„Budapesti metró/Metró vonalak” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
== Vonalak ==
M2 első szakaszának megnyitása alkalmából kiadott emlékbélyeg (1970)▼
81–717 típusú szerelvény a [[M3-as metróvonal|3-as metró]] felszíni szakaszán▼
{| bgcolor="#DDDDFF" cellpadding="4" cellspacing="2" style="margin-left:20px"
52 ⟶ 46 sor:
| align="center" | Alstom Metropolis<ref name="Alstom1" /><ref name="Alstom4">{{cite web | url = http://index.hu/belfold/budapest/2012/08/06/osszel_jonnek_a_4-es_metro_szerelvenyei/ | title = Ősszel jönnek a 4-es metró szerelvényei | accessdate = 2012-10-26 | date = 2012-08-06 | publisher = index.hu | language = magyar}}</ref>
|}
[[Fájl:KisföldBajcsyleÉ.JPG
▲[[Fájl:2017 Subway 100.jpg|thumb|M2 első szakaszának megnyitása alkalmából kiadott emlékbélyeg (1970)]]
▲[[Fájl:81-717.jpg|thumb|81–717 típusú szerelvény a [[M3-as metróvonal|3-as metró]] felszíni szakaszán]]
* '''M1''' – [[Budapesti metró/Metró vonalak/M1-es
A kontinens legelső elektromos földalatti vasútja. 1896-ban építették a [[világkiállítás]] számára. 1973-ban új szerelvények érkeztek a vonalra és meghosszabbították a Mexikói útig. Rákosrendezőig való meghosszabbítása a távlati tervek közt szerepel.
Az első Európai földalatti vasút Londonban 1863-ban épült meg, ám ez még gőzhajtású volt. [http://metros.hu/images/sztori/london_metro.jpg Kép]
[http://metros.hu/sztori/foldalatti_sztori.html A Földalatti részletes története]
* '''M2''' – [[Budapesti metró/Metró vonalak/M2-es
1970-ben adták át első szakaszát a Deák Ferenc tér és Fehér út között. Ebben az időben csak kapukon keresztül lehetett bejutni a metró állomásaira. A vonalat eredetileg csak a Stadionok állomásig tervezték. A középső két vágányon metró, a szélső két vágányon pedig [[HÉV]] végállomása lett volna. Ez az elképzelés még ma is felbukkan néha a köztudatban, ám sajnos a megvalósítási költségeihez képest szegényesen oldaná meg az átszállási problémákat. Ennek dacára a [[Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület]] a Gödöllői [[HÉV]]-vel való összekötését szorgalmazza. 2004-ben elkezdődött a vonal felújítása. A vonal állomásai egységesek lettek, a falakat pedig a felszínen található épületek, nevezetességek fotóiból készült montázsok díszítik.
* '''M3''' – [[Budapesti metró/Metró vonalak/M3-as
[[Fájl:Budapest Metro Határ út.JPG|right|thumb|
1976-ban adták át első szakaszát a Nagyvárad tér és a Deák tér között. Ezen a vonalon már kiépítették az automatikus vonatvezető rendszert, ennek segítségével egy személy is vezetheti a szerelvényeket. A vonalat eredetileg [[Káposztásmegyer]]ig tervezték, amely szakasza még ma sem épült meg. A vonal [[Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér|Ferihegyi repülőtér]]ig való meghosszabbítása is szóba került már. A közel jövőben várhatóan [[Kelet–nyugati metró|2-es metró]] után ezt a vonalat is felújítják majd.
* '''Összekötő vágány''' - A [[Deák Ferenc tér|Deák térnél]] a [[Budapesti metró/2-es metró|Kelet–nyugati metróvonal]] és az [[3-as metró|Észak–déli metróvonal]] között található egy 1799 méter hosszú összekötő vágány is, amely egyvágányú. Üzemi célokra használják, utasszállítás ezen a szakaszon nincs.<ref>http://metros.freeweb.hu/vonal/osszekoto.html Összekötő vágány</ref>
* '''M4''' – [[
A négyes metró építését eredetileg 1978-ban kellett volna elkezdeni. A tervezésre az évtizedek során rengeteg pénzt költöttek. Távlatban meghosszabbítanák a Virágpiacig, [[Újpalota (Magyarország)|Újpalotáig]] és [[Budafok]] irányába, ám ezeknek a szakaszoknak az elkészülése nagyon bizonytalan. Az állomásokat 2006-ban, az alagutakat pedig 2007-ben kezdték el építeni. A vonalon 80 méteres peronokat építenek egyes vélemények szerint 120 méteresre lett volna szükség. ([http://metros.hu/sztori/m4_sztori.html A 4-es metró részletes története])
| |||