„Kertészet/Bogarak/Barkók” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
<noinclude>[[Kategória:Kertészet|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kategória:Kártevők|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>
{{Kert-kártevők}}
 
A napraforgó barkókártevői közül a fekete barkó (Psallidium maxillosum) és a hegyesfarú barkó ''(Tanymecus palliatus)'' okozhatnak jelentős károkat. Megfelelő védekezéssel mindegyik kártevő visszaszorítható.
 
FejlődésmenetFejlődése: Két éves fejlődésű, az első telet lárva, míg a másodikat imágó alakban tölti 20-40 cm mélyen. Március végén-április elején jönnek elő. Nem képesek repülni, általában a szegélyek felöl támadják a táblát és a meleg, esti órákban károsít. Május-júniusban rakják le petéiket, amelyekből a lárvák június-júliusban kelnek ki. A lárvák a kezdetben humusszal táplálkoznak, majd a hajszálgyökereken károsítanak. Az első telet L3-L4 stádiumban töltik. Később már a fejlettebb gyökereket rágják, aztán augusztusban bábozódnak a talajban. A kifejlődő imágó már nem jön elő, hanem áttelelnek.
 
Ökológia: Ha tojásrakás idején párás, meleg, enyhén csapadékos időjárás uralkodik, akkor sok tojást rak és nagyobb lárvakár várható. A bogár táplálkozásához a száraz meleg évjárat a kedvező.
 
Előrejelzés: Ősszel térfogati quadrát-módszerrel az áttelelő lárva és imágó populáció nagyságát lehet megállapítani. Ha 2-3 db/m2-t eléri, akkor kártételre lehet számítani. Ha növénykeléskor az imágók száma eléri a 4-5 db/m2-t, akkor védekezni kell.
== Kártétel ==
: Elsősorban a kukoricát, a napraforgót, a cukorrépát, a dohányt, a szóját, a borsót és a lucernát károsítják, de ezeken kívül még számos gyomfajon (nagy bojtorján, csalán-, szulák-, acat- és csorbókafajok) is táplálkozik. Általában a rosszul vontatottan kelő állományt károsítja jobban.
: A fő kártevő az imágó. A csira és 2-4 leveles állapotban lévő növények leveleit, hajtását szabálytalanul karéjozza, sok esetben berágva a főérig. Általában nem okoznak tarrágást, de a növény a fejlődésben visszamarad. A 3-5 levelesnél fejlettebb állományban már nem okoz kárt. A lárva a hajszálgyökereket keresztbe elrágja, a nagyobbakat odvasítja.
 
Fejlődésmenet: Két éves fejlődésű, az első telet lárva, míg a másodikat imágó alakban tölti 20-40 cm mélyen. Március végén-április elején jönnek elő. Nem képesek repülni, általában a szegélyek felöl támadják a táblát és a meleg, esti órákban károsít. Május-júniusban rakják le petéiket, amelyekből a lárvák június-júliusban kelnek ki. A lárvák a kezdetben humusszal táplálkoznak, majd a hajszálgyökereken károsítanak. Az első telet L3-L4 stádiumban töltik. Később már a fejlettebb gyökereket rágják, aztán augusztusban bábozódnak a talajban. A kifejlődő imágó már nem jön elő, hanem áttelelnek.
 
== Védekezés ==
Ökológia: Ha tojásrakás idején párás, meleg, enyhén csapadékos időjárás uralkodik, akkor sok tojást rak és nagyobb lárvakár várható. A bogár táplálkozásához a száraz meleg évjárat a kedvező.
Védekezés: A védekezésnél fontos, hogy a kellő fedettség eléréséhez szántóföldi gép esetében legalább 250-300 l/ha legyen a lémennyiség.
: A kártevők számának csökkentése forgatásos talajműveléssel és az elővetemény gyommentesen tartásával valósítható meg. Ennek oka, hogy a kártevő lárvája a talajban él, és a gyomnövények gyökerein szaporodik fel. Ha kukorica vagy cukorrépa szomszédságában van a területünk, akkor fokozottabban figyelni kell a barkókra, hiszen mindegyik barkó károsít a másik két növényen is.
: A védekezés szükségessége és időpontja csak a napraforgó érzékeny időszakában (keléstől három lomblevélpárig) történő folyamatos táblaszintű megfigyeléssel dönthető el. A megfigyelést követően, ha csak a szegélyrészen találunk kártevőket, akkor elég lehet csak a szegélyt kezelni. Erős fertőzés esetén többszöri kezelés is szükségessé válhat.
 
Előrejelzés: Ősszel térfogati quadrát-módszerrel az áttelelő lárva és imágó populáció nagyságát lehet megállapítani. Ha 2-3 db/m2-t eléri, akkor kártételre lehet számítani. Ha növénykeléskor az imágók száma eléri a 4-5 db/m2-t, akkor védekezni kell.
Védekezés: A védekezésnél fontos, hogy a kellő fedettség eléréséhez szántóföldi gép esetében legalább 250-300 l/ha legyen a lémennyiség.
A kártevők számának csökkentése forgatásos talajműveléssel és az elővetemény gyommentesen tartásával valósítható meg. Ennek oka, hogy a kártevő lárvája a talajban él, és a gyomnövények gyökerein szaporodik fel. Ha kukorica vagy cukorrépa szomszédságában van a területünk, akkor fokozottabban figyelni kell a barkókra, hiszen mindegyik barkó károsít a másik két növényen is.
A védekezés szükségessége és időpontja csak a napraforgó érzékeny időszakában (keléstől három lomblevélpárig) történő folyamatos táblaszintű megfigyeléssel dönthető el. A megfigyelést követően, ha csak a szegélyrészen találunk kártevőket, akkor elég lehet csak a szegélyt kezelni. Erős fertőzés esetén többszöri kezelés is szükségessé válhat.
 
 
 
== Védekezés ==
:Talajfertőtlenítés: vetés előtt kijuttatva és a magágykészítővel bedolgozva:
Force 10 CS (II.) 1,0 l/ha