„Budapesti metró/Metró vonalak” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
50. sor:
[[Fájl:81-717.jpg|thumb|81–717 típusú szerelvény a [[M3-as metróvonal|3-as metró]] felszíni szakaszán]]
* '''M1''' – [[Budapesti metró/
A kontinens legelső elektromos földalatti vasútja. 1896-ban építették a [[világkiállítás]] számára. 1973-ban új szerelvények érkeztek a vonalra és meghosszabbították a Mexikói útig. Rákosrendezőig való meghosszabbítása a távlati tervek közt szerepel.
Az első Európai földalatti vasút Londonban 1863-ban épült meg, ám ez még gőzhajtású volt. [http://metros.hu/images/sztori/london_metro.jpg Kép]
[http://metros.hu/sztori/foldalatti_sztori.html A Földalatti részletes története]
* '''M2''' – [[Budapesti metró/Metró vonalak/M2-es metró|Kelet–nyugati metróvonal]] (köznyelvben: ''„piros metró”'')
1970-ben adták át első szakaszát a Deák Ferenc tér és Fehér út között. Ebben az időben csak kapukon keresztül lehetett bejutni a metró állomásaira. A vonalat eredetileg csak a Stadionok állomásig tervezték. A középső két vágányon metró, a szélső két vágányon pedig [[HÉV]] végállomása lett volna. Ez az elképzelés még ma is felbukkan néha a köztudatban, ám sajnos a megvalósítási költségeihez képest szegényesen oldaná meg az átszállási problémákat. Ennek dacára a [[Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület]] a Gödöllői [[HÉV]]-vel való összekötését szorgalmazza. 2004-ben elkezdődött a vonal felújítása. A vonal állomásai egységesek lettek, a falakat pedig a felszínen található épületek, nevezetességek fotóiból készült montázsok díszítik.
* '''M3''' – [[Budapesti metró/Metró vonalak/M3-as metró|Észak–déli metróvonal]] (köznyelvben: ''„kék metró”'')
[[Fájl:Budapest Metro Határ út.JPG|right|thumb|180px|A Határ úti metróállomás]]
66. sor:
* '''Összekötő vágány''' - A [[Deák Ferenc tér|Deák térnél]] a [[Budapesti metró/2-es metró|Kelet–nyugati metróvonal]] és az [[3-as metró|Észak–déli metróvonal]] között található egy 1799 méter hosszú összekötő vágány is, amely egyvágányú. Üzemi célokra használják, utasszállítás ezen a szakaszon nincs.<ref>http://metros.freeweb.hu/vonal/osszekoto.html Összekötő vágány</ref>
* '''M4''' – [[Budapesti metró/Metró vonalak/M4-es metró|Dél-Buda–Rákospalota metróvonal]] ''(„zöld metró”)''
A négyes metró építését eredetileg 1978-ban kellett volna elkezdeni. A tervezésre az évtizedek során rengeteg pénzt költöttek. Távlatban meghosszabbítanák a Virágpiacig, [[Újpalota (Magyarország)|Újpalotáig]] és [[Budafok]] irányába, ám ezeknek a szakaszoknak az elkészülése nagyon bizonytalan. Az állomásokat 2006-ban, az alagutakat pedig 2007-ben kezdték el építeni. A vonalon 80 méteres peronokat építenek egyes vélemények szerint 120 méteresre lett volna szükség. ([http://metros.hu/sztori/m4_sztori.html A 4-es metró részletes története])
89. sor:
| align="center" |
|}
* '''M5''' – [[Budapesti metró/Metró vonalak/M5-ös metró|Észak–déli regionális gyorsvasút]]
A vonal építését az ígéretek szerint 2007-ben megkezdték volna.{{forr}} Kaszásdűlő és Könyves Kálmán körút között lesz majd a földalatti szakasza, a felszíni szakaszokat a jelenlegi Szentendrei-, Csepeli- és Ráckevei [[Budapesti Helyiérdekű Vasút|HÉV]] képezik majd.{{forr}}
Az első szakaszát várhatóan a [[H6-os HÉV|H6-os]] és [[H7-es HÉV]] összekötésével és meghosszabbításával az [[Astoria|Astoriáig]] építik ki.<ref>[http://www.bkk.hu/wp-content/uploads/2014/07/BMT.pdf Balázs Mór-terv]</ref>
| |||