„Útipatika/Öngyógyítás/Gyógyszer beadása” változatai közötti eltérés

 

:Nem véletlen, hogy a gyógyszerek nagy része csak orvosi vényre kapható. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott hatóanyag milyen formában jut be a szervezetbe, illetve nagyon fontos az adagolás módjának szakszerű meghatározása is: az orvos által előírt alkalmakkor, a megadott mennyiséget a megadott módon kell bevenni. Az orvos a készítmény rendelése előtt mindig mérlegeli a becsült kockázat és várható haszon arányát, ennek megfelelően írja fel az orvosságot. Mint minden, a szervezetbe való külső beavatkozás, a gyógyszerszedés is rejt magában veszélyeket (mellékhatások, allergiás reakciók), ám ha a gyógyulás megkívánja, a legkisebb hatásos adagban alkalmazva ezek a veszélyek csökkenthetők. Amennyiben viszont nem követjük az orvos utasításait, az könnyen a terápia kudarcát jelentheti, akár még egészségünket is károsíthatjuk. Sajnos gyakran találkozni olyan betegekkel, akik az adekvát terápiás javaslat ellenére sem gyógyulnak megfelelő mértékben: esetükben gyakran a gyógyszerszedés nem megfelelő módja deríthető ki.

:A külsőleges szerek az alkalmazás helyén fejtik ki hatásukat. Nagyon fontos, hogy a külsőleg alkalmazandó gyógyszereket ne nyeljük le, mert úgy nem fejtik ki gyógyhatásukat, rosszabb esetben akár mérgezőek is lehetnek.

* hintőporok

* kúpok (végbél- és hüvelykúpok)

* tabletták és kapszulák

=== A tápcsatorna megkerülésével beadandó gyógyszerek ===

:A parenterálisan adható készítmények injekciók vagy infúziók, melyek beadása legtöbbször orvosi segítséggel történik (kivétel a betegek által is elsajátítható véralvadásgátló vagy inzulin kezelések). A tapaszok is népszerű formái az egyes gyógyszereknek, egyszerű alkalmazhatóságuk és állandó gyógyszerkibocsátásuk miatt.