„Építőipari szakzsargon/H” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „Kategória:Építőipar Kategória:Szakkifejezések <div style="width: 840px; overflow: auto; padding: 3px;text-align: left; border:solid 1px;" title="Newpages…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
{{Építőipar-abc4}}
{{TOC right}}
== Habarcs ==
: A habarcs vagy malter építészeti szakkifejezés. Téglák, kövek, falazásra használt anyagok kötőanyaga. A habarcs másik fölhasználási területe a vakolat készítése. Nemcsak az épített falfelület lesimítására, hanem annak díszítésére is a habarcs szolgál akkor, ha a falra freskót festenek.
: Alkotóelemei: 10 liter víz, 3 lapát mész, 3 lapát cement, 16 lapát homok tejföl sűrűségűre keverve.
== Hall ==
: Elsődleges természetes fény nélküli helyiség, a szobák külön megközelíthetőségét biztosítja, általában nem kisebb, mint 8-10 m2.
== Hasznos alapterület ==
: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)
== Hattyúnyak ==
: az ereszlefolyó felső, íves része
== Hálós élvédő ==
:
== Hébli ==
: kézi emelő hévér, vagy hébér = fogaskerekes, csavaros kézi emelő.
: a magyar szakzsargonban hébli, a német (''der Hebel'' = emelő) szóból.
== Héjazati szelemensor ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A nagyméretű héjazati elemeket hordó, a héjazati elem fajtája szerint meghatározott távolságokban tartóállásonként rögzített vízszintes gerendák sora.
== Helyreállítás ==
újjáépítés
: építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétel érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény építményrész, eredeti építészeti, alaprajzi kialakításának lehetséges megtartása mellett.
== Heveder ==
: Merevítő, összekötő gerenda. A hagyományos fa tetőszerkezet, fedélszék szerkezeti eleme.
{{lásd|[[#Fedélszék|Fedélszék]]| | | }}
== Hézag ==
: Valaminek a teljességét, folyamatosságát megszakító hiányosság. (Fal hézagait, a téglák közeit habarccsal tölti ki.)
== Hézagos ==
: Amiben, vagy amin folytonossági hiány, vagy rés van.
== Hévér ==
hébér, hébli
: Fogaskerekes, csavaros kézi emelő.
: a magyar szakzsargonban hébli, a német (''der Hebel'' = emelő) szóból.
== Hídlás ==
: Állványzaton összekötő palló, (~ áthidal)
== Hidrofor ==
: nyomólégüst, fokozza a hálózati víz nyomását
== Hóbli ==
széles felhúzó deszka
: Hagyományos, nyeles, két kezes, habarcs simítására használt eszköz. Többnyire vakolására szolgáló vakolatsimító fából, műanyagból, fémből is készítik.
== Hódfarkú cserép ==
: Lapos, az alsó végén ívesen lekerekített tetőfedő cserép.
== Hófogó ==
: az ereszcsatorna fölé, a cserepek közé szerelt vagy a cserépen levő, a cserepek síkjából kiálló összefüggő szerkezet az olvadó, lecsúszó hó lassítására, vagy megfogására
== Holkersimító ==
: Élek, sarkok kialakítására való ívhúzó szerszám.
== Homlokdeszka ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A ereszképzésre szolgáló, a kötő- és a fiókgerendák végére szögezett, közel függőleges síkban elhelyezett deszka.
== Homlokzat ==
: A homlokzat valamely épület utcára, udvarra vagy kertre néző, nyílásokkal áttört és építészetileg többé-kevésbé gazdagon kiképzett fala, tágabb értelemben az ilyen falak (a tetőzettel együtt készült) geometrikus rajza is.
'''A homlokzat megjelenését formáló elemek:'''
* [[#Falak|falfelületek]],
* [[#Ajtó|ajtók]], [[#Ablak|ablakok]] és tartozékaik,
* [[#Árnyékoló|árnyékolók]], árnyékoló berendezések,
* [[#Lépcső|lépcsők]], [[#Oszlopok|oszlopok]]
* [[#Erkély|erkélyek]], [[#Terasz|teraszok|]],
* [[#Melvéd|mellvédek]], [[#Korlát|korlátok]],
* [[#Tetőidom|tetőidom|]], tetőhéjalás,
* [[#Kémény|kémények]], [[#Szellőzők|szellőzők]], [[#|bevilágítók]],
* [[#Telepített növény|telepített növényzet]],
== Hónaljfa ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A az oszlopon a [[#Szelemen|szelemen]] felfekvését kiszélesítő, ferde dúcszerű, rövidebb könyökfa.
== Hótörő ==
: a tetősíkból kiálló fémszerkezet a lecsúszó hó feldarabolására, csúszásának lassítására.
== Hózug ==
: A kéménypillér tetőgerinc felőli, többnyire kibádogozott része.
== Hőátadás ==
: A '''hőátadás''' vagy '''hőközlés''' egy [[w:kalória|kalorikus]] ipari művelet, ami a hő egy anyagból egy másikba való átvitelének gyakorlati ipari alkalmazását jelenti, általában több, különböző, egymást követő hőátviteli mechanizmus jelenlétében.
: Hőátvitel egy anyagból egy másikba három alapvető fizikai jelenség útján történik: [[#hővezetés]], [[#hősugárzás]] és [[#hőáramlás]] útján.
: Hőközlési berendezések alkalmazása gyakori nemcsak az [[w:energiaipar|energiaipar]]ban, a hűtőiparban, és a fűtő-szellőztető-klímaberendezési iparban.
== Hőáramlás ==
:
== Hőátbocsátás ==
: A hőveszteség az a jelenség, amikor két, eltérő hőmérsékletű közeg (például egy lakás fűtött légtere, illetve a külső levegő) hőt cserél. Az őket elválasztó (szigetelő) anyag hőszigetelő képessége ezen átáramló hő mennyiségét befolyásolja: minél jobb hőszigetelő képességekkel rendelkezik, annál kevesebb lesz a magasabb hőmérsékletű közeg felől az alacsonyabb felé eltávozó energia, vagyis annál kisebb lesz a hőátbocsátási tényező, a hőveszteség.
== Hőátbocsátási tényező ==
:Jele: "U" (régi szabványban: "k") Egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Megmutatja, hogy a szerkezet egységnyi felületén, időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át állandósult hőáramban, egységnyi hőmérséklet-különbség esetén. A hőátbocsátási tényező a hőátbocsátási ellenállás reciproka.
<br />
: Mértékegysége: [W/m²K].<br />
: U = 1 / (1/α külső + Σ(d / λ) + 1/α belső)<br />
: Ahol:
:α külső: a felületi hőátadási tényező a külső falon [W/m2K]
:α belső: a felületi hőátadási tényező a belső falon [W/m2K]
:Lásd: [[Építőipari szakzsargon/Felületi hőátadási tényező táblázat#Felületi hőátadási tényező táblázat|Felületi hőátadási tényező táblázat]]
:d: egyes szerkezeti rétegvastagság [m]
:λ: egyes szerkezeti hővezetési tényező [W/mK]
<br />
: A hőtechnikai szabvány az egyes épületszerkezetekre határoz meg hőátbocsátási tényezőre vonatkozó követelményeket
:Lásd: [[Építőipari szakzsargon/Hőátbocsátási tényező táblázat#Hőátbocsátási tényező táblázat|Hőátbocsátási tényező táblázat]]
{{Példa}}<br />
:Műanyag tok és szárny (gyártónkként eltérő lehet):
<br />
: 5 (6) kamrás, 70 „euro profil” (74 mm-es, )2 szélső tömítéses: U = 1,3 (1,2) W/m²K
: 6 légkamrás, 88 mm-es, 3 tömítéses tok és szárny: U = 1,2 W/m²K
<br />
'''Üvegszerkezet:'''
: [4-16-4] (hagyományos termoplán üveg) 4 mm float üveg – 16mm légrés – 4mm float üveg : U = 2,8 W/m²K
: [4-16-:4] 4 mm float üveg – 16mm légrés – 4mm float üveg lowe réteggel és alumínium távtartóval: U = 1,4 W/m²K
: [4-16AR-:4] 4 mm float üveg – 16mm légrés argonnal töltve – 4mm float üveg lowe réteggel és alumínium távtartóval: U = 1,1 W/m²K
: [4:-16AR-:4] 4 mm float üveg lowe réteggel – 16mm légrés argonnal töltve – 4mm float üveg lowe réteggel és alumínium távtartóval: U = 1,0 W/m²K
: [4:-16(12)AR-4-16(12)AR-:4] 4 mm float üveg lowe réteggel – 16mm (12 mm) légrés argonnal töltve – 4mm float üveg - 16mm (12 mm) légrés argonnal töltve - 4mm float üveg lowe réteggel és termoplasztikus távtartóval: U = 0,6 W/m²K (0,8 W/m²K)
<br />
'''U érték korrekciók az üvegszerkezetnél:'''
: hőhídmentes peremkötéssel (nemesacél távtartó): - 0,1 W/m²K
: gyártásellenőrzés nélküli gyártó: +0,1 W/m²K
: üveg közti álosztó (többszörös kereszttel): +0,1 W/m2K (+0,2 W/m²K)
: termoplasztikus távtartó: - 0,1 W/m²K
: {{lásd|[[#Low-e|Low-e]],| [[#Float üveg|Float üveg]]| | }}
== Hőcserélő ==
:
== Hőhidak ==
: Más néven energiaelnyelő lyukak, előfordulása a magas hővezetésű fűtött és fűtetlen helyekre jellemző. A fűtési energiánk egy része ezeken a hőhidakon keresztül szökik el, vagyis fűtésszámlánkban többletköltséget okoz. Nagy zavarokat jelent az épületre nézve, formáját tekintve lehet pont, vonal, vagy foltszerű.
== Hőhíd kialakulása ==
: '''Geometriai:''' Előfordulása akkor valószínű, amikor a hőt felvevő felület kisebb, mint a hőt leadó felület, ezért foltszerűen a falak sarkaira jellemző. Lásd hőtérképes fotó. Ezeken az éleken sokkal több meleg szökik ki, mint a falak többi pontján így alacsonyabb hőmérséklet is jellemző ezekre a pontokra.
: '''Szerkezeti:''' Előfordulásának oka a rossz anyagfelhasználáson alapul, mivel magasabb hővezetésű építőanyaggal szakítják meg az alacsonyabb hővezetésű helyeket. Formája pont, vagy vonalszerű.
{{Példa}}
:: Betonfödém megtámasztása
:: Ablakok tokja és a fal csatlakozása
:: Ablakpárkányok
:: Áthidalók
: '''Szakszerűtlen kivitelezésből:'''
: Előfordulására sok példát lehetne említeni, de lényegében akkor jellemző, ha nincs lezárva a hőszigetelés, vagy lyukak találhatóak a felületen. Ha már hőszigetelt, de a falfelülete így is hőhidas, valószínű a kivitelezés szakszerűtlen volt, nem csúsztatták össze megfelelően a szigetelőlapokat. Sok kivitelezésre jellemző, hogy ilyenkor ragasztóval kitöltik az illesztéseket, ezzel egy hővezetőbb felületet képeznek!
== Hőhidak káros hatásai ==
: Nagyobb energiaveszteség, megnövekedett fűtési költség
: Esetleges páralecsapódás, vizesedés, és az ebből származó hatások:
:: Épületszerkezet állagromlása
:: Penészgombák megtelepedése, egészségügyi hatások
== Hősugárzás ==
:
== Hővezetés ==
: Hővezetés fogalma alatt hőáramlást értünk a szilárd vagy nyugalomban lévő (nem áramló) fluid (folyékony vagy légnemű) halmazállapotú rendszerekben, hőmérséklet-különbség hatására. Hőáramlás a termodinamika II. főtétele szerint önként mindig a nagyobb hőmérsékletű hely felől a kisebb hőmérsékletű hely felé történik. Az energia-megmaradás törvénye értelmében hő a hővezetés során sem tűnhet el vagy semmisülhet meg.
== Hővezetési tényező ==
: Anyagjellemző, jele: λ mértékegysége: [W/mK]
== Hővezetési ellenálás ==
: Az anyag vastagságának és hõvezetési tényezõjének a hányadosa (vastagság/hővezetési tényező) d/λ, jele R, mértékegysége [m2K/W]. A nagyobb „R” érték, jobb hõszigetelést jelent.
== Hőszivattyú ==
:
== Hőtükör ==
:
== Hőtükrös fólia ==
:
== Húzol ==
: híg, cementes habarccsal kellősíti a falfelületet, hogy később felhordható legyen az alapvakolat
| |||