Wikikönyvek

„Építőipari szakzsargon” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KeFe (vitalap | szerkesztései)
259 047 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
259 047 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
{{TOC right}}
 
 
== Ablak ==
:
 
 
== Ajtó ==
:
 
== Akadálymentes==
: Az az építmény, amely mindenki számára önállóan, biztonságosan és kényelmesen, korlátozás nélkül használható
== Alap==
: Az alap az épületnek az a része, amely az épületszerkezetek súlyából és az épületszerkezeteknek a használatából eredő terheket a talajra közvetíti.
: Az alapot alaptestnek is nevezzük. Az alaptestek és az alaptesthez kapcsolódó szerkezetek összességét alapozásnak nevezzük.
: Az alap feladata az épületszerkezetek súlyából és az épületszerkezetek használatából eredő terheket a talajra közvetíteni. Ennek során a talaj akkora nagyságú felületére kell az alapoknak terhelni, hogy a talaj teherbírása ne merüljön ki, továbbá a talaj tömörödéséből létrejövő süllyedés az épületben kárt ne okozzon.
 
== Alapozás==
: Az alapozás feladata, hogy az épület terheit „terítse” az alap alatti talajra. A „terítés” mértékét két dolog határozza meg: a talaj teherbírása, és a talaj tömörödése. Mind a teherbírás, mind a tömörödés rámutat arra, hogy az alapozás nem közvetlenül az alap alatti felületre szorítkozik, hanem az alapozási sík alatti talaj állapotát is figyelemmel kell kísérni az alaptest szélessége néhányszorosának mélységéig.
 
== Alapterület==
nettó alapterület, hasznos alapterület
: Épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe
 
== Alagsor==
félszuterén
: Olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá.
 
== Aljzatbeton==
: Szigetelést tartó aljzatbeton szerepe a talajnedvesség elleni szigetelés és az erre épülő további rétegek fogadószerkezete.
:{{lásd|[[#Beton|Beton]], |[[#Esztrich|Esztrich]] |[[#Felbeton|Felbeton]] | }}
 
== Alkóv==
: Elsődleges természetes fény és természetes szellőzés nélküli helyiség.
== Állagmegóvás==
karbantartás
: Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka.
 
== Állóláda ==
malteros láda,
: belőle meri ki a habarcsot a kőműves
 
== Állóoszlop ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A függőleges helyzetű, az állószelement vagy a vízszintes gerendát alátámasztó, illetve tartó oszlop.
 
== Álló gázkazán ==
Az álló gázkazánok általában nagyobb teljesítményűek mint fali társaik éppen ezért méreteik, és súlyuk is nagyobb. Modern kivitelű változataik már belső terekben is elhelyezhetők
== Állószelemen ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A olyan [[#Szelemen|szelemen]], amelynek keresztmetszetében a hosszabb oldalak függőlegesek.
 
== Állószék ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A állóoszloppal képzett szék.
 
== Ámbitus ==
: oszlopos tornác, folyosó
 
== Apertúra ==
: nyílás, rés, hézag, más vonatkozásban: rekesz, rekesznyílás, nyílástávolság, zárrés.
 
== Árkád==
oszlopokon nyugvó boltívsor
: Az építmény földszinti három oldalán nyitott, általában közhasználat céljára szolgáló területe.
 
== Árnyékoló ==
:
 
== Ásványgyapot ==
: Gyapot állagú hőszigetelő anyag, amelyet olvasztott kőzetből, salakból vagy üvegből állítanak elő.
:: '''A kőzetgyapot termékek:''' alapanyagai között megtalálható a mészkő, dolomit, bazalt, stb...
:: '''A salakgyapot alapanyaga:''' a kohósalak.
:: '''Az üveggyapot termékek:''' fő alapanyaga az üvegtörmelék (síküveggyárak melléktermékei).
 
== Átalakítás==
: Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka.
 
== Átfedés ==
: két egymás alatti, ill. melletti cserép egymásra illesztése
 
== Áthajtó==
: Építményen átvezető, járműközlekedésre szolgáló tér.
 
== Átjáró==
: Építményen átvezető, személyi közlekedésre szolgáló tér.
 
== Átlagos belmagasság==
: A helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa (m3/m2) [m].
 
== Áthidaló ==
: Az épületek falaiban technológiai, közlekedési, világítási és szellõzési okokból falnyílásokat kell kialakítani. A nyílások feletti falszakaszok terhét nyílásáthidaló kiváltó szerkezetek adják át a nyílás melletti falszakaszokra. A kiváltó kéttámaszú tartóként működik, anyaga: tégla, kõ, fa, vasbeton, acél, vázkerámia. Készítési technológiájuk szerint a kiváltók lehetnek helyszínen falazott vagy helyszínen betonozott szerkezetek, valamint elõregyártott szerkezetek. A helyszíni vagy üzemi betonozással összeállított vázkerámia kiváltókat szokás félmonolit szerkezeteknek is nevezni. A nyomott öv nélküli áthidalók felett betonozással, vagy kisméretű téglából falazással ezt külön ki kell alakítani. Az áthidalók a felülről érkező terhet a két falvállra adják tovább, ezért gondoskodni kell, hogy a pecsétnyomás megfelelő felületen (mindkét oldalon 20-25 cm-es felfekvési felületen) adódjon át. Az előregyártott áthidalóknál rendszerint a névleges méretet adják meg a gyártók, tehát a kétoldali felfekvési hosszal a tényleges mérete ettől nagyobb lesz. A névleges méret használata azért is célszerű, mert a nyílászárókat is névleges mérettel jellemezzük, így a 120/150-es (szélesség/magasság) névleges méretű nyílászáró fölé 120-as névleges méretű előregyártott áthidalót kell tenni.
{{lásd|[[#Kiváltó|kiváltó]]|[[#Nyíláskiváltó|nyíláskiváltó]]|[[#Nyílásáthidaló|nyílásáthidaló]]| }}
 
== Attika ==
pártafal, mellvédszerű felfalazás a főpárkány felett
: Az épület főpárkánya fölötti mellvédszerű fal, mely lehet tömör vagy áttört jellegű, díszítőelemszerű. Többnyire a tető elfedésére, a homlokzat magasítására, emeletsor kialakítására (attikaemelet) alkalmazták.
 
= B =
 
== Balos nyitásirány ==
balos nyílászáró
: Pántoldalon állva, amelyik oldalon a pánt van.A nyílászárókon csak az egyik oldalon látszódik a pánt, álljunk erre az oldalra (Ez esetben mindegy, hogy kint vagy bent állunk). Szembe állva az nyílászáróval, amelyik oldalon látjuk a pántot olyan nyitásirányú. Kétszárnyú ajtóknál a nyitható szárny pántoldala a meghatározó.
== Balkon ==
: Legalább egyik oldalról nyitott, homlokzati síkból 50%-ban kinyúló tér.
== Bandázsozás ==
: A hézagok fugaszalaggal való lefedése, és glettelése. Gipszkartonszerelésnél a lemezek illesztésénél használjuk.
== Bádog ==
a lemez népies elnevezése,
:Vékony melegen hengerelt fémlemez. Létezik horganyzott lemez, horganylemez, alumínium, réz lemez [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1dog A bádogról bővebben a Wikipedián.]
bádogozás
'''Korcolások:'''
* egyszeres állókorc
* kettős fekvőkorc
:vízzáró kötés
:mozgóképes kapcsolat
:tömítőszalaggal fokozottan vízzáró lehet
:átszellőztetés kell
:mozgó-, illetve fix férccel rögzíthető
'''Szegecselés szabályai:'''
:titáncinknél tilos!
:vízzáró kötés, forrasztással fokozottan vízzáróvá tehető
:anyagazonosnak kell lennie
 
'''Forrasztás szabályai:'''
:titáncinknél vízhatlan kötésnek minősül
:más fémeknél csak vízzáróságfokozó
:kémiai kötés
:hozaganyaggal: ón-ólom (1/3 - 2/3)
:szegecstömítésnél: ón-ólom (1/2 - 1/2)
 
'''Hőmozgások:'''
:hőtágulás miatt
:anyagfüggő a mértéke (Lásd: [[Építőipari szakzsargon/Épületbádogos anyagok tulajdonságai#Épületbádogos anyagok tulajdonságai|Épületbádogos anyagok tulajdonságai]])
:dilatáció kell:
* magasponti dilatáció: véglemez
* normál dilatáció: beforrasztott EPDM elem
* mélyponti dilatáció: tölcséres összefolyó
:dilatáció távolságok: max. 17m
:csatorna töréspont: max 2 db / 2 dilatáció közötti szakaszon
 
'''Anyagösszeférhetőség:'''
:elektródpotenciál-különbségtől függ
:nagyjából minden mindennel, kivéve a rezet! réz csak rézzel építhető össze.
:sorrend: miről mire folyik a lefutó víz
:fém és nem fém közötti összeférhetőség a lúgos, illetve savas kémhatás miatt veendő figyelembe.
 
'''Aljzatok:'''
:A bádogos szerkezetek nem önhordóak, ezért teherbíró hordozófelületet kell alattuk biztosítani.
:Általában fa aljzatok kerülnek a bádogos szerkezetek alá:
deszka
*az elemek közötti rések kellő szellőzést biztosítanak
*méret: 1" vastag
*alátámasztásonként (szarufáknál) minimum 2 db szöggel kell rögzíteni
palló
*az elemek közötti rések itt is jól szellőznek
*méret: 2" vastag
*alátámasztásonként minimum 2 db szöggel rögzítve
rétegelt lemez
*vékony fenyőlapokból összeragasztott nagyméretű lemez
*egybefüggő felületű, ezért alátétszőnyeg kell az átszellőztetéshez
OSB (MFP, QSB)
*ragasztóval kevert összepréselt faforgács lap
*alátétszőnyeg kell
:Lásd: [[Építőipari szakzsargon/Épületbádogos anyagok tulajdonságai#Épületbádogos anyagok tulajdonságai|Épületbádogos anyagok tulajdonságai]]
 
== Bádogos ==
:'''1.''' Bádoggal bevont. pl.: ~ tető
:'''2.''' Bádogedények, ereszcsatornák stb. készítésével és épületek bádogozásával foglalkozó szakember.
 
== Bájlagolás ==
: Hézagtömítés.
== Bakdúc ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A dűlt oszlopot megtámasztó dúc.
 
== Beépítettség ==
beépítési százalék
: Az építési telek beépített területének (építmény bruttó területének) az építési telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított aránya %-ban kifejezve.
{{lásd|[[#Telek beépítettsége|Telek beépítettsége]] | }}
 
== Beépítési módok ==
telek beépíthetősége
: Az építmény(ek) a telekre elhelyezés módja alapján lehet(nek):
*szabadon álló
*oldalhatáron álló
*ikres beépítési mód
*zártsorú és csoportos beépítési mód
 
== Beépített tárolós gázkazán ==
: A beépített tárolós gázkazánok nagy HMV tárolóval vannak ellátva, így nagyobb meleg víz igények mellett is képesek biztosítani a komfortos fűtést és HMV ellátást. Tárolóik mérettartománya kb. 40-150 liter, de nagyobb HMV igényre külön tárolós u.n. hőközpontok is találhatók.
 
== Béléselem ==
[[Kép:Béléselem.png|right|]]
béléstest, kefni
: A béléselem a födém egyik alkotóeleme. A vasbeton gerendák (E-jelû gerenda) közé helyezve, azokkal együtt alkotja a födémet. A béléselem más néven: kefni.
 
== Beton ==
[[Fájl:Betonkevero.png|right]]
: Beton összetevői:(portland) cement, (homokos) kavics, (ivó)víz, és esetleg egyéb adalékanyag. Házilagos kivitelezésnél a lapáttal kimért keverési aránnyal (sóder:cement:víz = 6:1:0,6) természetesen nem lehet elérni tökéletesen a kívánt minőséget és képlékenységet, ezért általában jelentősen cementpazarlóan és a kelleténél több vízzel készül, ami mindamellett, hogy megdrágítja a betont még a szilárdsága is romlik. Célszerű betonüzemben készült keveréket venni, és szárazon a helyszínre szállítani, vagy betonmixerrel kijuttatni az építkezési helyszínre.
 
'''Betonjelölés értelmezése:''' <br />
: a megszilárdult beton testsűrűsége (C:2001-2500 kg/m3; HC:>2500 kg/m3; LC:600-2000 kg/m3
: a megszilárdult beton nyomószilárdsága(a betűjel utáni szám a betonból készítendő próbatest nyomószilárdsági értéke N/mm2)
: az adalékanyag legnagyobb szemnagysága(a / utáni szám, dmax= 8-64 mm, a legnagyobb szemnagyság annak a szitának, ill. rostának a lyukbősége, melyen az adalékanyag legfeljebb 5 tömegszázaléka marad fenn.)
: a friss betonkeverék bedolgozhatósága (azaz konzisztenciája, F: folyós; Ö: önthető, K: képlékeny; KK: kissé képlékeny; FN: földnedves)
: egyéb különleges tulajdonságok( vízzáróság: vz 2-4-6-8; fagyállóság: f 25-50-150; kopásállóság: k 10-5-1; egyéb különleges adalék)
{{lásd|[[#Aljzatbeton|Aljzatbeton]],|[[#Vasbeton|Vasbeton]],|[[#Monolit beton|Monolit beton]], |[[#Esztrich|Esztrich]] | }}
 
== Betonvas ==
betonacél
: Betonacél jelölések: B38.24
: ahol:
: B: betonacél
: 38: szakítószilárdság 0,1 N/mm2-ben → min. 370 N/mm2
: 24: folyáshatár alsó határa 0,1 N/mm2-ben → min. 235 N/mm2
 
:{{lásd|[[Építőipari szakzsargon/Acéltermék jelölés táblázat|acéltermék jelölés táblázat]],|[[Építőipari szakzsargon/Betonacél folyóméter tömeg|betonacél folyóméter tömeg]],|[[#Vasháló|Vasháló]]| | }}
 
== Belmagasság ==
belvilág
: A padlószint és a födém vakolt (burkolt) alsó síkja közötti függőleges távolság. Lakóépületeknél jellemzően 2,70 m.
 
== Belső fekvésű helyiség ==
: Homlokzati nyílászáró nélküli helyiség.
 
== Belső kerítés ==
: A telek területén álló, a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térbelileg elválasztó, lehatároló építmény.
 
== Benapozás ==
: Az építmény természetes napfénnyel való ellátottsága.
 
== Bikafa ==
: tetőmagasságba állított két kilógó, erős gerenda, az arra szerelt csigával nehéz anyagokat emelnek magasba
 
== Bitugél ==
: bitumenes szigetelőhabarcs, csemperagasztó,
: talajnedvesség ellen, vízszigetelésként használják
 
== Biztonságos használhatóság ==
: Biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag.
 
== Bővítés ==
: Meglévő építmény építményszintjének, vagy beépített térfogatának vízszintes, illetve függőleges irányú növelése érdekében végzett építési tevékenység.
== Bruttó alapterület ==
: A szerkezetekkel növelt (az építmény külső síkjaival közbezárt) alapterület
== Burkolat ==
: A szerkezet külső, használattal érintett (kopó) része. Padlóburkolatnál hideg (pl.: mázas kerámia, gres, műkő, stb.), meleg (szalagparketta, laminált parketta, svédpadló, stb.), illetve félmeleg (linóleum, pvc burkolat, stb.) burkolatról beszélhetünk.
 
= C =
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/wiki/Építőipari_szakzsargon”