„Növények/B/Birs” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
▲<noinclude>[[Kategória:Termesztett gyümölcsök|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>
A '''birs''' ('''birsalma''' vagy '''birskörte''') ''(Cydonia oblonga)'' a rózsafélék ''(Rosaceae)'' családjába, a ''Maloideae'' alcsaládba tartozó ''Cydonia'' nemzetség egyetlen növényfaja, melyet illatos gyümölcséért termesztenek. A meleg mérsékelt éghajlatú Délnyugat-Ázsia kaukázusi területein őshonos. A magyar „birs” szó („vastag héjú almaszerű növények neve”) ismeretlen eredetű; legkorábbi alakjai ''bis, biss'' voltak, mely utóbbiban állt elő az ss > rs elhasonulás.<ref>Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár</ref>
31 ⟶ 28 sor:
A világon 40-50 birsfajtát szaporítanak, ezek közül Magyarországon 10-15 fajta közismert, közülük a legelterjedtebb a Bereczki és a Konstantinápolyi birs. Mivel a birs legnagyobb része a [[feldolgozóipar]]ban hasznosul, a fajtaválasztáskor a legfontosabb a gyümölcsök aromagazdagsága, minél szabályosabb alakja és a kősejtek alacsony aránya.
* '''Bereczki birs''': világszerte ismert, régi magyar fajta.
:Középkorai érésű, szeptember közepétől október elejéig szüretelhető, januárig fogyasztható. :Húsbarnulásra hajlamos. :Gyümölcse nagyméretű (300-350 gramm), megnyúlt körte alakú vagy ovális, karcsú parás nyakkal. :Termőhely iránt igénytelen, ellenálló, szárazságtűrő és télálló fajta. * '''Konstantinápolyi birs''': az egész világon elterjedt, igen régi fajta. Feltételezhető, hogy nem fajtát, hanem fajtakört takar az elnevezés, illetve más fajtákat is termesztenek ugyanezen név alatt. :Szeptember végétől lehet szüretelni.
:Gyümölcse középnagy (200-250 gramm), ritkán nagy, alakja változó. :Talaj szempontjából a Bereczkinél kissé igényesebb, szárazságtűrő és télálló. * '''Champion''': Amerikából terjedt el.
:Korán termőre forduló, kiegyenlített hozamú fajta. :Szeptember végén, október elején szüretelhető, decemberig fogyasztható. :Közepesnél nagyobb (250-350 gramm) gyümölcse zömök körte alakú. :Talajra igénytelen, a fagyot kevésbé jól bírja. * '''Angersi''': francia eredetű fajta, Magyarországra Ukrajnából került be.
:Korai érésű fajta, szeptember közepén szüretelendő. :Gyümölcse gömbölyű, középnagy (200-300 gramm). Tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, levegős, meleg talajra van szüksége. * '''Portugál birs''': világszerte elterjedt, régi fajta.
:Szeptember végén, október elején szedhető, decemberig fogyasztható. :Korán termőre fordul, rendszeresen terem. :Közepes méretű (200-300 gramm) gyümölcse zömök körte alakú. :A talaj iránt igényes. :Mérsékelten fagyálló és szárazságtűrő fajta. * '''Leskováci birs''': Jugoszláviából származik.
:Szeptember végén, október első felében érik, decemberig, januárig fogyasztható. :Korán fordul termőre, bőven és rendszeresen terem. :Gyümölcse igen nagy (300-500 gramm), alakja igen változó. :A termőhely iránt igénytelen, de a hűvösebb talajokat jobban kedveli. * '''Dunabogdányi körte alakú''': szórványosan többfelé megtalálható Magyarországon.
:Érési ideje a [[berakódottság]]tól függően szeptember vége vagy október eleje. :Zömök, körte alakú gyümölcse középnagy (250-350 gramm). :Igen ellenálló, szárazságtűrő fajta. * '''Mezőtúri birs''': érési ideje kései, általában október közepén szüretelhető.
:Zöldessárga gyümölcse középnagy (200-230 gramm). :A talaj iránt nem különösebben érzékeny. * '''Perbál 1''' és '''gönci birs''': egymáshoz közelálló tájfajták.
:Kisméretű (150-180 gramm), alma alakú gyümölcseik korán érnek. <references/>
| |||