„Lett nyelvtan/Mondatrészek/Határozók/Tekintethatározó” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
<noinclude>[[Kategória:Lett nyelvtan
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
{|style="background:#E8ECEF; width: 100%; font-family: georgia, garamond, times; border:#C8CCCF solid 3px; padding: 1em;"
|-
| width="25%" valign="Top"|
[[Fájl:Flag of Latvia.svg |50px|left]]
<center><big><big><b> {{bszín| Lett nyelvtan |#000080}}</b></big></big></center><br/>
<br/>
<center><big><b>{{bszín|{{SUBPAGENAME}}|#0000FF}}</b></big></center>
|}
A tekintethatározó funkciója, hogy korlátozza, szűkítse, vagy éppen pontosítsa a mondatban megfogalmazott állítás érvényességét, jellemzően a mondat végén található, még a TÁRGY is megelőzi. Ha viszont ki
<div style="background-color: #DCDCDC;">
9 ⟶ 18 sor:
</div>
==Tekintethatározói szerepben
===''saistībā ar'' + A/+D ’kapcsolatban valamivel’===
20 ⟶ 29 sor:
</div>
===''attiecībā uz'' + G/+D ’valamire
Az ''attiecība'' jelentése ’viszony’, LOKATÍVUSZI alakjában a ’vonatkozásában, tekintetében’ kifejezésekre fordítható. Az ''uz'' elöljárószóval áll, amelynek vonzata egyes számban birtokos eset, többes számban pedig
<div style="background-color: #DCDCDC;">
49 ⟶ 58 sor:
===''ņemot vērā'' + A ’figyelembe véve valamit’===
A beszélőnek a megállapításhoz fűződő attitűdjét kifejező rész gyakran önálló tagmondat, és a kijelentést tartalmazó tagmondathoz grammatikailag nem kötődik, ilyen
<div style="background-color: #DCDCDC;">
58 ⟶ 67 sor:
==A véleménykifejtés egyéb lehetőségei==
A következő táblázat a nyelvtani személyekhez
{|class="wikitable" width="100%"
94 ⟶ 103 sor:
|}
* A második oszlopban egy olyan
* A harmadik oszlopban olyan lett HATÁROZÓSZÓK találhatók, amelyek a magyarban névmásnak feleltethetők meg. A lett határozószó két részből áll, első része a személyes névmás egy alternatív töve, második része pedig a ''prāts'' ’akarat, vágy’ végződés nélküli formája. Hasonló konstrukció a ''labprāt'' ’szívesen, tkp. kedv szerint’ kifejezés.
* Az utolsó oszlopban a ''domāt'' ’gondolni, hinni, vélni’ ige ragozott alakjai találhatóak.
|