|
:[[File:BCG apparatus ja2.jpg|thumb|120px| [[BCG-1 sorozat|BCG]] oltó-készülék [[Japán]]ban. [[2006]].]]
:[[File:CDC adult immunization 2007.png|thumb|120px|[[CDC]] felnőtt oltási rend, immunizálás [[2007]].]]
== Kelet-Afrikában előforduló betegségek, kötelező és ajánlott védőoltások ==
[[File:LocationEasternAfrica.png|thumb|120px|left| Kelet-Afrika. 2012.]]
[[File:Traditional round houses in Manica (4419157639).jpg|thumb|120px|Tradicionális körház Manicában, Mozambik. 2009.]]
[[File:Anse Source d'Argent-La Digue-Seychellen.jpg|thumb|120px|Látványos strand Anse Source d'Argent a La Digue szigeten, Seychelle-szigetek]]
[[File:Masai01.jpg|thumb|120px| Tradicionális [[Maszáj Vadvédelmi Terület|maszájok]], Masai Mara Park, [[Tanzánia]]. [[2004]].]]
* Kötelező oltás: [[Sárgaláz]]
* Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] [[Gyermekbénulás|Poliomyelitis]] Meningococcus [[meningitis]]
'''Országok'''<br />
[[Burundi]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Kolera Schistosomiasis Utazók hasmenése; ízeltlábúak: Onchoceriasis Malária; emberről-emberre: HIV tuberkulózis</ref>, [[Comore-szigetek]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése; ízeltlábúak: Malária.</ref>, [[Dzsibuti]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz. Betegségek: víz-étel: kolera, Utazók hasmenése; ízeltlábúak: Malária; állatok- madárinfluenza ; emberről-emberre: HIV tuberkulózis .</ref>, [[Eritrea]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz agyhártyagyulladás sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Schistosomiasis, Utazók hasmenése; ízeltlábúak: Malária; emberről-emberre: HIV.</ref>, [[Etiópia]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz agyhártyagyulladás polio sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Schistosomiasis, Utazók hasmenése kolera; ízeltlábúak: Dengue láz, leishmaniasis, bőr-és nyálkahártya, zsigeri-leishmaniasis, Onchoceriasis, Malária; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, [[Kenya]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz agyhártyagyulladás polio sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Schistosomiasis, Utazók hasmenése kolera; ízeltlábúak: Dengue láz, Malária; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, [[Madagaszkár]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz agyhártyagyulladás polio sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Schistosomiasis, Utazók hasmenése kolera; ízeltlábúak: Dengue láz, Malária; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, [[Malawi]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz . Betegségek: víz-étel: Schistosomiasis, Utazók hasmenése kolera; ízeltlábúak: afrikai trypanosomiasis Onchoceriasis, Malária; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, [[Mauritius]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése.</ref>, [[Mayotte]], [[Mozambik]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz veszettség. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése Schistosomiasis, kolera ízeltlábúak: Dengue láz, Malária; ; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref> [[Ruanda]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz veszettség polio sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése Schistosomiasis ízeltlábúak: Malária; ; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, [[Seychelle-szigetek]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz veszettség. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése.</ref>, [[Szomália]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz veszettség polio tifusz sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése Schistosomiasis, kolera ízeltlábúak: Dengue láz, Malária; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, [[Tanzánia]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz veszettség polio tifusz sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése Schistosomiasis, kolera; ízeltlábúak: Dengue láz, Malária afrikai trypanosomiasis; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, és [[Uganda]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz veszettség polio tifusz adyhártyagyulladás sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése Schistosomiasis, kolera ízeltlábúak: afrikai trypanosomiasis Onchoceriasis Malária; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, . Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve, kivétel: [[Seychelle]] és [[Mayotte]] szigetek. A [[fertőzés]]i veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.
'''Életmódbeli tanácsok'''
* [[UV]] fényvédelem, meleg elleni védekezés
* [[Malária]] profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis -szúnyogriasztás
* [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
* Biztonságos [[szex]]
* [[Orvos]]i beavatkozások elkerülése
* [[Édesvíz]]ben nem szabad fürödni
* Gépjármű [[baleset]]ek és erőszakos sérülések
* Kígyómarások
* A [[vér]] transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok [[kórház]]ban
=== Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések ===
==== Sárgaláz, YF ====
[[File:Yellow fever Africa 2009.jpeg|thumb|120px|left|[[Sárgaláz]] [[fertőzés]]ének kockázata. [[2009]]. ]]
[[File:Aedes aegypti bloodfeeding CDC Gathany.jpg|thumb|120px| [[Aedes aegypti]] [[moszkitó]], a [[sárgaláz]] terjesztője (vektora), vérszívás közben.]]
[[File:Culex sp larvae.png|thumb|120px|left|[[Moszkitó]] [[lárvák]] az [[édesvíz]] felszínén sűrű csoportban. Culex sp. A Mosquitofish [[szúnyog]] lárvákkal táplálkozik az életciklusuktól függetlenül. [[2006]].]]
[[File:Yellow fever certificate.JPG|thumb|120px| A fényképes oltási igazolvány annak bizonyítéka, hogy a [[sárgaláz]] elleni [[védőoltás]]t megkapta a az igazolvány tulajdonosa. [[2009]].]]
[[File:Yellow Fever Quarantine Camp Louisiana 1897.jpg|thumb|120px|left|[[Sárgaláz]]-[[karantén]] tábora, [[Louisiana]] [[1897]].]]
A [[sárgaláz]] [[szúnyogok]] által terjesztett [[Fertőzés|fertőző]] [[vírus]]betegség, mely [[emésztőrendszer]]i [[vérzés]]t és ''sárgasághoz'' vezető [[májgyulladás]]t okoz. <br />
Sárgaláznak két formája ismert: 1.Dzsungel sárgaláz: a [[trópusi esőerdő]]kben élő [[majmok]] között elterjedt [[betegség]], amelyet a szúnyogok visznek át az emberre. 2.Városi sárgaláz: a sűrűn lakott [[település]]eken a fertőzést egy másik szúnyogfaj az Aedes albopictus terjeszti emberről emberre.
'''Országok'''<br />
Mindenütt előfordul [[Kelet-Afrika|Kelet-Afrikában]]. [[Sárgaláz]] kivétel: [[Comore-szigetek]] és [[Eritrea]], [[Mayotte]], [[Madagaszkár]], [[Malawi]], [[Mauritius]], [[Mozambik]], [[Seychelle-szigetek]]. [[Kenya]] nem kéri a sárgaláz oltás igazolását. De minden országban kérik a sárgaláz oltás igazolását, ha valaki sárgalázzal fertőzött területről érkezik.
[http://www.nathnac.org/ds/c_pages/documents/WHOYFrisk2011.pdf WHO globális sárgaláz-lista]
[[Ország]]ok listája: a vastag betűs országokban kötelező az oltás, a többiben egyéni mérlegelés javasolt: '''Angola''' Argentína '''Benin''' Bissau-Guinea '''Bolívia''' Brazília '''Burkina Faso''' '''Burundi''' Csád Ecuador Egyenlítői Guinea '''Elefántcsontpart''' Etiópia '''Francia Guyana''' '''Gabon''' Gambia '''Ghana''' Guinea Guyana '''Kamerun''' Kenya '''Kolumbia''' Kongó '''Kongói Demokratikus Köztársaság''' '''Közép-Afrikai Köztársaság''' '''Libéria''' '''Mali''' Mauritánia '''Niger''' '''Nigéria''' Panama Paraguay Peru '''Ruanda''' '''Sao Tomé''' és '''Principe''' '''Sierra Leone''' Suriname Szenegál Szomália Szudán Tanzánia '''Togo''' Trinidad és Tobago Uganda Venezuela Zöldfoki-szigetek<ref>www.utazaselott.hu/sargalaz</ref>
'''[[Sárgaláz]] esetek világszerte''' <ref>http://web.gideononline.com/web/epidemiology/index.php?disease=12650&country=G100&view=Distribution&travel=1</ref>
:{| class="wikitable"
|-
! Évek !! 2007 !! 2008 !! 2009 !! 2010 !! 2011
|-
| '''Esetek''' || <small>265</small> <small>(41 fatal<ref>Wkly Epidemiol Rec 2009 március 27, 84 (13) :97-104.</ref>)</small> || <small>372 (58 fatal<ref>Wkly Epidemiol Rec 2011 január 21, 86 (4) :25-36.</ref>)</small> || <small>136 (21 fatal<ref>Wkly Epidemiol Rec 2011 január 21, 86 (4) :25-36.</ref>)</small> || <small>737 (0 fatal)</small> || <small>2597 (0 fatal)</small>
|-
|}
[[Védőoltás]]sal megelőzhető (Vaccinum febris flavae vivum Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.5 - 4.)<ref>http://www.ogyi.hu/dynamic/7_6%20anyaga%20pdf_ek_7_2012//7_6_hianyok/Vaccinum%20febris%20flavae%20vivum_kesz.pdf</ref>. Élő, gyengített vírust tartalmazó, közel 100%-os hatékonyságú oltóanyag (Stamaril Pasteur) áll rendelkezésre <ref>http://www.ogyi.hu/gyogyszeradatbazis/index.php?action=show_details&item=27186</ref>. A védettség egyetlen [[oltás]] beadástól számított 10 nap múlva alakul ki és 10 évig biztosít védelmet. A [[vakcina]] viszonylag ritkán, 2-5 %-ban, az oltást követő 3-6 nap között, viszonylag enyhe tüneteket okoz, amelyek kis ''duzzanat'', enyhe ''bőrpír'', ''izomfájdalom'', ''fejfájás'', [[hőemelkedés]] jelentkezik. [[Oltás]]i szövődmény gyakrabban fordul elő 60 év felettieknél, valamint thymus ([[csecsemőmirigy]]) megbetegedésében szenvedőknél. Ha az oltást követő 10 napon belül az [[orvos]] által nem említett tünetek jelentkeznek, azokról az oltó orvost értesíteni kell. [[Terhesség|Terhes]] [[nők]] és 9 hónapnál fiatalabb [[csecsemő]]k oltása nem javasolt. Rizikócsoportba tartozók oltása mindig egyénileg mérlegelendő. Szükség esetén az oltási ellenjavallatról igazolást állítanak ki.
A ''[[sárgaláz]]zal'' fertőzött [[Betegség|betegnek]] oki kezelésre nincs lehetősége, csak tünetire. [[Kórház]]ban célszerű ellátni, intenzív ellátásra is szükség lehet. Akut kezelés esetén a passzív immunizálása a tünetek megjelenését nem csökkenti. ''Ribavirin'' és más ''vírusellenes szerek'', valamint az ''interferonoknak'' nincs pozitív hatása a betegségre<ref>http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0166354207004329</ref><ref>http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18061688</ref>. A tüneti kezelés magában foglalja a folyadékpótlást és [[fájdalomcsillapító]] [[gyógyszer]]ek, mint a [[paracetamol]] adását.
[[RNS vírus]] (Flaviridae, Flavivírusok családjába tartozó ''sárgalázvírus'', ellenállóképessége kicsi, hő, ''fertőtlenítőszerek'' gyorsan elpusztítják) a kórokozója, amelyet [[szúnyogok]] (Aedes aegypti és a különböző [[Anopheles]] fajok) terjesztenek [[Dél-Amerika]] és [[Afrika]] [[trópusi]] területein. Fertőzés forrása a fertőzött [[ember]] (városi sárgaláz), [[majom]], esetleg erszényes állat (dzsungel típusú sárgaláz). Terjedési módja úgy valósul meg, hogy a szúnyogok vérszívás útján fertőződnek és szúrással terjesztik a [[kórokozó]]t.
Az ''Aedes Aegypti'', (az urbánus formában) és más szúnyogfélék is (a dzsungel formában) szerepelhetnek vektorként. [[Ember]]ről emberre közvetlenül nem terjed. Néhány napos (3-6 nap) lappangás után [[Láz (élettan)|lázzal]], izomfájdalommal, ''sárgasággal'', veseelváltozással, esetleg vérzéses szövődményekkel járó betegség, mely kb. 10%-ban halálozással végződik. A fertőzőképesség tartama abban nyilvánul meg, hogy a beteg vére a tünetek megjelenése előtt kb. 2 nappal, valamint a lázas szak első 3-4 napján fertőzőképes. A [[szúnyog]] egész élete folyamán (kb.30 nap) fertőzőképes marad.
A ''szúnyogcsípés'' elleni védelem jelentősen képes csökkenteni a [[betegség]] kockázatát. A betegséget terjesztő szúnyogok napközben is csípnek. Szúnyogirtás a sárgaláz-övezetből érkező [[repülőgép]]eken a [[WHO]] előírásai szerint. A [[WHO]] évenként tájékoztatót ad ki azokról az országokról, amelyek a beutazóktól [[sárgaláz]] elleni [[védőoltás]]t igazoló bizonyítványt kívánnak. [[Magyarország]]on a sárgaláz elleni oltásokat kizárólag az '''OEK Nemzetközi Oltóközpontja''' végzi. Oltani kell a járványos területen élő vagy oda utazó személyeket. Az élő, ''attenuált'', csirkeembrióban termelt [[vírus]]t tartalmazó védőoltás 10 évig tartó immunitást eredményez.
A sárgaláz oltóanyag [[gyógyszertár]]ban nem kapható. Az oltás az OEK és a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei (volt [[ÁNTSZ]]) nemzetközi oltóhelyein, valamint az erre engedéllyel rendelkező rendelőkben szerezhető be. Az oltás csak az erre rendszeresített sárga nemzetközi oltási könyvben fogadható el.
'''Beteg körüli közigazgatási eljárás'''<br />
Be- és kijelentésre kötelezett. Telefonon, faxon is jelenteni kell az [[Országos Epidemiológiai Központ]] (OEK) Járványügyi Osztályának és az [[ÁNTSZ]] területileg illetékes megyei intézetnek. A megbetegedésről a [[WHO]]-t az [[Országos Tisztifőorvosi Hivatal]] tájékoztatja. A beteget szúnyogmentes körülmények között, kijelölt [[kórház]]ban (''Fővárosi Szent László Kórház'') kell gyógykezelni. Fertőtlenítés nem szükséges, de ''szúnyogmentességet'' kell biztosítani. Az OEK Virológiai Főosztályával való előzetes megbeszélés alapján laboratóriumi vizsgálat (szerológia: IF, ELISA, HAG) kötelező.
'''A sárgaláz oltás az alábbi országokban kötelező'''<br />
Angola, Benin, Burkina-Faso, Burundi, Cameroon, Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Közt. Francia Guyana, Gabon, Ghana, Bissau-Guinea, Libéria, Mali, Niger, Ruanda, Sao Tome és Principe, Sierra Leone, Tanzánia, Togo.
'''A sárgaláz oltás igazolását nem kérik, de az ország bizonyos területei fertőzöttek'''<br />
[[File:Gambusia affinis male.jpg|thumb|120px|Moszkitóhal szúnyoglárvákkal táplálkozik édesvizekben, Gambusia affinis. 2008.]]
Bolívia, Ecuador, Etiópia, Gambia, Guinea, Guyana, Kenya, Kolumbia, Mauritánia, Nigéria, Panama, Paraguay, Peru, Szenegál, Szomália, Szudán, Suriname, Trinidad és Tobago, Uganda, Venezuela.<br />
(Vannak országok, ahol a betegség nem fordul elő, de a betegség terjedésének a feltételei adottak, emiatt sárgalázzal fertőzött országból beutazva is kérik az igazolást. A valós kockázat megítélésében és az oltás szükségességében az orvosi konzultáció nyújt segítséget.)
==== Malária ====
* P. falciparum chloroquin rezisztens
[[Burundi]], Comore-szigetek, [[Dzsibuti]], [[Madagaszkár]], [[Malawi]], [[Mozambik]], [[Ruanda]], [[Szomália]], [[Tanzánia]] és [[Uganda]], [[Kenya]], [[Etiópia]],kivétel a [[főváros]]ok
* Chloroquin érzékeny
[[Mauritánia]]<br />
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Mal.C3.A1ria.2C_v.C3.A1lt.C3.B3l.C3.A1z Bővebben]
==== Dengue láz ====
[[Kelet-Afrika|Kelet-Afrikában]] mindenütt előfordul.<br />
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Dengue-l.C3.A1z.2C_csontt.C3.B6r.C3.A9ses_l.C3.A1z Bővebben]
==== Leishmaniasis ====
Kelet-Afrikában mindenütt előfordul.<br />
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Leishmaniasis.2C_VL.2C_kala-azar.2C_feketebetegs.C3.A9g.2C_feketel.C3.A1z.2C_dum-dum_betegs.C3.A9g Bővebben]
==== Filairasis ====
Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Filariasis.2C_nyirokfilari.C3.A1zis.2C_fonalf.C3.A9reg-betegs.C3.A9g Bővebben]
==== Krimi-kongói láz ====
Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Kr.C3.ADmi-kong.C3.B3i_haemorrhagias_l.C3.A1z.2C_CCHF Bővebben]
=== Élelmiszer és víz által terjedő fertőző betegségek ===
==== Poliomyelitis, Heine-Medin betegség, gyermekparalízis, gyermekbénulás ====
[[File:Poliomyélite 2002.png|thumb|120px|left|Poliomyélitis, [[gyermekbénulás]] epidemológiája [[2002]].]]
[[File:IronLung.jpg|thumb|110px|[[Vastüdő]]. [[2008]].]]
[[File:Polio lores134.jpg|thumb|120px|left|[[Gyermekbénulás|Heine-Medin betegség]]ben elsorvadt láb. [[2007]].]]
[[File:Polio Egyptian Stele.jpg|thumb|110px|Polio [[egyiptom]]i [[sztélé]]n. Gyermekbénulás áldozata, [[Egyiptom]] 18. dinasztia. I.e. 1403-1365. ]]
Poliomyelitis ([[gyermekbénulás]]) a szervezetbe szájon át bejutott [[vírus]] okozta, elsősorban a [[széklet]]tel-szájon át [[fertőzés]]i módon terjedő, az [[Izom|izmok]] bénulásával járó [[fertőző betegség]].
'''Országok'''<br />
Eradikáció alatt. [[Európa|Európát]] [[2002]] óta poliomentesnek nyílvánította a [[WHO]]. A fennmaradó endémiás országok közé tartozik [[Afganisztán]], [[India]], [[Nigéria]] és [[Pakisztán]]. Továbbra is [[Nigéria|Nigériában]] (799 megerősített eset [[2005]]-ben), és helyi [[Niger (ország)|Nigerben]] [[2005]]-ben; szórványos esetek is előfordultak [[Angola]], [[Kamerun]], [[Csád]], [[Eritrea]], [[Etiópia]], [[Mali]] és [[Szomália]] a 2005-[[2006]].
[[Gyermekkor]]i kötelező [[oltás]]ok részét képezi. Felnőttek újraoltásához, ha [[járvány]]os területre utaznak, a ''Dultavax'' nevű kombinált ([[diftéria]] - [[tetanusz]] - [[gyermekbénulás]]) elleni elölt [[vírus]] tartalmú [[Vakcina|vakcinát]] alkalmazzák. [[Gyermekbénulás]]elleni védőoltás. Gyermekbénulás elleni csepp. [[Gyógyszer]]es oki terápia nincs, csak tüneti kezelés.
A poliovírust ([[RNS vírus]], Picornaviridae, Picornavirus) a tünetmentes ürítő vagy beteg terjeszti (rezervoár az ember). [[Széklet]]tel szennyezett tárgyak (étel, ital) révén vihető át (repúlő élőlények). A [[betegség]] legtöbbször tünetmentes vagy enyhe légúti és emésztőszervi tünetekkel zajlik. A bénulásos forma újabb lázkiugrást követően, [[agyhártyagyulladás]]sal és változó kiterjedésű izomgyengeséggel majd izombénulással jár.
A bénulás egy izmot is érinthet, de akár nyaktól lefelé minden mozgató idegre kiterjedve légzésbénulást is okozhat. Torokfájás, fejfájás, hányás és izomfájdalom majd petyhüdt bénulás, meningealis részvétel 1%-ában - bénulás csak 0,1%. bénulás általában kiterjedtebb felnőtt betegeknél.
==== Kolera ====
[[File:Distribution of the cholera.PNG|thumb|120px|left|Kolera megoszlása globálisan. 2004.]]
[[File:Vibrio diagram.png|thumb|120px|(Balra) V. cholerae . Tipikus formája Vibrio , vessző alakú baktérium, vastag monotrichous ostor. (Jobbra) V. parahaemolyticus . Atipikus, egyenes baktériumok kétféle csillók, vastag monotrichous egy vékony és csillós is.24, 2006|]]
[[File:Mwamongu water source.jpg|thumb|120px| Mwamanongu Village vízforrás, Tanzánia. "A Meatu kerület, Shinyanga régió Tanzánia, a víz leggyakrabban nyitott ásott lyukakban gyűlik és ez mindig szennyezett. 2006.]]
A [[kolera]] vizes [[hasmenés]]sel és hányással járó, gyorsan kiszáradáshoz vezető, súlyos bakteriális eredetű fertőzőbetegség. A [[kolera]] elsősorban a fejlődő [[ország]]ok nyomornegyedeinek [[betegség]]e, de előfordulhat [[földrengés]]- és [[árvíz]] sújtotta területeken is ([[Haiti]]). Kolera néhány évvel ezelőtt a Földközi-tenger környéki országokban is előfordult, nyers, fertőzött osztriga fogyasztását követően. Szervezett [[turizmus]] nincs kolera sújtotta területen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint körülbelül 3-5000000 kolera esetek évente akár 120.000 haláleset. Kolera endémiás sok országban. Súlyos esetben a kolera halálozási aránya 50%-os vagy nagyobb azoknál a betegeknél, akik nem kapnak kezelést. A halálozási arány azok számára, akik részesülnek a megfelelő kezelés kevesebb, mint 1%.
'''Országok'''<br />
Az egyéni és kis csoportos [[turizmus]] egyre gyakoribb célpontja a [[civilizáció]]tól távoli népcsoportok látogatása. A primitív életkörülmények között folytatott, helyi adottságokhoz és szokásokhoz igazodó felfedező utak kockázata azonban nem elhanyagolható. Kolera szórványosan előfordul. Számos afrikai, ázsiai és latin-amerikai országban elterjedt. Néhány behurcolt eset Európában is előfordult, illetve nyers osztriga fogyasztását követően kialakult kolera eseteket írtak le a Földközi-tenger környéki országokban is. A hullám kitörése [[Nyugat-Afrika|Nyugat-Afrikában]] [[2005]]-ben kezdődött. A nagy járvány átterjedt [[Dél-Szudán]]ba és [[Angola|Angolába]] [[2006]]-ban.
Az utazókat ellátó oltóhelyeken, a kockázat alapján, elölt kolera [[Baktériumok|baktériumot]] és annak mesterséges úton előállított toxinját tartalmazó, megiható oltóanyagot ajánlhat a konzultáló orvos. Az oltóanyag nincs gyógyszertári forgalomban, mely 2 évre 85-90%-os védettség vált ki. Az oltás mellett a biztonságos étel- ital fogyasztása és a személyi higéne betartása fontos! Védőoltást csak súlyos járványveszély esetén, különleges helyzetekben (Indiába zarándoklóknak, búvároknak, hajón dolgozó személyzetnek, nomád szafarizóknak, stb.) javasolt, vagy ha a fogadó ország egészségügyi hatóságai azt előírják. Kolera vakcina injekció, inaktivált baktériumot tartalmaz. Kolera orálisan adható formája elölt V. cholerae 01 B-alegység toxint tartalmaz: ''Cholerix (Killed)'', ''Colertif (+ Typhoid)'', ''Ducoral (Live)''<br />
Gyógyszeres terápia van: ''Székletrendezés'', ''Doxycycline'', ''Levofloxacin'', ''Trovafloxacin'', ''Pefloxacin'', ''Sparfloxacin'', ''Moxifloxacin'', ''Azithromycin'', ''Folyadékpótlás: (g/l): NaCl 3.5, NaHCO3 2.5, KCl 1.5, glucose 20''
A kolera baktérium, V. cholerae (facultatív [[gram-negatív]] [[bacillus]]) fő terjesztője a kolerás [[széklet]]tel (rezervoár az ember), hányadékkal szennyezett víz, vagy a szennyezett vízzel kezelt nyers zöldségek és gyümölcsök. Víz, széklet-száj kontakt, tenger gyümölcsei (osztriga), Zöldség, szárnyasok. Járványos területen, akár egy jégkocka vagy egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. Mivel a kórokozó folyóvizek tengerparti torkolatában, lagúnákban is szaporodik, az innen származó és nyersen fogyasztott hal és kagylófélék - frutta del mare - gyakran okoznak tömeges megbetegedést.
A kolera vizes [[hasmenés]]sel és [[hányás]]sal járó, gyorsan kiszáradáshoz vezető súlyos fertőzőbetegség. Lappangási idő: 1 - 5 nap. Hirtelen kezdődik és láztalanul zajlik. Masszív, fájdalommentes hasmenés és dehidráció, néha hányás, apátia, vagy megváltozott tudatállapot gyakori, gyors progresszió acidózis, elektrolit-egyensúly és sokk, láz ritka. A kiszáradás veszélye csökkenthető megfelelő összetételű - szőlőcukrot, sókat tartalmazó - oldat itatásával vagy infúzióval.
==== Utazók hasmenése ====
(E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella)
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Utaz.C3.B3k_hasmen.C3.A9se.2C_TD Bővebben]
==== Hastífusz ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Salmonellosis.2C_Hast.C3.ADfusz.2C_paratifusz.2C_hasi_hagym.C3.A1z Bővebben]
==== Hepatitis A ====
Valamennyi országban endémiás <br />
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_A.2C_HAV.2C_fert.C5.91z.C5.91_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben]
==== Hepatitis E ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_E.2C_HEV Bővebben]
===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek===
==== Hepatitis B ====
igen gyakori<br />
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_B.2C_v.C3.ADrusos_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben]
==== HIV/AIDS ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#HIV.2FAIDS.2C_GIRD.2C Bővebben]
=== Zoonózisfertőzések ===
==== Madárinfluenza ====
[[File:Global spread of H5N1 map.svg|thumb|120px|left|H5N1. 2013. január.]]
[[File:H1N1 navbox.jpg|thumb|120px|H1N1. 2010.]]
[[File:BirdFluWorld feb 15 2006 2.png|thumb|120px|left|H1N1. 2006.]]
[[File:Chicken market in Xining, Qinghai province, China.jpg|thumb|120px|Baromfi piac Xining , Qinghai tartomány , Kína . Dátum. 2008. Június 12. b11:14:46.]]
[[File:Colorized transmission electron micrograph of Avian influenza A H5N1 viruses.jpg|thumb|120px|H5N1.]]
[[File:Influenza A virus subtype H7N9 - Total reported cases - 01.png|thumb|120px|left |Influenza A vírus altípus H7N9 - Összes jelentett esetek. 2013. április 22. 02:00:51.]]
[[File:H1N1 versus H5N1 pathology.png|thumb|120px| A különböző lokalizációja és következményei a H1N1 és H5N1 influenza fertőzéseknek. 2009.]]
[[File:VogelgrippeWelt2005.png|thumb|120px| 2005.]]
A [[madárinfluenza]] [[vírus]]os megbetegedés, amelyet valamely, a [[madarak]] szervezetéhez alkalmazkodott ''influenzavírus A'' okoz(több faj, élelmiszert-termelő madarak, mint például: csirke, pulyka, fürj, gyöngytyúk vagy vadon élő vízimadarak természetes hordozói a vírusoknak. stb), valamint a kedvtelésből tartott madarak és a vadon élő madarak.. Nem kizárólag madarakat betegíthet meg. Az [[ember]]re legveszélyesebb változatának a HPAI (angolul highly pathogenic avian influenza, azaz „magas patogenitású madárinfluenza”) [[H5N1]] törzseket tartják. A H5N1 a vadon élő madárfajokat és a házi [[baromfi]] fajokat egyaránt képes megbetegíteni. Csak néhány eset ismert, amikor emberről emberre terjedt, az ''influenzavírusok'' azonban változékonyak, így fenn áll a lehetősége, hogy kialakul egy emberről emberre terjedő változat, amely képes lehet egy [[járvány]] kirobbantására. [[Influenzavírus A|Influenza A]] vírus altípus ''H7N9'' egy új [[madárinfluenza]]-vírus, először számoltak be fertőzött embereken [[2013]]-ban, [[Kína|Kínában]]. A legtöbb jelentett megbetegedés súlyos légúti betegséget okoz. Az első hónapban, több mint 100 embert fertőzött meg - szokatlanul magas arányú az új fertőzés. Minden ötödik beteg meghalt, és a többiek még mindig rendkívül rossz állapotban vannak. Keiji Fukuda , a [[World Health Organization]] 's (WHO) vezérigazgató-helyettese: a H7N9 "... szokatlanul veszélyes vírus az emberre".
'''Országok'''<br />
Míg a legtöbb magas patogenitású ( H5N1 ) már terjed [[Ázsia|Ázsiában]] [[2003]] óta, a [[madárinfluenza]] elérte [[2005]]-ben [[Európa]] és a [[Közel-Kelet]]en, valamint [[Afrika|Afrikában]], a következő évben. [[2012]]. január 22., [[Kína]] közzétette második ember halála miatt a madárinfluenza egy hónapot követő további halálesetek [[Vietnam]]ban és [[Kambodzsa|Kambodzsában]].
Leggyakrabban tüneti kezelés alkalmazható, de súlyosabb esetekben a vírusszaporodást gátló gyógyszerek is adhatók. Másodlagos bakteriális szövődmény esetén (pl.: tüdőgyulladás) antibiotikumok adása szükséges.
Megelőzésként el kell kerülni az influenza fertőzést minden helyzetben. Védelem a szem, az orr, száj és a kézé vírusrészecskékkel szemben a fő prioritás, mert ezek a leggyakoribb folyosói egy influenza vírusnak a szervezetbe jutáshoz. A madárinfluenza vírus részecskék a ruhán keresztül is átjutnak, vagy akár a cipőn is. Az utolsó lépés, hogy az emberek mindig tisztára mossák a kezét, hogy tovább csökkentsék az esélyét a kereszt-szennyeződésnek. A nem védett ruházatot és lábbelit fertőtleníteni kell.
A lappangási idő 2-3 nap a H1N1 esetében. Hirtelen kialakuló magas láz. Fejfájás, végtag- és izomfájdalmak. Esetleg hányinger, hányás, ritkán hasmenés (elsősorban gyermekekben). Száraz köhögés. Torokfájás.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a ''H7N9'' tünetei közé tartozik a láz, a köhögés és a légszomj, ami tüdőgyulladássá fokozódhat. A vírus túlterheli az immunrendszert, ami az úgynevezett a citokin vihart okozza. Vérmérgezés és a szervi elégtelenség is lehetséges. Egy cikket a The New England Journal of Medicine , az orvosok azt jelentette, hogy a legtöbb beteg megerősített esetek H7N9 vírus volt súlyosan beteg, és mintegy 20%-a halt meg akut légúti distressz-szindrómában (ARDS) vagy a többszervi elégtelenségben. Antigén és genom szekvenálása azt sugallja, hogy érzékeny a H7N9 neuraminidáz inhibitorok , mint például az oszeltamivir és zanamivirt.
==== Veszettség ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Veszetts.C3.A9g.2C_rabies Bővebben]
=== Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések ===
==== Meningococcus meningitis, utazók járványos agyhártyagyulladása ====
[[File:Meningite.png|thumb|120px|left|Országok által jelentett esetek.]]
[[File:Neck stiffness cropped.jpg|thumb|120px|Nyaki merevség 1913.]]
[[File:Symptoms of Meningitis-hu.png|thumb|120px|left|Meningitis tünetei. 2013.]]
[[Fájl:Meningitis world map - DALY - WHO2004.svg|thumb|120px| Az agyhártyagyulladás okozta korai halálozás és maradványtünetei miatt ennyi élet évet vesztett el minden 100 000 lakos 2004-ben.]]
[[Fájl:Illu meninges (hu).jpg|thumb|120px|Az emberi koponyatető réteges felépítése és az agyhártya rétegei: a bőr, a csonthártya, a koponyacsont, a kemény agyhártya, a pókhálóhártya és a vaszkuláris hártya.]]
A járványos [[agyhártyagyulladás]] (meningococcus meningitis) a fejlődő országokban gyakran előforduló emberről emberre terjedő [[Fertőző betegségek listája|fertőző]] megbetegedés. Kiterjedt [[járvány]]ok elsősorban a [[Szahara|Szaharától]] délre, az úgynevezett járványövezetben ("meningitis belt") észlelhetők. Elsősorban fiatal gyermekek betegszenek meg. [[Afrika|Afrikában]] 37000 eset [[2006]]-ban.
'''Országok'''<br />
[[Burundi]]ban, [[Kenya|Kenyában]] és [[Tanzánia|Tanzániában]] endémiás, a többi országban a száraz évszakban, júniustól decemberig. Mindenütt a világon előfordul. Vannak területek, ahol járványos és tömeges megbetegedést okoz. Ilyen a Sahel néven ismert terület, mely a [[Szahara (sivatag)|Szaharától]] délre és az [[Egyenlítő]]től északra egész [[Afrika|Afrikát]] átszeli, [[Gambia|Gambiától]] [[Etiópia|Etiópiáig]]. [[Nepál]]ban, [[Szaúd-Arábia|Szaud-Arábiában]] (a [[Mekkai zarándoklat|mekkai zarándokok]] között) is előfordulnak járványok. A [[mérsékelt égöv]]i régióban a legtöbb járvány a [[tél]]i hónapokban fordul elő. A [[Trópusok|trópusi]] területeken a legtöbb [[járvány]] a [[Száraz évszak|száraz]] évszakban. A [[Szubszaharai Afrika|Szubszaharai Afrikában]], ahol a [[meningitis]] öv található: [[Gambia]] [[Szenegál]] [[Etiópia]] és [[Eritrea]] nyugati része, a legtöbb megbetegedés decembertől júniusig tart.
A baktériumnak (''Neisseria meningitidis'',Gram-negatív diplococcus, [[Streptococcus pneumoniae]], [[Listeria monocytogenes]], ''Haemophilus influenza'') nem minden típusa ellen van védőoltás. Az [[Afrika|Afrikában]] és [[Ázsia|Ázsiában]] előforduló leggyakoribb törzsek ellen (ACYW 135) egyetlen oltás 3 évre nyújt védelmet. Azoknak, akik lépeltávolításon estek át vagy immunrendszerüket gyengítő betegségben szenvednek a [[védőoltás]] különösen fontos, mert a [[Baktériumok|baktériummal]] szemben gyenge a védekezőképességük. 2 évnél fiatalabb gyermekek számára az oltóanyag nem megfelelő hatékonyságú, járványveszély esetén azonban őket is oltani kell. ''H. influenzae (HbOC-DTP or -DTaP)'', ''Haemophilus influenzae (HbOC)''..., ''Meningococcal''<br />
Gyógyszeres terápia: Baktericid szerek, megfelelő ismert vagy feltételezett kórokozó + dexametazon. Antibiotikum kezelésben és megelőzésére is ''rifampicin'', ''ciprofloxacin'', és ''ceftriaxon''. Ceftriaxon ajánlott terhes nők számára.
A fertőzés a levegőbe tüsszentett vagy köhögött, baktériumokat tartalmazó apró nyálcseppek (rezervoár az ember) belélegzésével terjed. Változatos a lappangási idő. A betegség gyorsan végzetessé válhat, a halál néhány órával az első rosszullét után beállhat. Hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség (a beteg a fejét nem tudja előre hajtani), aluszékonyság, eszméletvesztés, súlyos formában bőrvérzések jelzik. Merev nyak, kábultság, magas láz és leukocytosis, macula vagy pontszerű kiütések és megelőző torokfájás. Orvosi beavatkozás nélkül a halálozás magas.
== Afrika déli régiójában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások ==
| 