„Lett nyelvtan/Mondatrészek/Határozók/Tekintethatározó” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor:
<noinclude>[[Kategória:Lett nyelvtan|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
<span style="font-family: Times New Roman; font-size: 30px"> <div style="background-color: #FFDAB9;"> <p align="center">Tekintethatározó</p></div></span>
{|style="background:#E8ECEF; width: 100%; font-family: georgia, garamond, times; border:#C8CCCF solid 3px; padding: 1em;"
|-
| width="25%" valign="Top"|
[[Fájl:Flag of Latvia.svg |50px|left]]
<center><big><big><b> {{bszín| Lett nyelvtan |#000080}}</b></big></big></center><br/>
<br/>
<center><big><b>{{bszín|{{SUBPAGENAME}}|#0000FF}}</b></big></center>
|}
 
 
A tekintethatározó funkciója, hogy korlátozza, szűkítse, vagy éppen pontosítsa a mondatban megfogalmazott állítás érvényességét, jellemzően a mondat végén található, még a TÁRGY is megelőzi. Ha viszont ki akajukakarjuk emeleniemelni, akkor kerülhet a mondat legelejére. A tekintethatározó kifejezésére lettben és a magyarban számtalan nyelvi forma alkalmas: elsősorban ''-i'' képzős határozószók, de akár főnévi igenév is (hasonlóan, mint a magyarban). A tekintethatározó gyakran határesetet képez más határozókkal (a példamondatban ''kulturāli'' ’kultúrálisan’’kulturálisan’, ''garīgi'' ’szellemileg’ és a ''ģeogrāfiski'' ’földrajzilag’ értelmezhető tekintethatározóként és módhatározóként is).
 
<div style="background-color: #DCDCDC;">
9 ⟶ 18 sor:
</div>
 
==Tekintethatározói szerepben előfodulóelőforduló kifejezések==
 
===''saistībā ar'' + A/+D ’kapcsolatban valamivel’===
20 ⟶ 29 sor:
</div>
 
===''attiecībā uz'' + G/+D ’valamire vonakotóanvonatkozóan/valamit tekintve’===
 
Az ''attiecība'' jelentése ’viszony’, LOKATÍVUSZI alakjában a ’vonatkozásában, tekintetében’ kifejezésekre fordítható. Az ''uz'' elöljárószóval áll, amelynek vonzata egyes számban birtokos eset, többes számban pedig részesesetrészes-eset. (vö. UZ)
 
<div style="background-color: #DCDCDC;">
49 ⟶ 58 sor:
===''ņemot vērā'' + A ’figyelembe véve valamit’===
 
A beszélőnek a megállapításhoz fűződő attitűdjét kifejező rész gyakran önálló tagmondat, és a kijelentést tartalmazó tagmondathoz grammatikailag nem kötődik, ilyen pédáulpéldául a ''ņemot vērā'', amely a ''ņemt'' ’venni’ ige ''-ot'' HATÁROZÓI IGENÉVI képzővel ellátott formája, amely ragozhatatlan, mellett a ''vērā'' áll, amely csak néhány ige mellett jelenhet meg. A ''ņemot vērā'' a lettben jellemzően a ragozott igétől külön tagmondatban kerül, a magyarban egy tagmondatba kerülhet a ragozott igealakkal, de külön is szerepelhet.
 
<div style="background-color: #DCDCDC;">
58 ⟶ 67 sor:
==A véleménykifejtés egyéb lehetőségei==
 
A következő táblázat a nyelvtani személyekhez kötödőkötődő véleménynyilvánításokat tartalmazza.
 
{|class="wikitable" width="100%"
94 ⟶ 103 sor:
|}
 
* A második oszlopban egy olyan szerekezetszerkezet található, amelynek első eleme a ''pēc'' elöljárószó, amely jelentése ’után, szerint’, második eleme a személynek megfelelő BIRTOKOS NÉVMÁS, ezek közül csak az E/1 és E/2 alakokat kell egyeztetni a főnévvel, amely a ''domas'' ’vélemény’ szó RÉSZES ESETBEN álló alakja. Ha a névmást tartalmas szóra akarjuk cserélni, akkor az BIRTOKOS ESETBEN áll: pēc ''Annas domām'' ’Anna véleménye szerint’, ''pēc Pētera domām'' ’Péter véleménye szerint’.
* A harmadik oszlopban olyan lett HATÁROZÓSZÓK találhatók, amelyek a magyarban névmásnak feleltethetők meg. A lett határozószó két részből áll, első része a személyes névmás egy alternatív töve, második része pedig a ''prāts'' ’akarat, vágy’ végződés nélküli formája. Hasonló konstrukció a ''labprāt'' ’szívesen, tkp. kedv szerint’ kifejezés.
* Az utolsó oszlopban a ''domāt'' ’gondolni, hinni, vélni’ ige ragozott alakjai találhatóak.