöveket helyeznek, oldalról csövön fújják be a levegőt. Mindig az a síp szól, melynek a tetejét befogják. ''(Szájorgona)''.
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">India </h2></div>
=== India ===
 
[[Kép:Zenetörténeti példa-b.jpg|right|200px]]Indiában nem a pentaton-hangrendszert használják. Hangrendszerük alapja az a hangsor, melyet '''midur''' néven neveznek - ''sza re ga ma pa da ni''. A dúrtól eltér annyiban, hogy negyed, harmad, hatod hangközöket használ. Ez finom hangközérzékre mutat. Aszerint, hogyan osztják fel, hol 80, hol 800 különféle hangnemről beszélnek. Nehezen intonálhatóak, inkább csak hangszeren használják.
 
Van a hindu zenében egy un. '''Raga-rendszer'''. [[Kép:Zenetörténeti példa-c.jpg|right|200px]]Az ókori hindu nem muzsikálhat szabadon, csak a [[w:raga|ragá]]kon belül lehetett komponálni. Raga= alapdallam. 80 raga volt, ezeket lehetett variálni.
 
Hangszereik ugyanolyanok, mint a kínaiaké. Legjellegzetesebb hangszerük a '''vina''', ma is használják. Ujjal, nagy tollal, fémdarabbal pengetik. Két lopótökön 5-6 húr van kifeszítve.
A zeneszerzői tevékenység náluk is meg volt kötve. Adott dallamok variálása volt lehetséges. Hangsoraikban erősen hajlanak a bővített másod hangközre (h cisz-d-<u>esz-fisz</u>-<u>g-aisz</u>-h). Ütő-, fúvó- és pengető hangszereket használnak. Utóbbiak hárfa és lant.
 
Főhangszerük a '''rebab'''. Ez a hegedű őse. Egy húrja van, ezt kulccsal szabályozzák. Nyekergő hangot ad. (A rajzok saját vázlataim)
Függőlegesen tartják törökülésben. Először pengetik, de az ókor végén megjelenik a vonó, ezzel szólaltatják meg. Ma is használják, tőlük vették át a magyarok is, így terjedt el egész Európában. (Ez az adat Vincenzo Galileitől (Galilei apja) származik, ki lantművész és tudós volt.
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Egyiptom </h2></div>
=== Egyiptom ===
220 533

szerkesztés