„Szakácskönyv/Mit-mihez/O” változatai közötti eltérés

 

 

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

 

:Élőhelyén legtöbbször csoportosan, néha tömegesen jelentkezik. A két színváltozat együtt fordul elő, a lilás valamivel gyakoribb, mint a fehér.

 

 

:A homeopátiában légúti gyulladások, reuma, emésztési gyengeség ellen alkalmazzák.

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

 

:A Földközi-tenger melletti országokban, ahol a főzéshez zsír helyett olíva olajat használnak - a tapasztalat szerint - magasabb az átlagéletkor, kevesebb a szív- és érrendszeri megbetegedés.

 

 

:Savanyított bogyóját [[Szakácskönyv/Kiegészítők/Mártások|mártások]], saláták, hús-, és vadhús ételek ízesítéséhez használjuk, amely gyakran társul szardellával, petrezselyemmel és kaprival is.

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

[[Fájl:Elaeagnus angustifolia Fruit 2.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|Keskenylevelű ezüstfa levele és érett termése]]

 

:Magyarországon parkokba, erdősávokba korábban tömegesen ültették. Erősen fényigényes, egyébként jóformán mindent kibír: a sovány, száraz, homokos vagy köves talajt, az erős sziket, a szennyezett levegőt.

 

:Síkvidéki területeinken erősen terjedő, inváziós faj. Nemzeti parkjainkban a természetes vegetációt veszélyezteti, ezért visszaszorítására komoly erőfeszítések folynak.

 

 

'''Gyógyhatása:'''

:Magas vérnyomás. Leveleiből magas vérnyomás elleni tea készül, de nem forrázva, csak langyos vízben 6-8 óráig áztatva.

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

[[Kép:Brassica napus 2.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|]]

 

:A '''repce''' a [[keresztesvirágúak]] ''(Brassicaceae)'' családjának [[Brassica]] nemzetségébe tartozó, értékes ipari növény;

 

 

:a magjából olajat ütnek.

 

== [[w:Olívaolaj|Olívaolaj]] ==

 

 

:Erősíti az izomsejteket és jó hatású reumás ízületi gyulladás esetén is. Könnyen emészthető, mert gyorsan felbomlik (szétoszlik, emulgeál) az emésztőrendszerben. Kis mennyiségben zsírszegény étrendekben is jól hasznosítható (máj-, epe-, hasnyálmirigy-betegségek stb.).

 

:Nagy mennyiségű klinikai adat támasztja alá, hogy az olívaolaj fogyasztása védi az érrendszert a meszesedéstől, csökkenti a koleszterinszintet, megakadályozza az koleszterin lerakódását az erek falán. Emellett gyulladáscsökkentő, antitrombotikus, vérnyomáscsökkentő és értágító hatással rendelkezik mind emberekben, mind állatokban. Főzésre, sütésre, salátákhoz használjuk.

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

 

Népies nevei:

:

 

'''Gyógyhatása:'''

:Orbáncfű fogyasztásának idején a napfénytől tartózkodni kell, mert hólyagos kiütéseket okoz! :Meghatározott gyógyszerekkel és bizonyos élelmiszerekkel együtt nem fogyasztható!

:Kizárólag csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható!

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

Latin neve:

 

Népies nevei:

|}

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

 

:Termesztési területe: Dél-[[Ázsia]], de honos [[Afganisztán]] és [[Irak]] területén is. Az óriás ánizskapor gyantás, beszáradt tejnedve, az [[indiai konyha]] ismert [[fűszer]]e.

:Ázsiai és [[biobolt]]okban kapható.

:Forgalomba por alakban kerül. Fanyar, kesernyés és csípős íze, valamint igen erős, átható, [[fokhagyma]]jellegű illata van, de nem jelent gondot azoknak, akik érzékenyek a fokhagymára. Általában kis mennyiségben használják, kapható aszatgyantás [[fűszersó]] formájában például.

 

:segíti az emésztést, a felfúvódás ellenszere, de légcsőhurutra és női bajokra is javallott.

:A [[pakora]] alapfűszere, csicseriborsólisztbe keverik.

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

 

Népies nevei:

:

 

'''Gyógyhatása'''

'''Figyelmeztetés'''

:Az eddigi klinikai kísérletek nem igazolták az ormányliliom mérgező hatását, azonban a növénnyel kapcsolatos kutatások még nem fejeződtek be, alkalmazása csak az orvos utasítása és folyamatos ellenőrzése mellett lehetséges!

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

 

 

:A Kárpát-medence éghajlati viszonyai közt nyáron napos, télen száraz, hűvös helyet igényel. A megfelelő teleltetés azért is fontos, mert a legtöbb faj télen virágzik.

 

:A leggyakrabban termesztett (pozsgás) fajok a laza, a vizet jól áteresztő talajt kedvelik. Jól szaporíthatók sarjhajtásaikról, az elágazó fajok a levágott ágakból készített dugványokról is.

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

 

:Európa magasabb hegyvidékein és Észak-Európában honos, hazánkban is termesztett (helyenként kivaduló) kétéves növény, gyökerét ''(angelicae radix)'', már a középkori kolostorok kertjében termesztették és használták fűszerként.

 

 

:A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben ''Angelicae radix'' néven hivatalos drog.

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

 

Népies nevei:

:A gyökér vértisztító, nyálkaoldó főzetét hurutos betegeknek köptetőként adják.

 

 

:Az enyhén pézsmaillatú leveléből illatpárnákat készítenek.

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

[[Fájl:Melissa officinalis01.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|citromfű levelei]]

 

:Hajtásait ''(Melissae herba)'' és levelét ''(Melissae folium)'' érdemes szedni, a leveleket virágzása kezdetén, július-augusztus hónapokban.

 

'''Fűszerként'''

:A citrom illatára emlékeztető friss levelét saláták, mártások, főzelékek, töltelékek, gyümölcslevesek, gyümölcssaláták, gomba-, hal-, szárnyas- és vadételek, fűszerecetek ízesítésére használjuk. Kiváló desszertek, valamint limonádé, tea, Martini-koktél és vaníliapuding ízesítésére is.

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

[[Kép:Fumaria spec.JPG|bélyegkép|220px|jobbra|]]

 

:Izokinolin-alkaloidokat (fumarin), fumársavhoz kapcsolódó szerves savakat, flavonoidokat tartalmaz.

 

'''Gyógyhatása'''

 

:Hashajtó és vizelethajtó hatása miatt a népi gyógyászat székrekedés, krónikus bőrgyulladás kezelésére használta.

 

:A homeopátiában idült ekcéma és májműködési zavarok (sárgaság) ellen használja fel.

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

 

:A vidéki kertek kedves, sokrétű gyógyhatásáról ismert, de ételek színezésére és kozmetikai szerek alapanyagaként is használt növénye.

 

A virágszirma erős "zöld" ízű, csak a szirmok ehetők, a pollen allergiát okozhat.

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

 

:Magról szabadföldbe vetéssel és palántázással szaporítható, az idősebb egyedek sarjai tőosztással is szaporíthatók. A magvetést október-novemberben illetve márciusban érdemes elvégezni, a tőosztás csak tavasszal, a sarjak megindulása után javasolt.

 

 

:Vese- és epekőteák alkotórésze, de jó háziszer nikotin- és alkoholmérgezéseknél.

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

[[Kép:Valeriana officinalis jfg1.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|]]

 

:Magyar nevét onnan kapta, hogy barna gyöktörzsének átható illata erős, izgató hatással van a macskákra, melyek a növényhez dörgölőzve "kábulatba" esnek, illetve szívesen elfogyasztják a gyökerét. Egyes macskák kifejezetten "függővé" válnak.

:A természetgyógyászatban elsősorban az illóolajokat és valerénsavat tartalmazó, tisztított és szárított gyökeréért és gyöktörzséért termesztik.

 

 

:Alvászavarok esetén '''teája''' citromfűvel, komlóval keverve megszüntetheti a panaszokat.

:Ideges szív- és gyomorbántalmak esetén a galagonya és macskagyökér '''tinktúráját''' együtt használják.

:Számtalan nyugtató gyógyszer alapanyaga (pl. Valeriana, Legatin).

 

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

 

Népies nevei:

|}

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}

{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"

{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}

[[Kép:Rheum rhabarbarum.2006-04-27.uellue.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|]]

 

:Számos faját termesztik gyógynövényként vagy emberi fogyasztásra - ide tartozik a zöldségként termesztett ''Rheum rhabarbarum'' vagy ''Rheum x hybridum'', illetve a ''Rheum rhaponticum'' faj is.

Bár a levelek mérgezők, a levélnyeleket fanyar ízükért felhasználják.

 

:A rebarbara gyökeréből készített hajöblítő a szőke hajat halványítja. Ehhez egy maréknyi felaprított rebarbarát kell 2,5 deci vízben negyed órán keresztül főznünk. Miután kihűlt, szűrjük le és hajmosás után öblítsük le vele hajunkat.

 

<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}

{{Szk-mit-abc}}