„Akarta a fene/Arany János:A kép-mutogató” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
Előző oldal: [[Akarta a fene/A Szondi két apródja elemzése]] « » Következő oldal: [[Akarta a fene/A kép-mutogató elemzése]]
----
<div style="right; border: 1px solid #f0f0ff; background:#f5f5dc; margin: 1em; padding: 1em;">
{{vers|Arany János|'''A kép-mutogató'''|
<br>
<center><small>(Énekes história)</small><br>
<br>
: 1
: Debreceni sokadalom!<br>
: Nézz e képre, halld meg dalom!<br>
: Szomorú történet esett,<br>
: Kin sok jámbor szív megesett –<br>
: E szomorú időben;<br>
: Arrul szerzék ez új verset<br>
: Ebben az esztendőben.<br>
<br>
: 2
: Első képem azt mutatja:<br>
: Grófkisasszonyt feddi atyja,<br>
: Mér fejére súlyos átkot,<br>
: Hogyha az íródeákot<br>
: Még tovább is szíveli,<br>
: Kihez sáros cipőjét<br>
: Sem méltó megtörleni.<br>
<br>
: 3
: Im haragra lobban arca,<br>
: Ősi dölyfe, mély kudarca!<br>
: A leány, mint szőke harmat,<br>
: Reszket, elfoly; - ajka hallgat,<br>
: Vagy, ha mond is, ennyit mond:<br>
: Válni nem tud, de meghalhat,<br>
: Ősz fején úgy nem lesz gond.<br>
<br>
: 4
: Második kép: hogy az atyja<br>
: A deákot felhívatja.<br>
: Íme, ott áll: büszke, délceg,<br>
: Viseletén semmi félszeg,<br>
: De szegény – csak köznemes:<br>
: Grófkisasszony szép kezére<br>
: Már ezért sem érdemes.<br>
<br>
: 5
: Szigorún ezt tudtul adja<br>
: Grófkisasszony édesatyja, -<br>
: S hogy sem esztendő, se´ hónap,<br>
: Kitelt éve, mehet holnap.<br>
: Messze ám! nagy a világ.<br>
: Mélyet bókol, de csak ott áll<br>
: Bátran az íródeák.<br>
<br>
: 6
:„Gróf úr! Enyim a leánya,<br>
: Szíve, lelke, minden vágya;<br>
: Minket senki el nem választ,<br>
: Kezét kérem és a választ,<br>
: Ha igen is, ha nem is,<br>
: Rangja, fénye, java nem kell,<br>
: Elveszem egy ingben is.”<br>
<br>
: 7
: Fagy, ütésre föl nem enged:<br>
: Hogy kidobják: szolgát csenget.<br>
: Új kép váltja most a régit:<br>
: (Nézni kell a vesszőm végit)<br>
: A leányt mutatja, hogy<br>
: Ezt sikoltva: „egy ingben is!”<br>
: Apja lábához lerogy.<br>
<br>
: 8
: A deákkal hajduk bánnak,<br>
: Szőke fürtit a leánynak <br>
: Apja tekeré kezére,<br>
: Mintha nem vón´ édes vére, <br>
: S dobja a legény után.-<br>
: Hír sincs róluk, hang sincs rólok <br>
: A kastélyban ezután.<br>
<br>
: 9
: Szalma-viskó s falu vége<br>
: Ifjú párnak menedéke<br>
: Ottan rejtve volna s boldog<br>
: Ha tudna, vagy bírna dolgot:<br>
: Hanem a természet kér,<br>
: S már sohajjal végzi a dal:<br>
:„ Kis kunyhóban is megfér.”*<br>
<br>
: 10
: Avagy e kéz finom bőre <br>
: Áll-e a mosóteknőre?<br>
: Kit arasszal így fogunk át:<br>
: E derék, bír durva munkát?…<br>
: Férje könnyebben veszi:<br>
: Savanyú tej neki nem kell,<br>
: A fölét ha leeszi.-<br>
<br>
: 11
: Őszi este, kandallónál<br>
: Az öreg gróf ott szunyókál<br>
: Bőg a kémény, künn esik, fú<br>
: Hogy belép egy szolga fiú<br>
: S könnyes szemmel odasúg:<br>
: »Kapu-rácsnál rongyos nő áll,<br>
: Azt mondja, kisasszonyunk«<br>
<br>
:12
: „Ha! Tépesd le az ebekkel!<br>
: Nincs leányom - nem volt – nem kell!“<br>
: - Legszomorúbb ez a rajzon, <br>
: Ezt ne nézze terhes asszony,<br>
: Mert úgy jár, mint amit lát,<br>
: Mint a szegény grófkisasszony,<br>
: Mikor űzték a kutyák.<br>
<br>
: 13
<i>
: Múlik a tél, esztendő is:<br>
: Múlat a gróf, feled ő is,<br>
: Nappal verseny és vadászat,<br>
: Este keres vidám házat, <br>
: Hol van élénk társaság;<br>
: S időt ölni felkerül ott<br>
: Mindenféle furcsaság...'''<br>
<br>
: 14
: Asztal-írás ötvenhatban<br>
: Vala itt-ott még divatban.<br>
: Kisded asztal egyik lába<br>
:Iró-eszközt rejt magába:<br>
: A körűl sereglenek,<br>
:Azzal írnak másvilági<br>
: Láthatatlan szellemek.<br>
<br>
: 15
: Szép ajak mond: „Gróf úr nem mer<br>
: Szóba állni a szellemmel.”<br>
: Gróf mosolygva asztalhoz nyúl,<br>
: Csak érinti: asztal indúl,<br>
: Szalad ujja közt az ón,<br>
: S a papírra ez van írva<br>
: Ismert kézzel: "Én, Verón."'''<br>
<br> </i>
: 16
: Arcát éri hűs fuvallat,<br>
: Hátranéz s egy „ah!“ szót hallat:<br>
: Áll mögötte volt leánya,<br>
: Már nem élő, csak az árnya,<br>
: Sápadt, rongyos, - im, minő!<br>
: Karján, alva-é vagy halva?<br>
: Egy idétlen csecsemő.<br>
<br>
: 17
: „Nem emelek súlyos vádat,<br>
: Csak elhoztam unokádat;<br>
: Teste nyugszik az enyémmel,<br>
: Vad erdőben temeték el,-<br>
: Nézd, ha élne, szép fiú;<br>
: Lelke szunnyad, nem költ még fel,<br>
: Nem volt arra ért korú."<br>
<br>
: 18
<i>
: Mint kit rémes álma zaklat, <br>
: Gróf nehány szót félbeszaggat;<br>
: Kik ezt látják ott körösleg,<br>
: Vélik olyan különösnek,<br>
: Szóbeszédnek tere tág:<br>
: A gróf elment; - nem is látja<br>
: Többé semmi társaság.<br>
<br>
: 19
:Megy, s bezárja benső zárját
:Hivja gyakran holt leányát;
:Kulcslyukon kik hallgatóznak,
:Csak felét hallják a szónak:
: Amit a gróf maga mond;
:Szájról szájra suttogás kél:
: "Csitt... való: a gróf bolond."
<br>
: 20
: Nem, nem az még: szól, tesz, rendel<br>
: Most is mindent értelemmel;<br>
: De, ha asztalával írat, <br>
: Hogy sebére leljen írat<br>
: És ha lánya megjelen:<br>
: Kérdi, kéri, térden állva:<br>
: Engesztelni mit tegyen?'''<br>
<br>
: 21
: „Nem mondom, hogy megbocsátok,<br>
: Mert nem tőlem függ ez átok;<br>
: Míg szívemben élet égett,<br>
: Sem táplált az gyűlölséget,<br>
: Megtöré csak fájdalom;<br>
: Kérjed Istent: bűnbocsátni<br>
: Nála több az irgalom.”<br>
<br>
: 22
: „Monddsza hát, hol nyugszik tested?<br>
: Gróf atyád már rég kerestet;<br>
: Felrakattam új kápolnád,<br>
: Aranyozzák büszke tornyát:<br>
: Ott nyugodjál, gazdagon.”<br>
: „Oh – hová kopóid űztek – <br>
: Jobb nekem már a vadon!”'''<br>
<br>
: 23
: Még egy kép jön, az utolsó:<br>
: Márványkőbül nagy koporsó;<br>
: (Bent egész sort rejt e kripta.)<br>
: Címerét most megfordítva<br>
: Vésték rá a kőlapon :<br>
: Ez a sírbolt nem lesz nyitva -<br>
: Csak az ítéletnapon.'''<br>
<br>
</i>
<small>
:„Hiszen két boldog szerelmes
:Kis kunyhóban is megfér.”
:*Így végződik SCHILLER dala (''An der Quelle''…) [[w:SZEMERE Pál|SZEMERE PÁL]]
:fordításában, mely a század első felében országszerte
:zengett érzelgő ifjak és leányok ajkán. ''A.J jegyzete''</small>
| |''(1877. november 25)''}}
<center>
(Kiemelés tőlünk)
</center>
<br>
<center> * * * </center>
<br>
| |||